Szárnyalj le mennyből, Calliópe! ’s segítsd
A’ még szokatlan Tárogatón kezem’.
Ím Tháliának gyenge lantját,
Bár szeretik koszorús Leányink,
E’ rozmaringok’ zőldje alá teszem,
A’ fenyveseknek görbe gerintzeit
Megmászom, ’s onnan meszsze nézvén
Kalpagosink örömét kifúvom. –
Ki az, ki kertté téteti a’ mezőt
’S termő mezővé a’ sivatag kopárt,
Kit Trítonok kürtje ’s Tihannak
Rijjadozó hajadonja hirdet?
Nem látod Öt – a’ Keszthelyi Indigeszt?
91) A’ kik valamelly tartománnyal jól tettek, annak Indigesz (vagy is honnyi) Istenévé lettek, mint Osiris, Faunus, Aeneas, ’s a’ t. Lásd Virg. Aen. L. XII. v. 794, 795.
)
Az Ö Nevének Temploma fénylik ott.
Nézd mint teríti bé Hazánknak
Boldog Egét ragyogó Világa.
mBellóna’ markos Báttya pihenteti
GYÖRGY’ görbe kardját húsz adamás szegen,
Zőld pálmaágakkal takarván
A’ hüvelyére tapadt aludt vér[t].
*
vér Sh., a többi szövegváltozat alapján értelemszerűen em.
A’ tarka Bőség tsüngeti jobb felől
Horgas Türökjét; és sok ezer betses
Áldási nem férvén beléje,
Hervadozo mezeinkre ontja.
Pómóna rak rá ritka gyümőltsöket,
Czéres kőtést fon sárga kalásziból;
Mellyet piros pipatsvirágok
’S kék Czianák
102) Cyana, Búzavirág. De az illyen öszverakott nevek nem jól jövén ki a’ Poétai ízléssel; megtartottam a’ gyönyörűen hangzó Görög szózatot.
) gyönyörűn vegyítnek
GYÖRGYről danolgat szőke gulyái
*
gyulái Sh., em.
köztt
Pán, a’ furuglyás; ’s régi szokás szerént
Bachussa a’ bóldog Szigetnek
113) Értem
*
Ertem em.
a’ Muraközt, ahol teremnek a’ kereskedésben Insulaner név alatt menő igen betses borok.
Töltt poharát Neki hajtogatja.
Mély tisztelettel borzadok! a’ magas
Mennynek Leányit látom az Áoni
Keszthelybe’ – óh bóldog Halandó,
A’ ki az égbe’ lakók’ barátja!
Melly édes érzés játszik az ő komoj
Ortzáikon, mint zengik az Indigeszt,
Tágas mezőt, ’s Védőt találván
Szárnya alatt… De mi képtelenség –
Márs könyvet olvas! Húga, sziláltt haját
Felsímogatván, né! hogy okoskodik,
És tzirkalommal mérsekéli
A’ tüzes ütközetek piattzát.
Ott kardra termett ujjait egy Huszár
A’ meszszelátó tsőhöz egyengeti;
Itt egy erős Hajdú
124) Hajdúknak nevezték a’ Magyarok átallyában a’ gyalog katonákat.
) az Ország’
Rajzolatin figyelemmel andalg.
Mit szólltok erről, Hétmogorok, ti kik
135) Béla’nevetlen Iródeákjánál; Septem principales personae, qui HETUMOGER vocantur. Álmos
*
Almos em.
Vezér a’ maga 6 fő társaival, a’ kikkel jött vala ki Scythiából, a’ Tátur, vagy Karpatus’ bértzein keresztül,
Permontes Hovos.
Tátur’ havassán tábori abroszok
’S nézőtsővek nélkűl jövétek
E’ Kanaán’ mezejére győzni.
Azonn igyekszik FESTETITSÜNK, hogy e’
Kartáts-világban hív Unokáitok
Észszel ’s okossággal tanúlják
Örzeni érdemetek jutalmát,
Melly értte húllott véreitek miatt
Zsengés. – Ma már a’ táborokat béfűltt
Szobákba rendelik tsatának,
’S penna után viszik ütközetre,
Kiknek nyeregből szabta ki rendjeket
Az üstökös Kund, a’ bajuszos Gyula.
Most líneán lövik rakásra,
Kit buzogánnyal ütétek agyba.
Hijába vinnéd, rettenetes
Botond!
146) Láthatni ezt a’ Botond históriáját az említett Iródeák’ Könyvében, a’ Mándi Ur’ fordításában.
)
Menkő tsapású bárdodat a’ mai
Byzantium’ falához, annak
Rézbe borúltt kapuját bevágni:
Egy meszszelátó tső kitekintené
Szándékod’, egy más tső az egész kaput,
A’ bárdot, a’ Vitéz Botondot
Egyszeri pertzbe rakásra törné. –
Mindég, Vitézek’ Nemzete, vólt nevünk:
E’ két örökség jegyzi ki még ma is –
Rettenthetetlen Szív! Serénység!
Nagyra való fijait Lehelnek.
De ez kevés még egy bizonyos veszélyt
’S halált okádó bombi előtt ma már
Száz Dentmagyart is főldre dúlna
Holmi suhantz gyerek egy kanóttzal.
Izmos Leventák! Hogyha reánk maradt
Kemény erőtök: megnemesíti GYÖRGY,
A’ Scytha testet Brittus észszel;
’S gyermekeink VAYak lehetnek.
157) Jegyzés nélkül is érthetni, hogy itt M. Báró Vay Miklós Ő Nagyságára van a’ tzélozás; ki a’ hadi Tudományoknak bövebb tanúlására a’ Fels. Rendelésekhez képest Frantzia Országot és Angliát öszvelakta.
)
Ő, a’ ki főldünk’ Pontusa
168) Ama’ tengeri módú Gályával, melly a’ Balaton zajjait neveti.
) habjait
Törvényre húzá, száz lehetetlenen
Tett ’s tesz tsudát; ő mér fuvallni
Lélekerőt az inas Magyarba.
Ő új Minervát ugrat elő Zeüsz’
179) Görög neve Jupiternek. Aegis pedig a’ Minerva Medusás paissa, mellyre a’ ki nézett, kővé változott.
)
Szent homlokából, és maga nyújt dsidát
’S halálszemű Aegist kezébe. –
RHÉDEY van vele, és segíti.
Zengj harsogóbbann, Énekem, e’ betses
Két Névre, melly, mint a’ Duna, élni fog,
’S mint a’ világosság, kiterjed,
És bekerűli egész Világot. –
Hanem; ki lészen Bárdusaink közül,
1810) A’ Bárdusok valának a’ Celta, Gallus ’s a’ t. népeknek Poétáik, kik Istenjeikről, Eleiknek vitéz tetteikről, ’s egyéb nemzeti dolgokról énekeltek.
)
Ki a’ sok elmés Hunnia’ Hadnagyit
A’ Léthe’ zsibbasztó vizétől
Trombitaszón az egekre hordja?
Méltatlan éj-tsend sürgeti sok vitéz
Árpádjainkat. – Fére haszontalan
Kétségek! ím általragyogván
Czenki Napunk1911) Tzélozás van a’ N. M. Gróf Széchényi Ferentz Ö Excell. által fundáltatott Nemzeti Könyvtárra. ebből az okból jön elő oda alább a’ Mátyás Király’ emlékezete is.
a’ homály tsoportján.
A’ Múltt’ ’s Jövendő’ pólusit is süti,
Tud már ezentúl tenni is írni is
Nagy dolgokat Főldünk’ Vitézze’
’S Lantosa: Calliopém, elég ez.
Elég! – Reked már Tárogatóm’ szava,
Lankadnak ingó ujjaim ennyi nagy
Dítséreteknek hirdetésén,
Mellyek eláltt erejim tetézik.
Mátyás’ ditsőűltt Lelke, tekints alá,
Esmérd egedből lábbadozó Hazád’,
’S a’ Keszthely’ és Czenk’ istenűlő
Attyaiban magadat találdfel;
’S érezd, hogy a’ Menny’ kedve is egy igaz
Hérósi szívben megszapodhatik,
Ha Nemzetét ’s emberbarátját
Virtusibann öröködni látja.