HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
A’ Tavasz.*
A cím aláhúzva.
Fogjatok bé, Szent Árnyékok!
Ti elmélkedésemet
Andalító zőld hajlékok;
Fogjatok bé engemet,

’S Kezdjetek belém fúvallni
Egy édes Versezetet,*
Az s z-ből jav.
Mellyel fogom magasztalni
Az ifjúltt Természetet!

És ti, mosolygó Réttájok,*
Rét<ségek,>tájok,
Kiken sok patak kereng!
Harmatos völgyek, lapájok,
Hol ezernyi virág leng!

Megeléglést*
Jav. ebből: Megelégedést
hadd szívhassak*
<óhajtok szeretnék> hadd szívhassak Az áth. szavak fölé írva.
A’ ti*
A sor elé, fölé beszúrva.
Jószagtokkal*
<szívni>
bé;
Párás*
<Gőzlő>[Az l t-ből jav.] Párás Utólag, más tintával az áth. szó fölé írva.
Hegyek*
<mint sietnék>
hadd mászhassak*
<juthassak>[Olvhtl. szóból jav.] mászhassak Utólag, más tintával az áth. szó fölé írva.
Kies*
<Mászni> Kies Az áth. szó fölé írva.
tetőtök felé.

El*
<Oh>[Jav. ebből: Ah] El Az áth. szó fölé írva.
kívánom*
<az>
arany lanton
E’ vídúlást*
<Az örömöm> Fölé: <az> <jó Kedvet> E’ vídulást Utólag, más tintával az áth. szavak elé írva.
dallani,
Melly most kezd e’ boldog hanton
Körűltem mosolygani.

Hadd*
<Zen> Hadd Az áth. rész fölé írva.
Hallja meg*
<e’ dalt>
Aurórával*
A sor mellett más tintával: 1)
Hesperus e’ dalomat;
’S Nanét érdem-pántlikával
Fűzze érte lantomat. –

––––
Rózsaszín felhőn az Égből
A’ Tavasz leszállala,*
A sor mellett más tintával: 2)
Rajta fiatal zöldségből
’S virágból szőtt öv vala.

Minden Természet érzette
Isteni lehelletét;
A’ hó végig*
<allá> végig Az áth. szó fölé írva.
hempelygette
A’ hegyek görbűletét,*
A g m-ből jav.

Partjokon felyűl úszkáltak
A’ patakok szerteszét,
A’ Felhők záporrá váltak,
Hullámokat *
A sor fölött más intával: 3)
tolt*
<hányt> tolt Az áth. szó fölé írva.
a’ Rét:*
A kettőspont pontosvesszőből jav.

A’ főldmíves elréműle. –
De ő*
<még>
egyet lehelt még;
’S ím minden köd elrepűle,*
A következő sor áthúzva:
<’S a’ föld víg[Jav. ebből: víd<ám>] Éthere[Jav. ebből: Éthel] kelt[Jav. ebből: lelt].>
És lemosolygott az Ég.

Ismét a’ mezők’ gyomrába
Leszívárgott a’ Tsatak,*
A sor mellett más tintával: 4)
És náddal tűdzött*
<premzett> tűdzött Az áth. szó fölé írva.
árkába*
<partjába> árkába Az áth. szó fölé írva.
Halkal tsörgött a’ patak.

Hozzánk ugyan gyakor éjjel
A’ lankadt Tél visszatért,
’S megrázott szárnyáról széllyel
Szóra zúzot, havat, dért:

A’ zablátlan*
zab<o>látlan
szélveszeknek*
szél<eknek>veszeknek
Felhítta*
A Fel jav. ebből: Ki
tsoportjait,*
A vessző pontból jav.
Kik az Északi*
<hegyeknek> bértzeknek Utólag, más tintával jav.
bértzeknek
Kitörvén*
A K k-ből jav.
barlangjait,

Mendörgő hanggal rablották
A’*
Jav. ebből: Az
virdító*
Jav. ebből: ordító
berkeket,
Fenekestől felforgatták
A’ setét tengereket.

––––
De a’ főld’ zordon*
Utólag aláhúzva, és fölé más tintával 5)-ös szám került.
színére
Még egyet lehelle ő,
’S éltető lehelletére
Felengedt a’ levegő.

Béteríte*
Jav. ebből: Béteríté
egy szőnyeggel
Völgyeket és halmokat,*
hal<o>mokat
Mellybe szűtt vad merészséggel*
<mester>séggel merész Az áth. rész fölé írva.
Zőldséget ’s virágokat.

Most már a’ Bikk a’ tserébe
Hűs árnyékokat vetett;
Hármóniás Dal tőlté-be
A’ pitymalló*
<szűrkűlő> pitymalló Az áth. szó fölé írva.
ligetet.*
A sor mellett más tintával: 6)

Tiszta*
<A’> Tiszta Az áth. szó fölé írva.
napunk*
Az unk utólag beszúrva, <a’ patakotskákat>
megtekinté
*
<M>
A’ tsörgő patakokat,
’S játszi szikrákkal behinté
Göndörödött hátokat.

A’ szellők’ útját eltölték*
Az el jav. ebből: be.
A’ Vidék’ illatjai,
A’*
Jav. ebből: Az
szunnyadt Ekhót felkölték
A’ Pásztorok’ sípjai.*
Jav. ebből: sipjai

_______
Ti, kiknek megtsalt*
<tsalal..> megtsalt Az áth. szó fölé írva.
lelkére
Az öröm’*
Jav. ebből: örömnek
fénye*
Jav. ebből: fényi
közűl,
Mint a’ tél’ felhős éjjére,
Egy víg sugár sem derűl,

Oszlassátok el a’ kába
Kétséget ’s aggságokat,
Ne nyögjétek el hijába
A’ mulandó napokat.

A’ hírnév’*
<Ditsőség’> A’ hírnév Utólag, más tintával az áth. szó fölé írva.
rab*
<szomjúzója>
kévánója,
A’*
Utólag, más tintával a sor elé betoldva.
Fukar, ’s*
Utólag, más tintával a sor fölött beszúrva.
halvány*
Utólag, más tintával jav. ebből: halovány
kaján,*
Utólag aláhúzva, és mellette: 7)
A’*
Utólag, más tintával a sor elé írva.
Bosszú’ hév*
<tüzes> hév Utólag, más tintával az áth. szó fölé írva.
szomjúzója*
A z h-ból jav.
Hadd*
Utólag, más tintával a sor elé, alá betoldva.
Epedjen a’ baján:

Titeket a’ Vígaságnak
Teremtett a’ kegyes Ég,
Virtusnak*
A V Á-ból jav.
’s Ártatlanságnak
Aggódni illetlenség.

*
<Igy>
Ússzatok gyönyörűségben!*
Jav. ebből: gyönyörűségbe
Ti érettetek van ez!
Im*
<zeng>
leng,*
Az l z-ből jav.
és zeng a’ híg égben,*
Jav. ebből: égbe
A’ vőlgyben*
Jav. ebből: vőlgybe
virít ’s rűgyez.*
<szemez.> rűgyez.
Utólag, más tintával a sor mellé 8)-as szám, került, alá: rügy = gemma arbor.

_______
És ti a’ Tavasznak kedves
Barátnéji, jertek el!
*
<Mo>
Virágzó Szépek! a’ redves
Városból fussatok el!

Fojtó gőzzét ne szívjátok
Arany tömlötztöknek már!
Jertek, ím Echó hozzátok
Mosolyog, és Zefir vár.

Vár, hogy játszhassék a’ Hölgyek’*
A sor mellett más tintával: 9)
Bodrozott hajfürtjein,
Midőn tántzoltok a’ Völgyek’
’S ligetek’ ösvényein,

Vagy*
<ledűltök tanyázván>
ledűlvén a’ kútfőkhöz
Apró violát szedtek
Hogy ártatlan emlőtökhöz
Bokrétát biggyesszetek.

____
Itt, hol örökké zöldellő
Fenyőkkel a’ bértz bé-nőtt,
És feléig a’ kékellő*
kék<k>ellő
Pataknak árnyékot szőtt,

Itt fogok zőld gyepre űlni. – –
Oh!*
A felkiáltójel vesszőből jav.
a’ mező*
<vidék> mező Az áth. szó fölé írva.
mint örűl!
Mint kezd új élet derűlni
E’ mosolygó Táj körűl!*
<Mindenütt magam körűl,> Az áth. sor alá: <Mindenütt E’ mosolygó táj> [E szavak alá: E’ mosolygó Táj] körűl!

*
<Szelíd fa>
Jámbor faluk! óh*
<mosolygó>
enyelgő
Nyájak!*
A felkiáltójel vesszőből jav.
óh*
Sor fölötti betoldás.
erdők*
<,és>
hegyek!
*
<Meg>
Pihenést*
Jav. ebből: pihentetést
széllyel*
Az sz ts-ből jav.
őgyelgő
Szememnek méken végyek?

E’ gyenge zőld*
<zőldellő> gyenge zőld Az áth. szó fölé írva.
Gabonákon?*
A kérdőjel vesszőből jav.
Kit virágok hímzenek,
’S végre a’ szűk barázdákon
Távol meg se tetszenek?

Vagy e’ Tón? mellynek gődények
Ússzák tsendes habjait,
Tsipkebokrok és kökények
Koszorúzzák partjait? – –

–––––
*
A következő versszak utólag, más tintával soronként lehúzva, és az új változat a sorok fölé, ill. után írva. Eredetileg így hangzott:
<De egyszerre erőszakkal>
<Egyszerre magára vont,>
<E’ tomboló Hulllámokkal>
<Meg Háborgó kék Balaton.>
Szemem’*
<l>
egyszerre magához*
Jav. ebből: ?magával
Vonja*
Jav. ebből: Vonják
a’ Belt’*
Alá utólag, más tintával betoldva: 10)
tengere,*
<?zugása> tengere, Az áth. szó fölé írva, a vessző pontból jav.
E’ kék méllység, ’s a’ partjához*
A szó vége olvhtl. betűkből jav.
Tátzoló hab’ ezere.*
<hullámain> hab’ ezere. Az áth. szó fölé írva.

A’ tündöklő Nap’ súgára
*
Ebben a sorban a végleges változat nem egyértelmű, mert több ízben javította a költő, és nem jelölte ki a végleges megoldást. Így hangzik:
<Özön tsillagokkal> Az áth. szavak fölé írva: <Egy> Egy tsillagokkal[Ez a két szó más tintával] rakott <Egy t Apró> tsillám<…>mal Alá: <rakott> Alá: szétszórt A főszövegben a későbbi, más árnyalatú tintával írott változatot hagytuk meg.
Egy tsillagokkal rakott*
E sor után, alatt megjegyzés áll:
„NB. Ragyogó, mozgó, micare.”
Eget terít*
<szór> Az áth. szó fölé írva: <vét> Elé, fölé: terít
rá, és magára
Fényfogta szemmel néz ott.

Óriási a’ Vizeknek
*
<Már>
Felotsódván*
<?megérint>
a’ napon,
Bukfentzezve ténferegnek
Ez ellátatlan lapon.

Nézd el, óh mezők Múzsája,
Ama’ szomszéd*
<?Kiszikadt téreken> ma szomszéd Az áth. szó fölé írva.
síkokat,
A’ lovak’ pompás homályja
Mint lepi el azokat.

*
<Dé> <Déltzeg [A szó eleje jav. ebből: Gá] nyakkal Agaskodnak déltzeg nyakkal,> Déltzeg nyakot <tekerítnek> emelítnek, Az áth. szavak fölé írva.
Déltzeg nyakot emelítnek,*
A vessző pontból jav.
Mellyet lágy serény kerít,
Dübögnek*
<öröm-szavakkal> [A v olvhtl. betűből jav.]
vígan nyerítnek,
A’ Fenyves visszanyerít.

A’ komor bika’ nyomába
Sok szép fejér tehenek,
A’ Major’ bokros lápjába*
<tavába> lápjába Utólag, más tintával az áth. szó után írva.
Kedvtelve*
A második v olvhtl. betűből jav.
őgyelgenek.

Ehez nyárfa’ ’s fűzbokrokkal
Árnyékozott róna megy,*
A vessző pontból jav.
Hátúl egy Thyrsusbotokkal*
Más tintával utána: II)
Béültetett szőlőhegy.

Egy része tisztán tsillámlik,
Másutt*
Jav. ebből: Mássát
fátyol fogja bé:
Fut a’ felhő; ’s a’ fény hámlik
Gráditsonként felfelé.

–––––
A’ Patsirta az*
Jav. ebből: a’
Egekre
Fennyen emelkedve száll,
Lenéz a’ boldog völgyekre,
Függtön marad, ’s jubilál.

Kerengő*
<Örvénylő> Kerengő Az áth. szó fölé írva.
dalja’ hangjában*
Más tintával jav. ebből: hangjába
A’ szántó gyönyörködik,*
A g olvhtl. betűből jav.
’S édes elandalodtában*
Más tintával jav. ebből: elandalodtába
Az égre bámészkodik.

Majd a’ föld túrkáló*
<hasgató> föld túrkáló <hasító> Az áth. szó fölé írva.
ekére*
A sor mellett halvány tintával két lehúzott szó: <sze… malt.>
Dülvén,*
<Támaszkodván> Dűlvén Az áth. szó fölé írva.
ki hempelygeti*
ki<veti> hempelygeti
A’ barna habot földére;
Csóka,*
Utólag, halványabb tintával a sor elé írva.
Varjú*
<Szarka, holló> Varjú Az első áth. szó fölé írva.
követi.

A’ Vető*
A V más tintával v-ből jav.
az ő nyomába
Mérsékelve lépeget,
’S a’ bizttató*
<remény’> bizttató Az áth. szó fölé írva.
barázdába*
barázdá<já>ba
Arany záport hinteget. – –

____
Oh! ha a’ magvát magáért
Szorná a’ munkás paraszt,*
A p olvhtl. betűből jav.
Oh, ha fáradván boráért
Maga is inná meg azt!

Ha*
Ha<…>
azért görbítnék fáját
Az esztendő’ terhei,
Hogy enyhítsék*
<az a>
saját száját
Jónedvű*
Jó<nedvű> Az áth. rész fölé: <ízű> nedvű
gyümöltsei!

*
A következő versszak sorpárjai utólag lettek megfordítva, ezt mindkét sorpár előtt + jelzi.
De a’ torkos had*
<dühödt Nép> torkos had Az áth. szó fölé írva.
’s más részen
A’ fogtsikorgató Éh,
’S a’ vad tábor*
<De> <A’ torkos had> Az áth. szavak fölé: <dühödt nép> Mindezek alá: ’S a’ vad tábor
hányszor tészen
Munkát, reményt semmivé!

Mint a’ forgószél*
forgószél<ektől>
kezéből
Parittyázott Jégeső,
Úgy töri széllyel tövéből
A’ tápláló fűvet ő.

Tipor*
<Tördel> Tipor Az áth. szó fölé írva.
karókat, szőllőket
A’ föld’ színéig szintén,
Felgyűlt falukat, erdőket
Kedvére – – – Hol vagyok én?

Im, ím a’ messzi*
<hegyekből>
dombokból
Fegyverek villámlanak,
A’ feltátott réz*
<tsövekből>
torkokból
Tűzfelhők gombolyganak,

Megdördűlnek ’s mennykővekkel
Górálnak*
Utólag, más tintával aláhúzva, és fölé 12) került.
mindannyiszor:
Széttszaggatott emberekkel
Rakva a’ rettentő por.

Kék homály alá takarja
Mindent látó*
Jav. ebből: Minden<t>[A t utólag újra föléírva.] <meg>látó
szent szemét
Az Ég ’s nézni nem akarja
E’ kegyetlenség’ nemét. – –

–––––
Ní egy legszebb virágjába
Lévő fiatal legény
Mint hajtja fejét kínjába
A’ Bajtársára szegény.

Tsorgó vérét és páráját
Utjába késlelteti,
Reményli hogy szűz*
Jav. ebből: szép
mátkáját
Még egyszer ölelheti.

Reményli, hogy kedvesének
Ajjakiról talám még
Bérét hosszas hűségének
Learattatja az ég.

De egy kard most vágja főbe – –
Szűz!*
Az Sz M-ből jav.
te meghalsz sírással!*
A felkiáltójel vesszőből jav.
’S ezen egy Bőlts jövendőbe,
’S Egy szent Poéta elhal.

––––
Ti, a’*
A sor fölött betoldva.
kiknek hűségére*
kik<re szabadok bízván hajdan népek>?nek[Bizonytalan olvasat] hűségére Az áth. szavak fölé írva.
Bízták*
<földi kintseket>
szabad nemzetek
*
<Ah! tulajdon fegyverekkel>
Hogy a’ főld minden kintsére
*
<Ölitek é ezeket?>
Nevekben ügyeljetek,

*
A következő versszak utólag a lap szélén betoldva.
’S Korona légyen páltzával
Szent hatalmatok jele,
Ah a’ magok’ fegyverével
Gyilkoltatjátok*
Gyilkoltatjátok Tollhiba
e le?

Ha az tzélja szíveteknek,
Oh Emberek’ Atyjai,
Hogy több boldog Gyermekeknek
Légyetek gyámolai:

Ám bízvást vásároljátok
Minden módon ezeket;
Tsak hogy fel ne áldozzátok
Az elsőszűlötteket. – –

Világ minden Fejedelme!
E’ szómra hallgassatok,*
A h f-ből jav.
Hogy az Istennek*
<szerelme>
kegyelme
Meghallgassa szavatok!

Sarlóját az aratónak
Mellyért éh könnyeket hint,
És lovait a’ szántónak
Adjátok vissza megint.

Napkeletre duzzaszszátok
*
<A’>
Vitorlátok’*
A szó vége jav., utána: <vásznait>
öbleit
’S a’ tengeren arassátok
A’ szigetek’ kintseit.

Ültessetek birtoktokba
Emberekből*
A rekből olvhtl. betűkből jav.
kerteket,
És állítsatok*
Az á r-ből jav.
azokba
Serény, okos tsőszeket. –

Azoknak jutalmazása
Légyen rang és tisztelet
Kiknek éjjeli lámpása
Fényt terjeszt a’ föld felett. –

Kérdjétek a’ Kalyibától*
Az á jav. ebből: ?ád
Nem*
Nem<ts é val>
lappang é ott*
A sor fölött betoldva.
egy Bölts,*
<ott>
Kit a’ Nagyok pitvarától
*
<Távol>
Magához vont az erkölts.

Hol rejtekbe*
A re jav. ebből: ma
él magának:
Oh, innen hivjátok ki,
És*
Jav. ebből: ’S
adjátok a’ Hazának
Bírói székét neki.

Zárja bé az ortzátlannak
Palotátok’ ajtaját,
És a’ síró ártatlannak
Orvosolja meg baját.

_____
Jer, Músa, e’ vőlgy’*
Jav. ebből: vőlgynek
lapáján
Nézzünk széllyel a’ paraszt’
Gazdaságán*
Gazdáságán em.
’s háza táján
Jer,*
Olvhtl. szóból jav.
látogassuk meg azt. – –

Itt sem*
<Itt> <semmi>[A sor fölött betoldva.] Utána: Itt sem
párusi márványból
Nem raktak oszlopokat
*
<Itt> A sor elé, fölé írva.
Sem alabástrom*
<alabástrom semmi értz> alabástrom Az áth. szavak fölé írva.
bálványból
Nem véstek bajnok[ok]at.*
bajnokat em.

*
<Itt>
sem itt a’ messzi*
kútfőnek
vizeknek
Tsavargós kerűleti
A’ hatalmas mestereknek
Fékszárát nem követi.

Egy Fa, melly alatt nagyatyja
Három ember’ idejét*
A t jav. ebből: re
Által élte, takargatja
Hűs árnyékkal lakhelyét,

Mellyre*
Az r n-ből jav.
a’ zőld venyigéknek*
A g k-ból jav.
Tsimpajkóznak karjai,
Oltalmazzák a’ tűskéknek
És bokroknak falai.

––––
Udvarában*
Az U A-ból jav.
egy mosolygó
Tó kínálja a’ szemet,
Mellyben*
<egy>
felhőkkel gombolygó
Kék ég fog fel engemet.

Egy ég felettem elterjedt,
Alattam áll másik ég;*
A pontosvessző kettőspontból jav.
Oh e’ kettő közt elterjedtt
Megmérhetetlen mélység!

Itt sír egy*
<A’ vajló> Tyúk Az áth. szó fölé írva.
Tyúk, ’s*
A sor fölött betoldva.
a’ mellyéket
Borzadt tollal futja bé,
’S az imént költ kis rétzéket
Tsalja a’ száraz felé.

De szavára nem ügyelvén,*
Jav. ebből: ügyelnek
Végig futják a’ tóközt,
’S*
A sor elé írva.
A’ habokon által kelvén,*
Jav. ebből: kelnek
Háphápolnak*
<’s> <Háphápolnak> Háphápolnak Az áth. szavak fölé írva.
a’ nád*
A n jav. ebből: ta
köztt.*
A sor után még egy változat áthúzva: <sipá<l>kolnak>

Lúdak*
<A’ G…atok hosszú nyakkal> Lúdak Az áth. szavak fölé írva.
sárga libáikkal
Sétálva járják a’*
<Örzik az apró libát,> <Végig sétálják> Sétálva járják a’ Az áth. szavak fölé írva.
a’ a’ Értelemszerűen em.
gazt,
’S berzenkedő*
<fennyen villogó> berzenkedő Az áth. szó fölé írva.
szárnyaikkal*
Jav. ebből: szárnyakkal
Űzik a’ lompos*
<bolyhos kutyát> lompos Az áth. szavak fölé írva.
kuvaszt.

Ím az apró szöszke fattyúk
Játékokhoz*
Az o olvhtl. betűből jav.
kezdenek
Lebukkannak, mint a’ hattyúk,
’S egyarányba függenek.

–––––––
Amott fut az ól-mentébe*
mentébe<n>
Egy kis, fürge dolgos Lyán,
Tarka kosár a’ kezébe:
A’ tyúk fut*
<Fut[…] tyúk> A’ tyúk fut Az áth. szavak fölé írva.
nyoma után.

Most meg áll, ’s üres*
<már megáll ’s ?hév> Az áth. szavak fölé írva: <őket> meg áll, ’s üres
vetéssel
Őket a’ kis tsintalan*
<Tsalja A’ [Jav. ebből: a’] kis tsintalan kegyes megtsala;> Az áth. szavak fölé írva: <Megtsa> Őket a’ kis tsintalan
Megtsalja ím*
<Oda futnak> Megtsalja ím Az áth. szavak fölé írva.
gyors lépéssel,
Oda futnak hasztalan:*
<Koppan szemek, ’s néznek rá> Oda futnak hasztalan: Az áth. szavak fölé írva.

Majd*
<’s>
hirtelen a’ kosárról
Magot szór le azoknak,
Nézi, hogy egymás’ hátáról
Mint esznek,*
Jav. ebből: ?isznak
’s tzivakodnak.

Amott homályos odvában
Kandikál*
Olvhtl. szóból jav.
a’ fejér nyúl,
’S piros szemét bámultában
Forgatván be-be*
Jav. ebből: bé-bé
rándúl.

*
<Lyukából szellős Duttzának> Az áth. szavak fölé írva: <Kosarából>[E fölé, elé írva: Hűs <A’> Dúttzából] hahotával
Hűs Dúttzából*
Hűs <A’> Dúttzából Az áth. szó fölé írva.
hahotával
A’ kék Galambka kijő,
Nyakát*
A sor elé, fölé írva.
Pirosló lábával*
<nyakának>
Gyengén*
<Tollát> Gyengén Az áth. szó fölé írva.
kapargatja*
Jav. ebből: kapirgatja
ő,

Tsipked orrával mellyéhez,
Szép szárnyain babirkál,
*
<És akkor> <végre>[A sor fölött betoldva.] <szerelem>
Minden meg van, ’s kedveséhez
A’ ház fedelére száll.

Párját a’ Féltés gyötrötte,
Haragszik*
<is>
negédesen,
Ürög-forog körűlötte,
És turbékol begyesen.

De hozzá símúl*
<őt gyengédeden rá meg[Az eden rá meg utólag hozzátoldva a sor között és fölött]> még hozzája legyen az> hozzá símúl Az áth. szavak fölé írva.
hajolva
A’ hizelkedő szép Pár
*
<Közelebb lép és>
Ő is felé*
<nyögve hozzá> felé Az áth. szavak fölé írva, a szó vége olvhtl. betűkből jav.
megy*
megy<en>
brukkolva;
Egy mást éri*
<…>
a’ Tsók*
A T t-ből jav.
már.

Öszvetsapják*
<Megtsapkodják> Öszvetsapják Az áth. szó fölé írva.
víg robajjal*
A rob olvhtl. betűkből jav.
*
<Utólj>
Mind a’ ketten szárnyokat
’S*
<Veszik ?ma[Az m olvhtl. betűből jav.>
folytatják tördelt katzajjal
A’ kert felett útjokat

*
A következő szakaszok számozva vannak, mivel utólag sorrendcsere történt. Az 1-es számmal jelölt versszak eredetileg a 3. után következett. A cserét a megfelelő helyeken NB. +++ és utólagos számozás jelzi.
El megyek a’ föld színén is
A’ merre ti szállatok,*
Jav. ebből: szálltatok
Érzékeny Galambkák! én is
Elmegyek*
Az E olvhtl. betűből jav.
utánnatok:

Elmegyek – – – óh mint ragyognak
E’ kertnek virágai!
Melly édesen párolognak*
Az o olvhtl. betűből jav.
A’ zőld ág’ illatjai!

A’*
<A’> A’ Az áth. szó fölé írva.
Virágok’*
Jav. ebből: víg ágok
felhőjébe
A’ víg Zefír sátoroz,
Az égre kapja*
<hordja> kapja Az áth. szó fölé írva.
reptébe,
’S vélek*
A sor fölött betoldva.
onnan*
<vélek záporoz.>
harmatoz.

Ide Mórok’ vad plántájit*
<Mórok’ vad plántáit> Mórok’ vad plántájit Az áth. szavak fölé írva: <Indusok> <Négerek>
A’ merész hajós nem*
<rak>
gyűjt,
Bogáts’*
Bogáts<ok>’<nak károk>
ritka fajtájit
Itt*
<Nem Az> Itt Az áth. szavak fölé írva.
űveg tömlötz nem fűjt.

Tsupán hasznos tzifraságot
Szeret a’ főldmivelő,
Vagy*
A va jav. ebből: Tsa
egy koszorú virágot
Ollykor ha jó*
<Néha mikor> Ollykor ha jó Az áth. szavak fölé írva.
kedve jő.

––––
Ez a’ hosszú boltozatja
A’ Diófáknak*
<Diófák rendinek> Az áth. szavak fölé írva: <mogyoróknak> Diófáknak
félyűl
A’ kék*
<Fellyűl az> A’ <szép> kék Az áth. szavak fölé írva.
eget mutatja,*
Jav. ebből: mutogatja
Mellyen sok*
<a’>
felhő repűl.*
Itt vége szakad a szövegnek.