Megjelenése: A Toldy (
CsMM, 1844, 859–862. h.) és a
Harsányi-Gulyás, 1922 (II. 681–685. l.) a
Festeticshez szóló, 1801. május 16-i levél
* után közölte, utalva a két levél hasonlóságára. A
CsMM, 1973 (II. 875–878. l.) és a
CsMM, 1981 (II. 429–431.) a „[Miskolc, 1801. júl. 7.]” dátumot illesztette a levél után; ez azonban a májusban kelt levél újraírásának és elküldésének a dátuma (ld. minderről a
Festeticsnek 1801. június 7-én és május 16-án írt levél jegyzetét
*). Jelen közlésünk alapja:
CsLev. 120–123. l.
Szövegkritika: Apró betűkkel, sűrűn írott fogalmazvány, kisalakú, a félbehajtásnál egybefűzött lapokon. Szövegét Csokonai később teljesen újrafogalmazta, csak egy részlet maradt nagyjából változatlanul, így főváltozatként e fogalmazványt is közöljük.
Keletkezése: E keltezés nélküli levélfogalmazvány a
Festetics György által 1801. január 9-én Csokonainak küldött levélhez
* és a hozzá csatolt 25 Ft. sorsához kapcsolódik. Keletkezési idejére, valamint arra, hogy letisztázva elküldte-e a költő vagy sem, csak tartalmi mozzanatokból van módunk következtetni.
E levélfogalmazványból világosan kiderül, hogy keletkezése közvetlenül Festetics levelének kézhezvételéhez és a 25 Ft. hiányának felfedezéséhez kapcsolódik. „Talám mikorára ezen Levelemnek szerentséje lészen Nagyságodhoz, akkorára már oda is érkezik a’ Recepisse, és így a’ Dolognak egész hogyléte tudtára lesz némelly részbe Nagyságodnak: de mégis minden esetre itten deducalni kívánom az egész Történetet” – írja Csokonai a bevezető sorokban. Vagyis a január közepe óta a debreceni postán heverő levelet a gróf currentáló levele hatására április 8-án mégis kézbesítették (a pénz nélkül), hogy a recepissét (tértivevény) visszaküldhessék. Erre írta rá Csokonai, mint e levélben olvashatjuk, a postamester (nevezetesen Vositz Ferenc, ld. Mónus, 1940, 97. l.) mentegetőzése mellé a saját észrevételeit (recognitio), kiemelve a 25 Ft. hiányát. Az idézett sorok szerint tehát e levélfogalmazvány egyidejű a recepissével, vagyis közvetlenül a Festetics-levél kézhezvétele után íródott. A kézhezvétel időpontját pedig maga Csokonai rögzíti: „éppen Dr. Földinek a’ temetésén valék, midőn a’ Nagyságod’ betses Levelét a’ Postalegény házamhoz hozta.” Földi János április 6-án halt meg, temetése két nap múlva, 8-án, délután két órakor volt, ahogy azt a hajdúhadházi anyakönyv pontosan rögzítette (ld. Kátay, 1962, 242–243. l.). A levélfogalmazvány tehát április 10. körül keletkezhetett.
További kérdés, hogy elküldte-e vagy sem. Tisztázata nem maradt fenn sem Csokonai kéziratai között, sem
Festetics irattárában. Ez utóbbi fontos tényező, mert igen nagy alapossággal kezelték ott a dokumentumokat, nemcsak megőrizték, hanem kivonatolták is. Nem utal
Festetics Csokonai levelére 1801. április 21-én írott, a pénz hiányát igazolni hivatott dokumentumokat kérő levelében
* sem, mindössze a recepissét említi („Sajnálva értettem az Úrnak azon recepissére”), akárcsak később. S maga Csokonai sem igen írhatta volna meg utóbb levelét (1801. május 16. majd újra július 7.), melyben a dokumentumok mellé részletes beszámolót fogalmazott a történtekről, mert az csak megismétlése lett volna az e levélben elmondottaknak. Illetve egy lényeges ponton mégis különbség van a két elmondás között, ez azonban még inkább azt a feltevést erősíti, hogy e levélfogalmazványt nemigen küldte el Csokonai, hanem majd csak újraírt változatát.
Kapcsolattörténet: Festetics György (1755-1819) felvilágosult, jozefinista szellemű főúr, a magyar nyelvű tudományosság híve és támogatója. 1797-ben megalapította Keszthelyen a Georgikont, gazdasági tanintézetét, nevéhez fűződnek a Keszthelyi Helikon ünnepségei (vö. Négyesy, 1925, 37–236., Csokonairól: 97–105., 152–159. l.; Keresztury, 1963, 557–565. l.).