A’ ti szavatokra Lelkem fel
*
fel<derüle>
hevűle
ÉS
*Jav. ebből: ’S, a második nagybetűt értelemszerűen kisbetűre javítottuk.
*<Maros>
Vásárhely
*A V v-ből jav.
kies
*<déltzeg> kies Az áth. szó fölé írva.
halmára repűle,
Mellyről végig nézvén a’ Székely földeken
A’ hűs forrásokon a’ fenyves bértzeken,
E’
*Jav. ebből: ?A’
felséges
*
felseges em.
Vidék úgy magához ragadt,
Hogy szűk elmém éppen
*<szinte> éppen Az áth. szó fölé írva.
a’ felhőkig dagadt,
*A vessző pontból jav.
Szinűltig tőlt édes Hazámnak képév
él
*képével
És
*Jav. ebből: ’S
a’ történetek’ zajgó tengerével.
Sőt kijjebb tsapongván a’ Népek’ sorsára,
Hol örűlt, hol búsúlt, mint Világ’ polgára.
1
Cosmopolita.
Mi is emelhet fel egy halandót jobban,
Mint, ha az emberség’ tüzétől fellobban,
’S úgy nézvén
*<ugy gondolván> úgy nézvén Az áth. szavak fölé írva.
e’ főldet mint azonegy tanyát,
*<egy köz Hazátskának> Az áth. szavak fölé írva: mint azon[Más tintával a sor fölött beszúrva.] egy <közös> tanyát
ÉS
*Jav. ebből: ’S , a második nagybetűt értelemszerűen kisbetűre javítottuk.
a’ természetet,
*<milliom embert> természetet, Az áth. szavak fölé írva.
mint egy közös
*<valamelly> egy közös Más tintával az áth. szó fölé írva.
anyát,
*Két lehúzott sor következik:
[<Szívébe fogadja> Az áth. szavak fölé írva: [<Egyaránt <Emberűl> tekinti] a’ földnek népeit,
Mint egy ház’ fekete ’s fejér tselédjeit,>
Az
*Jav. ebből: A’ <köz>
emberiségnek
*Jav. ebből: emberség
sorsán gondolkozik,
’S az Egek’ tisztébe belé avatkozik? –
Óh
*A sor elé, fölé beszúrva.
Emberi szívnek
*<?elmének> szívnek Az áth. szó fölé írva.
állhatatlan volta!
(Igy szollék magamban
*Jav. ebből: ?magába
) Oh már a’ miolta
E’ földön értelmes porképek mozganak,
Mennyi változások, hány
*<és> hány Más tintával az áth. szó fölé írva.
scénák voltanak!
Hányszor mutatta meg az emberek’ szíve,
Hogy ő a’ jóltévő Mennyeiek’ míve;
De miatta hányszor kellett e’ Világnak
Piatzává lenni minden gonoszságnak.
Ha egy Ember támadt, a’ ki áldást
*<terjesztett>
ontott
Embertársaira;
*<másutt>
száz volt a’ ki
*<vesztett.>
rontott.
Ha sok
*<esztend>
század alatt
*
század<okon> alatt Az áth. rész fölé írva.
egy Nép addig hága
Hogy már
*A sor fölé beszúrva.
mennyországgá
*<lett>
lett az ő országa;
Egy nap a’
*<?legy le...té> a’ Az áth. szó fölé írva.
hódító véget vetett néki
’S ma
*A sor elé beszúrva, utána: <’S>
tsak
*<a’>
bús pusztákra
*Jav. ebből: pusztákon
rogynak omladéki.
–––––––––––––––––––––––––
*A sor előtt ívelt vonal, ez valószínűleg az új szakasz kezdetét jelöli.
Keletről fú a’ Szél... az éjszin
*Az é olvhtl. betűből jav.
haboknak
2
Éjszin*
Ejszin em.
Tenger, Pontus Euxinus.
*<Köd>, a kisbetűt értelemszerűen nagybetűre javítottuk.
Tseppjei lomozó szárnyáról tsorognak,
Arról jő, a’ mellyről e’ Dákok’ főldjére
A’ Scythák’ bajuszos tábora bétére.
*<Óh>
Mondd
*Jav. ebből: mondd
meg nékem komoly fuvallat! látád é
Azt a’ Volga’ síkját melly volt az Árpádé?
Vannak é ott, kik még Mogorúl
*Jav. ebből: Magyarúl
szóllanak? –
Sohajtasz –
*Vesszőből jav.
elsuhansz – Értem – elmúltanak!
Elmúltak, bédűltek abb’ a’ sirhalomba
Mellyhez
*<mi is>
közelitűnk mi is minden nyomba.
Tán nem is! ki tudja? egyszer
*<hátha> egyszer Az áth. szó fölé írva.
megeshetik
Hogy a’ Páris
*<London> Páris Az áth. szó fölé írva.
helyét gonddal keresgetik
Trója
*<Tyrus> Trója Az áth. szó fölé írva.
és Babylon
*<Geographussai>
jövő Tudóssai,
’S
*<Vad erdők>
Fókákkal pesegnek
*<nyűsögnek> pesegnek Az áth. szó fölé írva.
London’ tört tornyai.
Hátha még ez a’ vár,
*<a’>
mellyen andalgok
*<most vagyok> Az áth. szavak fölé beszúrva: andalgok[Olvhtlan szóból jav.]
most,
Vagy ledűl, vagy őriz messze földi lakost?
Vagy nagy birodalom’ fényétől súgároz,
Vagy benne két három medvefi kopároz?
Tsuda gondolatok,
*A vessző felkiáltójelből jav.
kétséges
*<re> <homályos> Az utóbbi fölé írva: kétséges
jövendők,
Változó országok, emberek, esztendők!!!
*A következő két sor áthúzva:
<Még elmém úgy bukdos ezeknek hátakon,>
<Mint ki nagy tengerben evez <egy> kis ladikon:>
Musák! kik e’ várnak allyát megűltétek,
Elbugyantt elmémet, kérlek, segítsétek.
Mondjátok meg nékem, mi fő oka annak
Hogy itt szabad népek, ott rabszolgák vannak?
Itt a’ vidék puszta, ott terem ’s mosolyog,
Itt éles az elme, ott ködbe tébolyog,
Itt kastélyok állnak ’s gályák
*
gy szókezdetből jav.
a’ partokon,
Ott hólt tsendesség űl az
*Jav. ebből: a’
omladékokon?
Gyarló tudatlanság! Zablátlan indúlat!
Két Dæmon, melly minden szépet jól feldúlat,
*A vessző felkiáltójelből jav.
Melly a’ Kegyetlennek botot ád kezébe,
’S gyáva félelmet önt a’ gyengék’ szívébe,
Melly
*<elzárja, szővén>
a’ babonának felhozván fellegét
*<’S>
Elzárja
*A szó vége olvhtlan betűkből jav.
a’ Napnak
*Jav. ebből: ?Napot
fényit
*Az f s-ből jav.
és melegét,
’S
*A sor elé írva.
Hídeg homályjában olly tsudákat tészen,
Mellyek az Ész tsirát elfojtják egészen.
Tsak a’ tudatlan
*<szív>
fő, tsak a’ zablátlan szív,
A’ mi téged, Ember, magad’ kárára hív
*<.>
A
*A sor elé írva.
hol
*A h H-ból jav.
a’ szív feslett,
*<<fel>fordúlt> feslett, Az áth. szó fölé írva.
a’ fő meg agyatlan,
Ott az emberi sors megsirathatatlan. –
*<Mit érzek?>
Musák! most olly hellyen elmélkedem, a’ melly
A’ Világ’ abroszán legcriticusabb helly,
Melly a’
*<Kelet Nyúgot> Melly a’ Az áth. szavak fölé írva.
tsinos nyúgot, ’s
*<és>’s Az áth. szó fölé írva.
a’ durva kelet
*<nap>kelet
közt
A’
*Jav. ebből: És
hatalmas
*<a’ ... kemény> hatalmas Az áth. szavak fölé írva.
észak ’s
*<puha>
tehetetlen Dél közt
Közép pontba lévén, tisztán
*<kurtán> tisztán Az áth. szó fölé írva.
kimutatja
Millyen még
*A sor fölött beszúrva.
az ember ’s főldűnk ábrázatja.
Itt van a’
*A sor fölött beszúrva.
legvégső oltára Pallásnak
Az emberiségnek, a’ tsinosodásnak,
Ezen túl Keletre nevet
*Az n olvhtl. betűből jav.
a’ szép Moldva
De
*<Hol> De Az áth. szó fölé írva.
a’ termés-elme nints mással megtoldva,
*<Túl Innen>
Tovább, túl az
*Jav. ebből: a’
Éjszín tengernek habjain,
Vad Tatár lovagol gazos pallagjain
*<,>
A következő sor áthúzva:
<Túl És a’ salétrom ülte fa> Fölé: [<’s elhagyván a’ Kalmuk>] <salétrom pusztájit>
*<Tsak a’> <?Itt a’> Az utóbbi áth. szavak fölé írva: Túl a’ zömök
Túl a’ zömök Kálmuk hordja sátor fájit,
*
Kálmuk<ok salétrom pusztájit> Az áthúzott rész fölé írva: <kegyetlen hordájit> Alá: hordja sátor fájit,
Tul a’
*<zömök> Fölé: <sárga>
Mongol járja
*A sor fölött beszúrva, jav. ebből: futja
salétrom pusztájit,
Azon túl lakoznak a’ Mandschuk’ fijai,
*<a’ Mandschuk, a’tigris tsudá bértzekben,> Az áth. rész fölé írva: lakoznak a’ Mandschuk’ fijai,
*<Hol>
A’ tarka tigrisek
*<és a’ Nap>
’s a’ Hajnal’ lovai.
Ezek mind okosok, emberek; de vadak,
Kiknek, Őseink-ként, főtzéljok a’ hadak,
Kikben
*Jav. ebből: Kik<ből>
az hódítás’
*<öldöklés> hódítás’ Az áth. szó fölé írva.
nemtelen szerelme
Elfojtja, a’ mit hoz a’ jó főld ’s szép elme.
És
*
Es em.
ki az, ki végig nézvén e’ népeket,
E’, Világunk’
*<főldünknek> Világunk’ Az áth. szó fölé írva.
felén elnyúló főldeket,
Ne borzadna, vagy is ne sírna ezekre
A’ még boldogtalan félig-emberekre!
Fordúlj tehát
*Jav. ebből: hát
elmém boldogabb Táj felé,
Hol már a’ népeket az ész fel nevelé,
Szemléld
*<Nézd> Szemléld Az áth. szó fölé írva.
végig Erdélyt és Magyarországot,
Hol érzeni kezdik már a’ napvilágot,
Járd el Germania’ hajdani Bakonnyát,
És tsudáld most benne a’ Muzsáknak honnyát,
Lépj a’ Frantziáknak kimivelt
*<berkébe>
kertébe
’S a’ Pérui Kintsek’
*<bőv>
negédes tsűrébe,
Hol a’ másik Tenger’ kékellő kárpitja
A’ leszálló Napnak ágyát ki- ’s -bényitja.
Nem kezd é
*<repes e’ benned> Az áth. szavak fölé írva: kezd é <szíved>
szívedbe nemes öröm szállni,
*<öröm benned megjelenni> Az áth. szavak fölé írva: szívedbe <édes>[alá: nemes] öröm szállni,
Látván hogy az ember emberré
*<Istenné> emberré Az áth. szó fölé írva.
kezd lenni?!!
Nézd a’ munkás Észak, mint nyűzsög és zsibong,
*A következő sor lehúzva:
<Mint midőn <kassában> a’ méhnép kassa[Jav. ebből: kassából] körűl dong,>
’S Dolgos méh módjára Keskeny kassába dong,
Az Észak a’ köpű, a’ Világ az a’ rét,
Mellyben
*Jav. ebből: Mellyből
a’ kintseket kurkássza szerteszét,
Sőt számos rajt botsát a’ messzi
*<?földekre>
határra
A’ Bengala ’s Boszton
*<A’z ?Indus Ganges és Marán> Az áth. szó fölé írva: A’ Bengala ’s Boszton
virágzó
*<vizének> virágzó Az áth. szó fölé írva.
partjára:
De túl a’ szelid Dél áldott határain
Nézd a’ barna népet forró homokjain,
Vagy hever ’s éhezik a’ Paraditsomba,
Vagy kódúl, vagy lop
*
kódúl,[a k olvhtl. betűből jav.] vagy lop A sor fölé és alá beszúrva.
öl,
*<foszt>
’s
*Jav. ebből: és
prédál alattomba.
Rongyos birtokossi
*<azok>
ők a’ gyémántoknak
*<És[Jav. ebből: ’S]>
Mord
*Jav. ebből: mord
’s paraszt kertésszi a’ fűszerszámoknak.
Te vagy, hát
*Olvhtlan szóból javítva.
óh Maros’ jámbor Magyar
*Az M m-ből jav.
vára,
Hol összefut a’ jó ’s a’ gonosz határa
Te vagy a’ pont, mellynél a’ vadság
*<megszűnik,>
eltűnik
Te vagy, hol az ember érezni megszűnik.
Vígyázz! mert közel van a’ Homálynak partja,
Elnyél, ha az Észnek fénnye meg nem tartja,
A’ kinek díszére
*<?számára> díszére Az áth. szó fölé írva.
építsél Templomot,
És
*Jav. ebből: ’S
a’ vakság ellen hányj több-több ostromot.
Tele olly lelkekkel termékeny kebeled,
*A k olvhtl. betűből jav.
Kikben meg meg annyi Mentorid’ tiszteled,
Kiket
*Az et utólag beszúrva.
a’ nemzetnek
*<Nemzetjeknek> Az áth. szó fölé írva: <Magyar népnek> Alá: nemzetnek
és a’ két Hazának
A’ biztató Egek gyámolúl adának.
Rajta Nemes Lelkek! álljunk
*Az u a-ból jav.
ki a’ gátra,
Már Europában tsak mi vagyunk hátra,
*<Ki a’>
Hivnak magok után a’ többi nemzetek:
„Magyarok! derék Nép! mit késtek? jöjjetek!
Mit késtek? termékeny bennetek az elme,
Forr szívetekben a’ Ditsőség’ szerelme,
*A sor végén Ψ-jel a következő 2 sorpár fölcserélésére utal, ezt lejjebb a megfelelő helyen ismét Ψ-jel jelöli.
*A sor előtt Ψ-jel utal a sorpárok fölcserélésére.
Vitéz
*<tüzeteket>
lángotokat jobbra fordítsátok
’S a’ Békeség édes hasznát munkáljátok,
A’ durvaság ellen
*<vonjunk örök sántzot> Az áth. szó fölé írva: <készítsünk köz lántzot>
közös kötést fonjunk,
’S Átlástól Pontusig
*<vonjunk>
örök sántzot vonjunk.”
Mégyünk, Nagy Nemzetek! íme Dáciának
Tulsó határinn is már
*A sor fölött beszúrva.
megindúlának
Törjük az akadályt,
*<a’>
mellytől
*Az ő olvhtl. betűből jav., utána: <ellenünk>
nem mehetünk,
’S Mind
*
’S Mind A sor elé beszúrva.
Az
*Jav. ebből: A’
emberiség
*
emberiség<nek>
kertébe sietünk.
Vajha Moldvának is kies parlagjai
A’ Meddig terjednek a’ Pontus habjai
Magyar Koronánknak árnyékába
*<hatalmába> árnyékába Az áth. szó fölé írva.
menne
*Jav. ebből: lenne
’S a’
*<ts>
Tsángó Magyar is Polgártársunk lenne!!!