[I.]
1. §. Az Áldozatokról:
A’ régi pogány Magyarok mint a’ Persák lovat áldoztak, és a’ mint hihető fejéret: mellynek húsából Aldumást, vagyis szent vendégséget ütöttek. Az áldozatot az ég alatt, a’ magas hegyeken ejtették meg, mint a’ Persák.
Áldoztak ökröket is, és juhokat.
2. §. A’ Papokról.
Papjaik vóltak, kikről azt tartották, hogy jövendőt tudnak mondani.
3. §. Az Istenről.
Egy Istent hittek, a’ világnak Alkotóját: kit a’ napnak és tüznek példázatjában tiszteltek, azt segítségűl hívták mint a’ Persák. A’ tűzet ugyan, és a’ levegőt ’s vízet tisztelték, a’ földnek hymnusokat énekeltek: de egyedűl tsak az egy Nagy Istent imádták, ’s néki áldoztak, könyörgöttek; kit némelly Iróink Damaseknek neveznek. Ez a’ név is Isten a’ Chaldeai Esta, Persa Isdan, Görög hestia, hestie, histie névvel egy eredetű, ’s örök tüzet, Isten tüzet vagy tüz Istent jelent. Az avarok Kagánja is igy átkozódik: hogy ha ő a’ Rómaiakkal tett kötést megrontja, őtet és az ő népét a’ fegyver eméssze meg, az ég és az (Deus Ignis, qui in coelo est) égen lévő tüz Isten, szakadjon reájok. –
4. A’ bálványokról, templomokról.
Semmiféle bálványt, és templomot nem tartottak, hanem vide supra.
5. Az esküvésről.
Megmetszvén késsel vagy karddal a’ testeket, véreket egy edénybe öntötték, és azt mondották, hogy a’ ki a’ hitet megszegi, annak vére úgy öntessék ki mint most az övék. A’ Scythák is így tselekedtek, de bort is elegyítettek a’ vér közé, és azután dárdájokat, nyilaikat, baltájokat kardjokat az edénybe mártván, megitták; nem tsak magok pedig, hanem a’ társak közűl is a’ főbbek. Igy tettek a’ Medusok is, a’ Kúnok is, a’ kik azon feljűl egy kutyát szoktak a’ két fél köztt elfuttatni, a’ mellyet kardjaikkal öszvedarabolván azt mondották, hogy úgy vesszék el az, a’ ki a’ frígyet megrontja.
[II.]
Muszka Krónikák.
Nestor. 84.
Anonymus. 87. 94. 95.
Const. Porphyr. 90. 99.
+Abulgazi. 91. 92. 94.
+Schlőtzer. 90.
Turótzi 94. 95.
<Anonymus 94.>
Desericius 95.
Plancarpinus 96.
Rubruquis 96.
Aen. Sylvius. 97.
Bonfinius. 98.
Piccolomini 100.
Schall. 101.
Magyarok neve.
Hungarus.
Ugrus, Ungrus, Ingrus.
ουγγρι; τορκοι.
Magyar. Const. 94.
Hungarus nem jól írják.
Mazar.Matsar. Madsar.
<Schlőtzer>
<Theo>
Τουρκοι, Theophyl. 69.
Asiai historiájok.
pag. 87.
Álmus historiája. p. 85. 86.
Nestor: Muszka Országban Kijovin mellett túl mentek a’ Carpaton.
Anonym. Az Etel vizén általjöttek Russiának Suszdal nevű tartom, keresztűl mentek Russián Kyovinig, a’ Dniper vizén, onnan Ladomeriába, onnan Halitziába általjöttek a’ Carp. – NB. Dentumoger túl a’ Volgán.
Const. A’ Pátzinatziták laktak az Atel és Gáth folyóvizei mellett, vélek határosok a’ Magyarok. És még a’ X században a Napnyúg. Magyarok a’ Napkeleti = Ásiai Magyarokkal az edgyességet f.tartották, a’ midőn kereskedők által azoknak izenni szoktak; és ugyan azok által feleletet is vettek, sőt őket meg is látogatták.
Abulg. A’ Baskirokkal szomszédoknak tartja, és azt mondja, hogy laktak a’ Tanais, Volga és Ural mellett. És hogy az említett folyóvizeknél Astrachanba egy Kuma nevü folyóvíznél, melly a’ Caucasus szomszédságába foly és a’ Casp. Tengerébe megy, van egy kevés nyoma, melly még ma is Madsarnak, azaz Magyarnak neveztetik.
Schlötzer: Legjobban fellehet venni az ő Mappájából, hol Magyariát túl teszi a’ Volgán, a’ Pátzinatzitáknak, kiket a’ Casp. felibe helyheztet, felibe, Északra.
Turótzi: Scythiának egy részét nevezi 1. Bascardiának, 2. Dentiának, 3. Magariának.