HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Csokonai Vitéz Mihály – Puky Istvánnak
Debrecen, 1801. január 13. (és 1800. december 20.)


Nagy Érdemű Barátom!*
Csokonai és Puky 1800 és 1801 fordulóján folytatott levelezésének összefoglaló áttekintését ld. az 1800 december végén írt levél jegyzetében.*

Felétek akartam Dersről vissza jönni; de az elmúlt. Vetted é az utamba Madarasról Matoltsi Uram által hozzád írott Levelemet? Mert vártam a’ Kosarat,*
Valamilyen műre való utalás lehet, ez azonban nem tisztázható egyértelműen.
Kalapot ’s az Abderitákat. Kérlek küldd bé most őket a’ Legatustól, hogy kivált az Utolsót most Vásárkor*
A heti vagy (s inkább) a január 6-i, vízkereszti vásárra utalhat.
Szikszóra kikűldhessem.
Mindennémű ’s nevezetű Munkájim az Új Esztendővel elkezdenek kijönni: ki nyerne azokból előbb mint Te?*
V. ö. minderre az 1800. december 19-én Festetics Györgynek írt levelet* és jegyzeteit.*
Te, az én legállandóbb, legtisztább szívű Barátom. – Csohány itt vala Debretzenbe, ’s nem érdemlék tőle egy látogatást, tövébe pedig a’ Collegiumnak, hol még a’ Clavierozgatásra is reá értt. Talám kitsiny vagyok az ő Nagyobbaktól meublirozott Szívébe! … Te kitudhatod tőle. Én akárkire sem kívánom magamat tukmálni: noha a’ Csohány’ szívét jure postliminii*
jure postliminii: (lat.) „helyre állott előbbeni Jus” (Ozorai, 1807, 96. l.; Vargha Balázs adata).
visszakívánhatnám.
A’ Zrinyit*
Csokonai tervezte Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzának a kiadását: „minthogy csak kevés és nem kapható régi rongyos Exemplárban lappang a’ nagyobb Könyvtárakban, szándékozom Arpád’* kidolgozása előtt históriai és aestheticus Commentáriussal kiadni”.* Mindezt részletesen leírja Kazinczynak szóló, 1804. június 14-i levelében,* de még akkor is arra panaszkodva, hogy nem jutott hozzá nyomtatott kiadáshoz.
vártam, édes Barátom, ’s várom: minden felől sürgetnek, barátim, jóakaróim, ’s Pártfogóim: magamra vállaltam Kiadását, ohajtanék megfelelni szavamnak. Az egy Kazincy és Pataki Collegium’ Bθecájában találtatik tsak: az idevalóba – bár melly számos is a’ Magyar Könyvekre nézve! – meg nintsen. – Én állok értte,*
állok értte: 'megadom az árát'.
ha mindjárt 40 forintnál alább ki nem kuporhatni*
kupor: itt ’megszerez, kicsikar’ jelentésben.
is Sisári Uram Bátyám-tól.*
A Sisáry család Hernádkakon volt birtokos, feltehetően e család egyik tagjára utal a levél.
–
Mikor haza érkeztem, már akkor elküldötte a’ Tekintetes Nagy Asszony Ongáról a’ Szőlővesszőket és a’ Mondolafákat. Az elsőbbek felette fájinok; az utolsóbbak kár hogy alig haladják meg nagyságokkal a’ Te Angyalotskád’ tserépbéli Mályváját. De ne nevess … Te tőled pedig kérnék vagy instálnék – tudod é mit? a’ mit az ősszel már említettem, t.i. egynéhány Bertzentzei Szilva- és Ákászfa tsemetét, ha a’ föld’ fagya engedi, most, ha pedig nem, tehát Vásárkor.
Alázatosan köszöntöm a’ Tekintetes Nagy Urat,*
Nagy Ur: Puky nagyapjáról, Széky Zsigmondról lehet szó.
boldog és idvességes innepléseket, ’s az Új Esztendőben pedig új lelki és testi Áldásokat kívánván a’ Mennybéli Jó Istentől. – – –
Tsókolom Kezeit az én kedves Ifjasszonkámnak, tégedet pedig, Lelkem-szerette Kedves Barátom Uram (humilimus servus! – ) ölellek. Éljetek Kedvesseim! ’s tovább is szeressetek!!

Debretzenb. 20a Xbris.
1800.
hív tisztelőtök
Csokonay M.
mk.

Barátom! Midőn már ezt a’ Levelet, így a’ mint van, elkészítettem, hogy a’ Karátsoni Legátus által hozzád kiküldjem, akkor hozta egy Jurista Komjáthyné Asszonyomtól*
Komjáthyné: talán Komjáthy Ábrahám miskolci professzor, majd lelkész feleségéről van szó, aki ismeretségben volt Pukyval is (KazÉlet. 204., 351. l.; KazLev. XXII. 46., XXIII. 450. l.).
azt a’ hírt, hogy már Igaron nem laktok. Hagytam tehát mostani Vásárra.*
A heti vásárra utalhat.
’S ímé hozza Leveledet a’ Füredi Legatus: de máig sem tudom hol vette, minthogy a’ Leveledre elfelejtetted feltenni, a’ mit legjobban vártam – a’ Dátumot.*
Itt: a feladási címet.
Igy hát bizonytalan létemben legjobbnak tartottam, ha Ongára írok, mert ott előbb utóbb megtalálod írásomat.
Most tsak ezt adom hozzá, hogy mivel az Abderitákat mód nélkűl sürgetik: küldd ki Szikszóra a’ Professor Úrnak minél hamarább.*
A szikszói professzor kiléte nem ismeretes.
A’ Kosarat is várnám. Élj Kedvesed’ ölében ’s a’ Boldogság mosolyogjon reátok! Debretzenb. 13 Jan. 1801.