Különös az én örömöm, midőn, az Úr ritka, szép
Talentuminak édesgető gyümöltsét ismérvén, azoknak a’ kellemetessebb Tudományokra lett fordítását az Úrnak barátságos Leveléből tapasztalom. Megszóllamlatta az Úr
deák Virgiliust hazai nyelven? és Magyar köntösbe felékesítve a’ Magyar Tudományoskodásnak díszesíttésére a’ Világgal láttatni akarja? szép ösztön,
kies tárgy és gondos fáradság ez valóban –
mégis mivel Erdélyben
Kováts József az
Aeneist már kiadta,
*A
Vergilius-fordításokról Csokonai is megemlékezett levelében.
* Festetics György tévedni látszik, mikor azt írja, hogy „Erdélyben Kováts József az Aeneist már kiadta”: az Erdélyben,
Marosvásárhelyt, Székelyudvarhelyen,
Nagyenyeden működött
Kovács József (1732–1795) egyházi író nem azonos a Vergilius-fordító
Háló Kovács Józseffel, Csokonai volt
praeceptorával, s arról sem tudunk, hogy fordította volna az
Aeneist (vö.
Lakatos, 1973, 439–507., főleg 461–463. l.).
Tiszt. Rajnis József pedig a
Bucolicát lefordította, reményelhetni, hogy ez a’
Georgicát-is kiadgya; és így tartani lehet attól ne, hogy a’ külömbféle Kiadásokból valamelly
Confusio eredgyen – én úgy gondolnám, jó volna ezen dítséretes Szándékot késöbbre hallasztani – Mindazonáltal ha az Úr azt ítéli, hogy az Úr munkája amazokét fellülhalladgya, tessék azt
Pestre Pintér Györgÿ Szalkszentmártonyi Fiscálisomhoz leküldeni; én azt, minthogy magam több foglalatosságoktól elfoglaltatom,
a’ Minerva Költeménnyei megvisgálóinak
*
a’ Minerva Költeménnyei megvisgálói: Péteri Takács József, literátor költő, Festetics fiának házitanítója, a gróf támogatásával könyvsorozatot kezdett kiadni az irodalmi élet fellendítése céljából. 1798–99-ben három mű jelent meg (Ányos Pál, Péteri Takács és Virág Benedek kötete). E szerzők, valamint még Batsányi János és Ruszek József tartoztak abba a körbe, amelyből azok a bizonyos „megvisgálók” kikerülhettek (vö. még CsMM, 1844, XLVI. h.).
általadván ki fogom nyomtattatni.
Az Úr nemesi felszánásának, mellytől indíttatván
Csurgón a’
fizetését*
a’ fizetését: Csokonai e szót aláhúzta, s a következő megjegyzést fűzte hozzá: „azaz: A’ Tractustól ajánlott 50 Rft. Honorariumot.”
ki nem vette, igaz betsüllője lévén, ezen Nagy Szívűségének jutalmáúl ezennel 25
ftokat küldök az Úrnak; kinekis Barátságába magamat ajánlván minden tisztelettel vagyok