Nagy-Bajomból, Somogyból, Aug. 4d. 1798.
Nagy Érdemű Consiliarius Úr,
Tekintetes Uram!
Valahára talán lehet szerencsém az én szerencsémet öszveszedni, s elkezdeni azt a hazafiúi iparkodásomat, a mely nem magyar szívem, hanem az időknek szomorú környűlállásai miatt csüggedett el. Nálunk nem a hazának fiai változtak el, hanem a haza, vagy talán nem is a haza, hanem egyéb – – – Boldog vagy oh kisded Erdély! bár a csínos Europának legvégsőbb szélein fekszel is, boldog vagy, és te fogod bé a legutolsó Magyarnak szemeit; mikor mi már vagy Oesterreicherek vagy Rusznyákok lészünk az Árpád és a hét Kapitányok sírja felett!
De nem panaszolkodom. – Biztat engemet a szűk Erdély, míg ha Magyarország
Styriává lesz is, biztat engemet ez a kis tartomány, a melynek nemes törekedései a Duna s a Tisza négy tágas
circulusait megszégyenítik. Vajha tihozzátok,
Bethlen fejedelem tartományának nagy lelkű polgárai! – vajha tihozzátok csak egyszer béútazhatnék: akkor, – oh akkor Volga és Caspium
*
Caspium: Kaszpi-tenger, utalás a magyarok őshazájára.
kiköltözött lakosinak, édes elhúnyt őseimnek ereklyéit bámulhatnám máz nélkűl való egyenességtekben!
Énnékem ez a szerencse – egy Bihar vármegyében születettnek – nem adatott. Hányt engemet a szerencse tulajdon hazámban és tulajdon hazámért… és egyedűl a nyugtatott engemet, s a serkengetett eddig, az ébresztett a munkára, hogy, ha nem telt is, akartam, ha máért nem is, legalább a jövendőért. – Ti pedig más hazából való testvér hazánkfiai! ti boldogultok; s legalább minket elkedvetlenedteket vígasztaltok. Néktek örűlni fog a jövő, ama késő, emberi nyom, mi rajtunk pedig szánakozik.
Éljetek szerencsésen a magyar Helvetiának szerencsésebb polgárai; mi csak igyekezni akarnánk, ti néktek pedig munkálkodni is lehet: munkálkodjatok! –
Én magamat és csekély tehetségemet ajánlom
A Tekintetes Consiliarius Úrnak
hív tisztelője
Csokonai Vitéz Mihály m. k.
[Melléklet:]
Kézirásban lévő munkácskáimnak megnevezése
L’ Aminta, Favola Pastorale, di
Torqu. Tasso.*„Amintás, Torquato Tasso pásztorjátéka” (ld. CsSzínm. 1. 195–236. l.).
Olaszból.
Il Pastor fido, Tragicommedia Pastorale, di
Giambattista Guarini.
*„A hű pásztor, Giambattista Guarini pásztori tragikomédiája". A teljes mű fordítása csak terv maradt, de részletek készültek el belőle, lásd a Melyik a' legjobb Csók? és A' Tsókok című művek jegyzeteit.
Olaszból.
Trè Drami del Signor l’Abbe Pietro Metastasio, Poeta Cesareo; Cioè.
La Didone Abbandonata,
L’Acchille in Sciro,
Il Ré Pastore.
*„A költőfejedelem, Pietro Metastasio abbé úr, három drámája, azaz:”
„Az elhagyatott Dídó” (ld. CsSzínm. 2. 41–72. l.);
„Ákhilles Stzirusbann” (ld. CsSzínm. 1. 187–194. l.);
„A’ Pásztor Király” (ld. CsSzínm. 2. 79–108. l.).
XV Cantate di
Metastasio. Olaszból.
*„Metastasio XV kantátája” (ld. CsSzéppr. 32-34. és 36-48. l.; ezek prózai nyersfogalmazványok, néhánynak elkészült a verses kidolgozása is, vö. erre nézve CsSzéppr. 270. l.).
Idylles par M
r Berquin. Franciából.
*„Idillek Berquin úr által” (csak ezek eredeti szövegének másolata maradt fenn, valamint egy prózafordítás töredéke a VIII. idillből, vö. CsSzéppr. 59. és 336-339. l.).
Eschenburgs Theorie und Literatur der Schőnen Wissen schaften.
*„Eschenburgtól A széptudományok elmélete és irodalma” (nem azonos Eschenburg szöveggyűjteményével, a Beispielsammlunggal).
Raffs Naturgeschichte fűr Kinder.
*„Rafftól a Természetrajz gyerekeknek” (a fordítás elkészültéről nincs tudomásunk, vö. CsSzéppr. 417. l.).
Megbővítve.
Die Zauberflőte, von Herrn
Schikaneder, mit Musik von H
n Mozart.
*„Schikaneder úr Varázsfuvolája, Mozart úr zenéjével”* (ld. CsSzínm. 1. 151–166. l.).
Das Schnupftuch. Ein Comisch. Heldengedicht, des H
n Zachariae.
*„A keszkenő. Zacharia úr vígeposza” (máshol nem szerepel, nyilván csak terv volt).
Régibb és újabb magyar népbéli dalok (Volks-Lieder); melyeket más csínos nemzeteknek példájára, imitt amott, kézirásokból és hallomásból öszveszedvén, az elveszéstől megmenteni kivánt Cs.V.M. – Van már ilyen mindenes nóta mintegy 300. [„már mintegy 450”, Aranka György jegyzete]
*Fontos adat a költő hagyományszemléletének alakulásához, különösen figyelemreméltó, hogy az 1797-ben feljegyzett 300 darab 1798-ra – Aranka György feljegyzése szerint – már 450-re gyarapodott (vö. minderről Debreczeni, 1993a, 130–131. l.).
Cs. V. Mihálynak elegyes apró irási, a melyekben muzsikai ódák, dalok, epigrammák, előbeszélések (Erzählungen), levelek s. t. efélék egyvelgest találtatnak, versekben és prósában.
Gondolatok a hazánkbéli szép literaturáról, annak régi és mostani állapotjáról, felhágásának és lebukásának okairól, úgy szintén azon útakról és módokról, a melyek által ezt csínosabb és boldogabb állapotra lehetne vinni, kevés költséggel is, a mostani szomorú időkhez képest. Ennek alkalmatosságával egy
Aestheticum Auditoriumnak ábrázatja, a véle való
kisded könyvházacskával, előadódik az a zsinor
*
zsinor: vezérfonal, tervezet.
is, a melyet kellene tartani annak a
professornak, a ki a magyar poésisra és
eloquentiára az ifjakat oktatná, de már nem classisi hanem académiai módon,
*
nem classisi hanem académiai módon: a gyermekek tanítására hivatott poétai osztály színvonalától határolja el a magasabb szintű, akadémiai oktatást.
szó tétetik a szerencsés előmenetelű ifjaknak
közönséges és legserkentőbb megjutalmaztatásokról, ezeknek a régieknél gyakorlott nemei is említtetnek, a
lauruskoszorúk, stb.
*Talán ehhez a tételhez kapcsolódik a Historia heliconis címen ismert, latin nyelvű írása is.
Épen most vagyon kezem alatt ama szép philosophiai
román is:
Natur und Liebe, von H
n Miltenberg. 2. Bde. 8. Wien.
*„Miltenberg úr Természet és szerelemje, 2 kötetben, nyolcadrét” (August von Lafontaine álnéven megjelentetett érzékeny regénye, a Der Naturmensch oder Natur und Liebe in Streit, amelynek 1801-ben magyar fordítása is megjelent, nagyon vonzotta Csokonait, dicsérettel említi a Culturában is, ld. CsSzínm. 2. 145. és 332. l.).
Pope.
The Rape of the Lock*„Pope. Az elragadtatott hajfűrt” (Pope The Rape of the Lock – modern fordításban: Fürtrablás – című művét franciából fordította Csokonai, mint maga mondja Az epopoeáról közönségesen című tanulmányában, s többször említi a későbbiekben is, vö. CsSzéppr. 202. l.).
Do Essay of Man.
*„Ugyanő.
Értekezés az emberről”
* (A mű címe helyesen:
Essay on Man.)
Bessenyei kétszer is lefordította,
Az embernek próbája, illetve
Az ember poemaban az anglus Pópnak elméje szerint címmel (1772., 1803.). Csokonaira ugyancsak nagy hatással volt e mű, fordításával azonban nemigen készült el, vö. minderről az 1795 július-december között írt levélhez
* fűzött jegyzetet, valamint
Debreczeni, 1990, 277–303. l.).
és még némely darabok vagynak nálam rész szerént elkészítve, rész szerént pedig munka alatt
Ha bővebb időm, s afélébb alkalmatosságom lesz, többről fogom a Tekintetes Urat tudósítani kezdeni.
*E rész az 1797-ben készült listán még nem volt rajta (ld. CsÖM. I. 221–222. l.).
Kijött munkáim pedig, a mint módom s tehetségem engedte, ezek:
Diétai magyar Múzsa. – Journale-képen járt. Pozsony 8r 1796.
A nemes magyarságnak felülésére. – Az insurrectio alkalmatosság. Komárom. 8r. 1797.
A haza templomának örömnapja. –
Gf. Széchenyi Ferenc*Ld. részletesebben a Kapcsolattörténetnél.
*
somogyi
főispán ő
Excja installatiójára, s ama
Cindery halálára.
*1798. április 11-én bekövetkezett halála alkalmából írta Csokonai a Czindery sírja felett című költeményét.
Pécs. 8r. 1798.
Most egyikből sem udvarolhatok.