HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Csokonai Vitéz Mihály – Sárközy Istvánnak
Csurgó, 1799. június 2.

Tekintetes Úr, FőBíró Uram,
Érdemem felett való Pártfogóm!

A’ múlt Május Havának 28dik Napján küldött Levelét a’ Tekintetes Úrnak módom volt tisztelettel venni tegnapi napon, úgymint Június’ elsőjén, mellyben a’ megnyúgováson kívűl, örömre való okokat is kellett olvasnom a’ Tekintetes Úrnak minden soraiban, mellyek azon különös Kegyességhez, a’ mit legelső Udvarlásomtól fogva tapasztalni szerentsém vólt, a’ legszorossabb-paralléle*
paralélle: párhuzamosan, itt esetleg: ’ismétlődéssel’.
folyának.
Én a’ Letzkéket még ma egy hete elkezdettem ’s azolta a’ tőlem – ’s környűlállásoktól – kitelhető móddal szakadatlanúl is vittem, és hogy ezen módom tsökkenni, ’s elkezdett munkám inába megszakadni nem fog, ígérem is, igyekezem is. Hogy a’ Nicocles exhaeredalt fijában Themistocles*
A perzsák elleni győztes szalamiszi csata vezére, később száműzték Athénból. Neoklész fia.
– a’ hazát ’s Tudományokat szolgálni kívánó Themistocles – van bébimbózva, és hogy a’ Corinthusi Alcibiades, Athenaeben is tud Alcibiades lenni,*
Corinthusi Alcibiades, Athenaeben is tud Alcibiades lenni: Alkibiadész athéni államférfi, kiváló képességei miatt az utókor tisztelete övezte, noha szerepe meglehetősen ellentmondásos volt. Csokonai mindkét példát saját magára vonatkoztatja: Athén jelenti Csurgót, ahol ő mint (Debrecenből) kitagadott-száműzött Themisztoklész és más városból származó Alkibiadész óhajt tevékenykedni választott városáért.
azt fogom ’s kivánom Csurgón megmutatni. – Tudom, hogy a’ jobb bélátásúak, ha több nem, bizonyossan a’ Tekintetes Úr, által fogják tekinteni azt a’ sok akadályt is, azt a’ sok felhőt, mellyen ha a’ Nap egész jóltévő fényében nem láttatik is, de tsak Nappalt tsinál, ’s legalább nints éjtszaka. Illyen p. o. a’ mint a’ Tekintetes Úr böltsen tudja, a’ Könyveimnek és Irásaimnak Komáromba létele, Bindzeúg nélkül Plenck Úr*
(Vö. Kosáry, 1980, 508–509., 607. l.) Ismert egy levele a költő apjához, Csokonai Józsefhez, aki tanítványa volt egy kétéves sebészmesteri tanfolyamon (ld. CsEml., 24. l.)
se kötözheti a’ Bétsi Invalidusokat; – a’ Gyermekeknek elszélledések, (Rhetor és Syntaxista*
Rhetor és Syntaxista: a latin nyelv oktatására épülő képzésben az egyes osztályok elnevezései a nyelvvel való megismerkedés szintjeiről kapták a nevüket: az alsóbb (de nem a legalsó) osztályt jelentő syntaxista osztályban sajátították el a szabályokat, a magasabb képzést jelentő rhetorikai osztályban már a latin auktorok szövegeivel is alaposabban megismerkedtek a gyerekek (vö. Barcza, 1988, 120–121., 154–155. l.).
mindössze 9 van) azoknak felejtések ’s elméjiknek gyep-fogta mezeje; és utoljára, hogy többet ne említsek, az, hogy nékem telyes kifeszülésem nem lehet, a’ kis idő ’s a’ Nagy bizonytalanság között. Nagy alkotmányba nem kezdhetek, holott a’ Csuktsi*
Csuktsi: a Csukcs-félsziget Szibéria északkeleti részén, a Bering-tenger és a Csendes-óceán között található, lakói a csukcsok, nem a tatárok.
Tatár’ számára, a’ ki minden három napba odább legeltet, még Michel Angelo sem tudna épiteni való Abrisst adni.
De a’ mit lehet, addigis tsinálom, legalább negative. A’ Keresztyén régulát veszem fel ezen Helyheztetésemben Maximáúl; és a’ szerént úgy dolgozom – mintha mindég ebbe és itt élnék, ’s úgy könyörgöm a’ Tekintetes Úrnak, úgy élek, mintha minden pertzbe el ki kellene innen költöznöm. Vitae (Csurgoiensis) summa brevis spem nos vetat inchoare longam!*
Az idézet Horatiustól való. Ódák I. 4.: „Nincs sok időnk, lelkünk nagy terveket itt aligha szőhet”. (vö. CsMM, 1981, II. 545. l.).
– Hanem addigis azon törekedem hogy ahoz szoktassam Nevendékjeimet, mi a’ Régi mechanica, mi a’ mai gondolkozó ’s gondolkoztató Tanítás, mi az Oskolai ’s a’ boldog elfelejtésnek szentelt Pedántság, mi a’ valóságos Embert formáló Tudás; mi az Orbilius,*
Horatius plagosus-nak (’verekedő’) nevezi (Epist. I. 70.)
és mi az emberszerető Oktató, a’ ki az ő (akár élő, akár holt) Tanítójitól vett Kíntset ’s az a’ miatt való Adósságot, U’sorájával*
Usora: uzsora, aránytalanul nagy kamat, itt jó értelemben.
együtt kívánja a’ fiatal emberiségnek lefizetni.
Olly annyira érzékenyít engem ez a’ Cosmopolitai principiumom*
Cosmopolitai principium: (lat.) itt: emberbaráti elv.
– most már practice is – hogy Oráimnak majd fele a’ közönséges, majd fele pedig a’ magános végrehajtásában telik el ezen emberi ’s hazai köteleztetésemnek; mellynek is eddig való Jutalmát, a’ foglalatosságban-lételnek gyönyörűsége bőven kiadta nékem. Igazán, hogy az Élet ’s a’ Praxis oktatják azt is, a’ ki mint én Nieupoortot:*
Nieupoort, Guiljelmus Henricus holland ókortörténész Rituum qui olim apud Romanos obtinuerunt succincta explicatio című, sok kiadást megért, tankönyvként használt művére utal.
mit – oh szomoru Nevek! – a’ verekedő Praeceptor alatt is bot nélkűl körömre tanúlhattam: én azt a’ nemét a’ létel’ édességének Latinus koromba nem érzettem. Mostan tehát az időnek rövidségéhez ’s functiómnak határozatlanságához képest, a’ mi kitsinyt, jót akarván az enyímeknek fejébe verni; a’ legjobb principiumú és rendű Könyvekből kívánok nékiek rövid Systemát ’s Oskolai kézi könyvet, a’ melly sinórjok légyen nékiek az én bővébb magyarázatomra készíteni. E’ végre instálom a’ Tekíntetes Urat, méltóztassa hozzám, hahogy fontossabb foglalatosságainak terhére nem lenne, a’ Fabri Professor Geographiáját*
Fabri Professor Geographiája: Csokonai Johann Ernst Fabri Kurzer Abriss der Geographie című tankönyvének hetedik kiadására céloz. Fekete Csaba e mellett felveti, hogy esetleg inkább a Handbuch der Neuesten Geographie… című tankönyvről van szó (Fekete, 1986, 90. l.).
Tiszteletes Budai Uramtól elhozatván, megküldeni, az a’ Könyv eddig még legjobb a’ Mái Geographiára ’s benne az új változások is 1796-ig kivagynak téve, az Auctor is most ollyan Német Országban, mint nem régen Büsching vala. – Többet Deákba gyakorlom őket, a’ mellybe olly fogyatkozások van, mint a’ számvetésbe, ’s az Erköltsökbe. – Sárközy Antal*
Sárközy Antal (1780–1828) Sárközy István unokaöccse, Csokonai szállásadójának, Nagy Gergelynének volt kosztosdiákja Csurgón (vö. Gál László emlékezését, aki ugyancsak ott volt kosztos, CsEml. 429. l.). Anyja özv. Sárközy Lászlóné Kazay Krisztina, akit a költő nem sokkal később verssel köszöntött névnapján.
felől nem vettem a’ Ttes. Asszony Anyjától Levelet a’ Levelemre. –
Ha szerentsém lesz a’ Tekintetes Úrnak személyesen udvarolni, mindenekről bővebben ’s elevenebben tészek Relatiót. Addigis pedig kikérvén fundamentomos bizodalommal a’ Tekintetes Úrnak bővön esmértt Kegyességét, tisztelem a’ Tekintetes Asszonyságot a’ Kisasszonykákkal együtt,*
Tekintetes Asszonyság és a Kisasszonykák: Sárközy Istvánné Chernel Eszter, valamint leányai, Judit (1788–1853), Erzsébet (1791–1844) és Mária Christina (1794–1802).
’s lekötelezve mar.
a’ Tekintetes Úrnak

Csurgón. Junius’ 2d. N. 1799.
hív tisztelő szolg.
Csokonay V. Mihály
mk.