A’
Lakostól fordított Arabs Poéma
*Itt feltehetőleg „egy Jones nyomán fordított költeményről van szó” – vélekedik Staud Géza (Staud, 1931, 58. l.), nem tudván pontosan azonosítani Lakos művét. Kazinczy Szentgyörgyi Józsefhez írott levelében a következőképpen vélekedett a versről és annak – egy-két barátját kivéve – debreceni fogadtatásáról: „Debrecenben azt nevetni fogják, mert nem éppen tiszta minden selypítéstől. ’S ezek a’ fertelmes hentesek’, szappanosok’ ’s sulyomkofák’ nyelvén beszéllő puritanusok nem is gyanítják, hogy nekik minden selypítéstől ment verseik ’s prózájok nem ér-fel ezzel a’ selypítéssel.” (KazLev. III. 28. l.).
fejedelmi.
Hafiznak az Életét gyűjtögetem most, ki a’ tenerumban
*
tenerum: az érzékeny, szerelmi költészetet jelenti.
legelső Napkeleti Poéta: de nem tudom,
hol kaphatnék a’
Revitzky Specimen Poëseos Persicaet?*
Revitzky Specimen Poëseos Persicae: utalás
Reviczky Károly 1771-ben, Bécsben
névtelenül megjelent művére, amely
Háfiz tizenhat versének latin fordítását is tartalmazta. Kazinczy nem tudta neki megküldeni e könyvet, s
Márton Józsefnek sem sikerült azt Bécsben megszereznie (ld. 1804. március 4-i levelét
*), a Széchényi-könyvtárból pedig nem kölcsönözték ki számára, igaz, helyben használhatta volna (ld. az 1804. június 15-i
* és szeptember 5-i
* leveleket). 1804. június 14-én így ír minderről Kazinczynak: „
Az Anákreoni Ódáimra legbővebb Commentariust írtam, hogy Massájok legyen: de Hafiz és a’
Persai dolgok miatt ezt mind ez ideig el nem végezhettem, mert tökélletes a’
Revitzki Specimen Poëseos Persicae-ja miatt nem lehet, ezt pedig sem költsön nem kaphattam, sem pénzemért, noha mind a’
Pesti mind a’
Bétsi könyves és Antiquarius boltokat öszvekerestettem.”
* Arra tehát nincs adatunk, hogy Csokonainak sikerült megszereznie és használnia e könyvet (inkább arra van, hogy nem), viszont alaposan ismerte, kijegyzetelte
Jones művét, amely bőségesen merített Reviczkyből (vö.
Staud, 1931, 148-153. l.,
Képes, 1964, 197-405. l. és
Szauder, 1980, 360-366. l.).
A’ mi
Bibliothecánkban nem találtatik. –
Nints é a’ Tekintetes Úrnak
Gleimja,
*
Gleim, Johann Wilhelm Ludwig német költő Lieder nach dem Anakreon című anakreóni dalgyűjteményére utal. A CsADjegyz.-ben ezt írja róla: „Minden pallérozott Nemzetekből vagynak már a’ kik Anákreontismusokat, vagy Ankáreon’ lelke szerént írott apró Dalokat tsináltak; de egy sem vitte a’ Poézisnak ezt a’ Nemét ollyan tökélletességre, mint a’ Németeknél Gleim”, s a lapalji jegyzetben hivatkozik az említett műre, valamint a Versuch in scherzhaften Lieder című kötetre is.*
és a’
Degen’
*
Degen, Johann Friedrich Anakreón-kiadására hivatkozik itt a költő. A
CsADjegyz.-ben azt írja, hogy „
Dégennek Anákreonra tett halhatatlan gondolatait a’
könyvnek nem léte miatt jó ízlésű Olvasóimmal nem közölhetem”. 1804. március 4-én
* Márton József megküldte neki a kiadást, de ugyanebből a levélből az is kiderül, hogy ekkor már a cenzornál,
Engelnél volt az, ami a
CsADjegyz.-ből elkészült, a kiegésztésére pedig nem maradt ideje Csokonainak. A
CsADjegyz. hivatkozik még Degen
értekezésére is, ennek megszerzéséről nem maradt fenn adat.
vagy
Schneider*
Schneider, Johann Gottlob Amerkungen über den Anakreon című kiadására utal. A CsADjegyz.-ben azt írja róla, hogy „Schneider is sok szép jegyzéseket tesz Anákreon’ Poézisáról, az ő követőiről ’s ezeknek elmebéli erejekről”.
Kiadásából való Anakreonja? Nints é új Editióú
Eschenburgja, a’
Beyspielsammlungjával együtt?
*
Eschenburg költészeti kézikönyve és nyolckötetes szöveggyűjteménye a korban és Csokonai számára is alapvető fontosságú volt.
Szükségem volna még egy német
Batteuxra,
*
Batteux, Charles két művének a német fordításáról van itt szó. A Cours des belles lettres ou Principes de la littérature címűt Karl Wilhelm Ramler fordította németre (a fordítás 1802-ig hat kiadást ért meg: 1756., 1762., 1769., 1774., 1785., 1802.). A Les beaux arts reduits à un même principe címűt pedig Johann Adolf Schlegel, a Schlegel fivérek apja fordította le Einschränkung der schönen Künste auf einen einzigen Grundsatz címen. Minderre nézve ld. KazLev. III. 505. l. Hogy hozzájutott-e Csokonai e könyvekhez, nem tudjuk bizonyosan, egy esztétikai tárgyú könyveket tartalmazó címjegyzékén többségük szerepel (ld. MTAK. K 679/I. 26a-29b).
akár a’
Ramler’ akár a’
Schlegel’ fordításából volna, – és egy
Sulzer’
Lexiconjára.
*
Sulzer’
Lexiconja:
Johann Georg Sulzer Allgemeine Theorie der schönen Künste in einzeln, nach alphabetischer Ordnung der Kunstwörter auf einander folgenden Artikeln abgehandelt. I-IV. című nagy hatású esztétikai lexikonáról van szó, az 1787-es lipcsei kiadásról, amelyet Csokonai ajándékba meg is kapott Kazinczytól.
*
Mind ezekből semmit sem találni nálunk. A’ mi belőlök a’ Tekintetes Úrnak megvagyon, kérem méltóztassa nékem az első lehető moddal megkűldeni; hogy az
Anakreon’
és Hafiz’
Életéről ’
s az Anakreoni és Persa Poézisről való Értekezésemet
*Ez az értekezése végül is nem készült el a tervezett formában. Anakreónról fennmaradt ugyan egy nagyobb fogalmazvány, de a Háfizról szóló részből semmi nem valósult meg. Az Anakreoni Dalokban lényegében csak a jegyzetek (s azok jegyzetei) jelentek meg (ld. még a levél első sorainak jegyzetét).
annál tökélletesebbé tehessem. Az Anacreoni Daljaim’ elejébe akarom azt tenni, mind azért hogy a’ Könyvetske vastagabbodván formásabb legyen, mind azért hogy azon Értekezés által
Interesszéje nevekedjen; ’s jobban megérdemelje azt, hogy homlokán a’ Tekintetes Úr’ Nevét is viselje.
*