Szép a’ felduzzadt Áresz táborában
Dicső nagy tettek által fényleni,
Az ércz phalánxot bérepeszteni,
’S ha kell, elesni a’ vérengző csatában.
Szebb, oh szebb! a’ Nép’ Véneinek sorában
Hatalmas szózattal mennydörgeni,
A’ Honnt, az elnyomottat, védeni,
’S elfojtani a’ bűnt sarjadó korában.
Miklós! Erdélynek lelkes nagy Polgára!
Hazád isméri szent hűségedet,
’S tölgyággal kosszorúzza tettedet.
Szemem’ vakítja fényed’ szép sugára.
Nem fénylek én; ’s én azt – nem fájlalom.
A’ nagy világ énnékem Széphalom.