HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
XXIII.
Álomlátás.
MIT álmodám az éjjel!
Óh Dóri! mint tsudállék
Két domború halomkát
Citére’ templománál.

Apró Meánderetskék
Kékellnek a’ virág köztt,
És egy parányi vőlgyön
Eltűnnek ágaikkal.
Ahol ti lágy Szerelmek,
’S víg Grátziák, tzitzáztok;
– – – – fejérén
Tollászkodó Galambid’
Tzirolgatod, Citére!
Pihegő fuvallatoktól
Habozva lengedeznek
A’ gyöngyvirág barázdák,
Felettek a’ tetőn áll
Egy kláris-oldalú kút
Gyengén körűl ölelve
Rózsákkal ’s értt eperrel,
Mellyből az élet áldott
Forrása tiszta mézet
’S hószín tejet szivárog.

A’ Rózsa-káva mellől
Nyilával a’ kis Ámor
Rám int; ’s alélva dűlök
Elasticus gyepére;
’S azt képzelem magamnak
Hogy én a’ Hébe’ bóldog
Vánkossain henyélvén
Mint égiek’ barátja
Nektárral ittasúlok. –

Azomba, Dóri, halld tsak! –
Ütött az éj, az őrzők’
Szavára felrijadtam:
’S hát – bús fejem borúlva
Van a te – – – – !