HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
[A’ Békesség és a’ Hadi érdem]
Megzendűl egy[...]*
A kézirat sérült, ez a rész nem olvasható.
öm-lármával az Ekhó
Pest’ palotáji között, a’ népnek tenger[e]*
Minden bizonnyal elírásról lehet szó, értelemszerűen em.: tenger, utána: <habzik>
zúgbúg,
Hempelyeg, és muselin habokat tol az Ujpiatz’ öblén.
A’*
Jav. ebből: a’
Gyulay*
Gyul<y>ay
Grófnak seregéből Szittya vitézink
Innepi pompával fogtak helyet; óh deli látás!
Szív-emelő jelénés! a’ lelkes tarka Spalirok
A’ bajuszos statuák, melly szép hadi rendbe’*
<vonattak>
ragyognak.
Jámbor*
A szókezdő J Z-ből jav.
zörgéssel tsördűl azonegy*
Jav. ebből: azon <egy>, az egy utólag beszúrva a szó mellé.
minutában
A’ puskapromenád: a’*
<tábori>
trombita’*
<harsány>
tűrtt reze tördeltt
Hangra ropog,*
<Torka rikolt,> Hangra ropog, Az áth. szavak fölé írva.
közzé zendűlnek az erdei kürtök,
’S a’ buta réz dobokon*
Jav. ebből: ?rézdobot
fabotok repedeztetik a’ bőrt.
Sír a’ lágy*
<szép> lágy Az áth. szó fölé írva.
Klarinét, dobog a’ dobok’ apja’ gorombán,
’S a’ tsörgök’ nesze köztt fenekét veri, döngeti*
<bunkó>
tölgy-gomb;
*
<Öblo>
Akkordál öblös hangonn a’ tompa Fagótnak*
A t d-ből jav.
Réz nyaka. Most egyedűl*
<...> egyedűl Az áth. szó fölé írva.
ábrándozik egy vagy két hang,
Majd pedig egybezavarva zsibonganak, ’s a’ megeresztett
Trombita-dob-sípszó harsog, kopog, énekel, ordít,
’S a’ tsengő tányért némítja a’ tábori Tambour’.*
A T olvhtl. betűből jav.

Az Újságra bámultt*
<Buda>
Pest’ Buda’, ’s a’ bátor
Vitézek’ közepén áll egy pompás Sátor.
Felibe az*
Jav. ebből: a’
örök*
<Gyémánt> örök Az áth. szó fölé írva.
Ditsőség fényben*
Jav. ebből: fénybe
száll,
’S lebegő szárnyakon fenn függve trombitál,
Egyik kürtjét tartja Pestnek és Keletnek,
Másikat Budának vagy Napenyészetnek.
Az ősz Duna vígan*
<vészi fel hangjait>
duplázza hartzait,*
A t s-ből jav.
’S megtanitja*
<tomboltatja> megtanitja Az áth. szó fölé írva.
rájok tomboló*
<partjait>
habjait.*
<...>
*
<E’ ?lármát ?Megy>
Le*
A sor elé, fölé beszúrva.
Küldi vivátját*
<?lármáját> vívátját Az áth. szó fölé írva.
a’ Pontus’ torkáig
A’ Magyar Vitézség’*
A V v-ből jav.
régi határáig;
*
<...>
Vedrének feneke vígan veri vissza,
M[...]*
A sor eleje a kézirat sérülése miatt nem látszik.
de tiszta vizét a’ Sváb issza.
*
<A’ lármát>
Ama’ kegyes Püspök’ meredek*
A kézirat sérülése miatt bizonytalan olvasat, a szó egy olvashatatlan, áthúzott szó fölé írva.
oltára
Százszeresen dobja Buda’ kőszálára;
Szétt zúzik az Ekhó a’ kemény szirtokon
’S El terűl*
A szó eleje olvhtlan szóból jav.
a’ hangpor a’ Pesti homokon. –*
A következő 11 sor utólag két vonallal áthúzva:
<Két felől a’ Sátor’ ?bárszony <?nya> ajtajánál
Márs és[Jav. ebből: ’s] a’ városokat örző Minerva áll,
Márs[Jav. ebből: ?A’] a’ bátor szívet képén[<?nyugta mutatja> Fölé: képén] lángoltatja,
Ennek nagy, mély[A két szó utólag fölcserélve, ezt a fölöttük levő számok jelzik.] elmét mutat ábrázatja,
Mert ma mind a’ kettő a’ hartzba részt vészen,
’S[A sor elé beszúrva] a’[Olvhtlan szóból jav.] penna a’ kardnál tán még többet tészen.
Be ragyog[<... ? füstöl> Fölé: <?fénylik> alá: ragyog] a’ vitéz érdemnek oltára,
<’S> Innepi temjén van hintve parázsára,
A’[A sor elé, fölé beszúrva] Mellynek legméltóbb Áldozó Főpapja
József Nemzetünknek dísze ’s fényes Napja.
Ki is & c. a’ Rittereket béavatja & c.