Appropos bizony majd el is felejtettem
Hogy én Komáromi Poëtává lettem
Az eszem iszom közt nem is jut eszembe
Hogy egy két ro’sdás vers kuttog a’ ’sebembe.
Ez az ha terhekre nem lész az Uraknak
Szoktak-é halgatni, mikor vigan laknak?
De a vers másként is meg nem kedvetlenit
Sőt a’ rosz főből is tud tsinálni ’senit.
Csak el olvasom hát a’ ki nem hallgatja
Flaskát emelgethet ’s fogát piszkálhatja
Addig a’ Gavallér ’s a’ Dáma egymással
Charta biankázhat szemmel ’s láb nyomással.
Egy illy öröm nappal öröm képpen banjunk
A’ mi Bálintunknak minden jót kivánjunk.
Öntsünk ezer áldást zengő tisztelettel
Szórjuk rá a’ tarka vivátot tuczettel.
A’ vigasság minden ábrázatonn űljön
A’ jó bor a’ boros kantsóba kerűljön.
A’ ki haza készűl vagy pedig szomorú
Fejére
*
Fejéből Másolási hiba, ért. sz. em.
fonassék tövisből koszorú
De a’ ki másokkal örvendezve múlat
Firúl fira szálljon benne az indúlat
Hogy unokái is mondhassák
*
mondhasság Másolási hiba, ért. sz. em.
ha meg hólt
Az én jámbor apám vig szivű ember vólt
Habzó glazlikat kell ki inni salvéval
Ha meg árt öntsük le fekete kávéval.
Egy szóval a’ kedvet ki ki úgy meg tsapja
A’ mint kivánhatja tőlünk Bálint napja.
* * *
De még tsak azt mondom hogy igyunk vigadjunk
A’ borból hólnapra egy tseppet se hadjunk
De most már jó vólna azt is emliteni
Hogy Bálintot miképp kelljen köszönteni
Kezdjük hát – Bálint élj sokáig sokáig
A’ szőllőt Plántálo Noénak napjáig
A’nnyi napig a hány követtsel ki rakják
A’ Vár megye útszát ha ugyan ki rakják.
Úgy kerűlje a’ kár ’s bánat házad táját
Mint mi a’ gazdának üres butelláját
És abba a’ vigság örök fészket rakjon
Melybe bonthatatlan nyúgodalom lakjon.
Az egésség ’s áldás öszve font karokkal
Tánczoljon quártélyod környékén azokkal.
Nemzetes kapitány és vitéz Prokátor!
Itthon nagy tanátsos, kivűl erős bátor
Ki egyszerre hordtál Verbőtzit ’s Lódingot
Ved kedvesen tőlem e’ szál rozmaringot.
Ezt általam Vénus te néked kűldeti
Te pedig add annak ki meg érdemlheti
Hazádnak szolgáltál ez ideig sokat
Illő hát hogy vigan számláld a’ napokat
De tudod hogy sem Márs sem Verbőtzi
*
Verbőltzi Másolási hiba, em.
nem ád
Meg elégithető vigságokat reád
Utóljára is tsak Cithere fog lenni
A’ kinek karjai közt meg tudsz pihenni
Pihenj is meg végre mert meg érdemletted
Hymen hűs szárnyakkal lebegjen melletted
Úgy sem birsz már önnön szived birtokával
Keritsd haza hát azt nemes rablójával.
1Pázmándi Theresia
Hogy minél hamarébb fijaid legyenek
Kikből Szolgabirók ’s Majorok legyenek.
Végre ha el végzed főldi vitézséged
’S invalidus fővel a’ sir be fog téged
A’ fel támadási Insurrectioval
Mennyei Quartelyra szállj trombita szóval.
Te pedig szent Ivo prokátorok szente
Kit tisztel sok apro kard és rövid mente
Tegyél ma druszáddá bennünket ’s légy velünk.
Velünk kik ma néked innepet szentelünk.
Töbször is adj illyen kedvre recidivat
Most pedig Bálintunk ezt kiáltsuk vivát.