Midőn már éppen hozzá kezdek vala szokni magánosságomhoz, a’ mellyre magamat a’ végre szántam, hogy tsendes olvasásom ’s elmélkedésem által emberi
Destinatiomhoz jobban közelíthessek, hogy Músáimnak áldott karjai közűl a’ Világi Nyughatatlankodás ki ne rántzigáljon, hogy jelesben
Arpádról írandó
Epopoeiámat* annál jobban elkészíthetvén haldokló Nemzetemnek szájába egy végső hattyúi Éneket adhassak a’ Duna’ és Tisza’ nádassai mellett, és hogy egy szóval Hazámnak, vagy legalább a’ Maradéknak haszonra való nézés nélkűl szolgálhassak: akkor vala szerentsém édes Hazámnak serkentő szavait a’
Béts’ tornyai közűl hallani,
*Utalás a közvetett biztatásra, amit felkérésként értelmezett.
’s az Úr közönséges érdemeire homályos lakhelyemben személyes háládatossággal is érzékenyíttetni.
T. T. Pr. Rozgonyi Jósef Úr, kinek a’ Hazához való nemes buzgóságával kívánt az Úr is e’ részben élni,
N. és N. Juris Professor Kövi Úr által
requirált engemet
ezen folyó Február. Hónapnak 9dik Napján, azután ismét Levél által ugyantsak
Febr. 12dikén a’ felől; hogy a’ Nemzettől örök tiszteletre méltó Néhai
Kerekes Úrnak
*
Néhai Kerekes Úr: ld. a keletkezéstörténeti jegyzetnél
* a Keletkezésről írottakat, valamint A Magyar Hírmondóról című részt.
– nyúgodjanak áldott hamvai az idegen földön, ’s betses Neve a’ jó Magyarok’ szívében örökre fel metszve maradjon e’ köz-jóra élt Nemes Hazafinak! – hogy őnéki, mondom, az Újságok’ készítésében felváltója lennék.
Megvallom ugyan, hogy gondolkodva vettem rá magamat, mind azért hogy nem örömest kívántam magamat studiis florentibus
*
studiis florentibus: (lat.) a tudományok virágzása idején.
édes esméretlen magánosságomból még egyszer a’ Világ’ lármáji közé kilépnem; mind azért, hogy egy olly munkás, olly sokféle érdemű, olly tudós és közönségesen tisztelt Hazafinak, mint boldogúlt
Kerekes Úr volt, méltó követőjének erejim felett való Próbának tartottam: de mégis egy felől, azt tartván szemem előtt, hogy a’ hazának negative nem ártani nem elég, hanem kötelességünk ám positíve is díszére lenni,
Patriam prodere nefas*
Senecának tulajdonított mondás.
etc. másfelől örömmel ’s megelégedéssel bíztatván az Úrnak előttem a’ tíszteletig esméretes Hazafiúsága, gondolkodása modja és jószive: elfogadtam az Úrnak ’s az Úr által édes Nemzetemnek betses kínálását, ’s engedtem néhány érdemes és közlélektől vezérlett Barátim’ Nógatásaina[k], annak az Ösztönnek, melly ezt juttatta esze[mbe]
[temp]tanda via est, qua me quoque possim etc.*
[temp]tanda via est, qua me quoque possim etc.: „meg kell próbálnom az utat, amelyen magamat is (felemelhetem a földről)” (idézet Vergiliustól, Georgicon III. 8., Tegyey Imre fordítása).
M[éltóztassa] tehát ezt az írásomat az Úr úgy venni, mint [egyátal]jában való lekötelezésemet: én részemről tsak azt az egyet
instálnám ki, hogy a’ legelső Postán, méltóztatnék az Úr
*A csúcsos zárójelek közé foglalt szövegrészt az író kihúzta, és egy másik szövegrésszel helyettesítette, amelyet mi a levél végénél közlünk.
<a’ felől bővebben informálni, hogy 1/
Az a’ Társaság, a’ melly a’
ψ tudosító Levélben említtetik, kikből áll és mi a’ Tzélja? 2/ Hogy fizeti Az nékem a’ levélbe ki tett
summát, ugy é mint
salariumot? vagy pedig a’ jövedelmen osztozván? 3/ Azon Társaság vélem együtt dolgozik é? vagy az Ujságok’ készítése épen az én
Departementom lesz? – Ezeket azért óhajtom világosan megérteni, hogy hallottam hírét itten
egy
Bétsben most felállott Nyelvmivelő Társaságnak,
*
Bétsben most felállott Nyelvmivelő Társaság: ld. a keletkezéstörténeti jegyzetnél
* a Keletkezésről mondottakat, valamint A Magyar Hírmondóról című részt.
a’ mellyhez
Márton Jósef Úr is felment volna, de bővebben róla nem útasíttattam. – – Én is a’ vélem közlött
Conditiókra ezen pontok szerént kívánom az Urat előre tudósítni, hogy tőlem az Úr és a’ Nagy érdemű Társaság többet vagy kevesebbet ne várjon vag[y] ne kívánjon, mint a’ mennyiben magam vagyok […] botsátván, hogy ha mi ebben magam dítséretére [tzé]lozni láttatnék, azt ne abból az alatson
Characterből méltóztassék az Úr magyarázni, hanem tsak ab[ból] a’ pontból, hogy szűkség a’
précisusság’ kedvéért előre megírnom, mennyiben vannak meg bennem az Úr által kívántatott minéműségek. Tehát 1/ A’
Deák Nyelvben lévő Tehetségem,
*Csokonai nyelvtudására nézve ld. CsÖM. I. 340–347. l.
minthogy fő gyönyörűséget a’ Római Classicusok’ olvasásában találok, felhat szinte a’
Literaturáig, hozzájárúlván a’ beszédben és levélírásban való Könnyűség. 2/ A’ Német Nyelven értem a’ Könyveket,
*Német nyelvtudására nézve ld.: CsSzéppr. 310-311. l.
sőt ezekből poétai fordításokat is tettem: de beszéllni és levelezni, kivált tudóssal és
characterisatus emberrel nem tudok. Úgy de egy esztendeig való
Bétsi lakás, talán helyre fogja ütni ezt a’ fogyatkozásomat. 3/ A’ Frantzia Nyelv’ értésében középszerű vagyok:
*Francia nyelvtudására nézve ld.: CsSzéppr. 319-320. l.
de az ezen a’ nyelven való
Literaturához legjobban vonszó tüzem sebes előmenetellel mér magamat is biztatni. 4/ Olaszúl igen jól értek.
*Olasz nyelvtudására nézve ld.: CsSzéppr. 233-235. l.
5/ A’ Magyar Nyelvben lévő Tehetségemet
Debretzeni születésem és 22 esztendős koromig való felnevelkedésem, 5 esztendeig tartott Utazásim és tapasztalásim az egész Magyar Hazába, (kivévén éppen azon részeit, ahol nem-magyarok laknak) nyomtatott és még kézírásba lévő Munkáim,
Literaturai szüntelen való olvasásom, levelezésem és gyakorlásim, meglehetősen emelték. 6/ A’ Statistica Historia,
*Értelmezhető felsorolásként ('államtan', 'történelem') vagy szószerkezetként 'történeti országleírás' értelemben.
Útazások, Politica és
Geographia a’ Természeti historiával együtt 4 esztendőktől fogva egyedűl való foglalatosságim. 7/ Utóljára a’ mi
Characteremet illeti, azt az én tsekély de tisztességes Nevelésem, olvasásom’ és gondolkodásom’ módja, a’
curata supellex, nem tehették olly Nagyvilágbélivé, olly
éclatanttá, mint a’ millyent talám az ajánlott
statio és az Úr, kívánnának: de tsendesen élni való vágyásom, közönségeslelkűségem, Hazámhoz való tiszteletem és a’ Nemzet ’s a’ szelíd Tudományok eránt való tüzes búzgóságom sokba hasonlóvá tettek ahoz, a’ mint
Rousseau magát leírja Barátja előtt a’ IV. Levélbe:>
Une paresseuse aime etc.*
Une paresseuse aime: (fr.) az idézet Rousseau-nak Chrétien Guillaume Lamoignon de Malesherbes-hez, 1762. január 12-én írott leveléből való. Bán Imre azonban kimutatta, hogy nem a IV., hanem a II. levélről van szó, Csokonait megcsalta az emlékezete (Bán, 1986, 39. l.). E részlet megtalálható a költő autográf jegyzetei között: „Une ame paresseuse qui s’effraye de tout soin, un tempérament ardent, bilieux, facile à s’affecter, et sensible à l’excés à tout ce qui l’affecte, semblent ne pouvoir s’allier dans le même caractère, et ces deux contraires composent pourtant le fond du Mien. - «Ruhm und Ruh!!»” (MTAK. K 679/I. 59a.).
Rousseau ugyan a’ Nagy
Rousseau volt, én pedig egy kis emberke vagyok; de egy
hellernyi Circulusnak
*
Circulus (lat., rég.): kör(vonal), gyűrű; vagyis: ’fillérnyi kör’.
és egy
planétai Orbitának lehet azon egy Centruma, ’s mindenik 360
grádusból állhat. Ha tehát ezen tehetségim és ezen fogyatkozásim mellett tetszik az Úrnak maga mellé venni: méltóztassék az első jó móddal egész
Statiomnak mivolta felől tudóssá és bizonyossá tenni, hogy én is magamat elkészíthessem, az Úrnak betses levele is nálam, mint az enyím az Úrnál, megbízó Datum
*
Datum: (lat.) adat; itt ’bizonyságul’ értelemben szerepel.
gyanánt maradhasson. Addig is magamat barátságos indúlatiba minden esetre ajánlván maradok