Szeme nem sír, még is nedves;
Képe rántzos; foga redves;
Horgas lába tittyen-tottyan;
Sovány fara eggyet lottyan.
Mégis, noha hidegvette,
Legényes a’ szedte-vette:
Óh Uram! őrizz meg ettől
A’ vasorrú kísértettől! –
Vén ugyan, vén a’ kurvannya:
De van ezűstje arannya,
A’ melybe ha markolhatnék,
Hozzá jobb kedvet mutatnék.
Tsak pénzében lennék vice;
Megölelném histórice,
Férje lennék az erszénynek.
E’ kén a’ szegény legénynek!