Szép a’ felduzzadt Áresz’ táborában
Dicső nagy tettek által fényleni,
Az ércz phalánxot béfeszíteni,
’S ha kell, lerogyni a’ vérengző csatában.
Szebb, oh szebb, a’ Nép’ Véneinek sorában
Hatalmas szózattal mennydörgeni,
A’ hont, az elnyomottat védeni,
’S elfojtani a’ bűnt serkedő korában.
Miklós, Erdélynek lelkes nagy polgára,
Hazád isméri szent hűségedet,
’S tölgyággal kosszorúzza tettedet.
Szemem’ vakítja fényed’ nagy sugára.
Nem fénylek én, ’s azt én nem fájlalom;
Fény ’s nagy-világ énnékem Széphalom.