HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
XIV.
ORGIÁK.

Mind.
Lantom danold LIÉUST;
A’ szíveket feloldó,
A’ gondtörő LIÉUST,
Méltó danólni néked.

Egy.
Ő a’ kegyelmes Isten,
És ő az, a’ ki nélkűl
A’ szép Citére fázik,
Tompán lövöldöz Ámor,
A’ Grátziák alélnak;
’S egész gyönyörködésben
Nem úszhat az halandó.

Mind.
Lantom danold LIÉUST;
A’ szíveket feloldó,
A’ gondtörő LIÉUST
Méltó danolni néked.

Egy.
Ő a’ kegyelmes Isten,
És ő az a’ ki mellett
A’ büszke Nagyravágyás
Rezzenti tarka szárnyát,
’S a’ tőltt pohárba szállván
Megaláztatott örömmel
Fúl a’ szelíd habokba.

Mind.
Lantom danold LIÉUST;
A’ szíveket feloldó,
A’ gondtörő LIÉUST
Méltó danolni néked.

Egy.
Ő a’ kegyelmes Isten,
És ő az, a’ ki által
A’ megpirúltt gerézdben
Nyájaskodó barátság,
Öröm, kaczaj, ledérség,
’S tréfás szavak teremnek;
Hogy a’ szegény halandó
Felejtse szíve’ terhét.

Mind.
Lantom danold LIÉUST,
A’ szíveket feloldó,
A’ gondtörő LIÉUST
Méltó danolni néked.

Egy.
Ő a’ kegyelmes Isten,
Ő a’ ki képzetünkben
Teremthet új világot.
Ő*
ÖSh., em.
int Polimniának;
’S mennybéli zengzetével
Olvasztja szíveinket.
Ő*
ÖSh., em.
gyújtja a’ Poétát
Érzékenyebb dalokra,
És bájoló borával,
Édes ragadtatásban,
A’ menny felé repíti.

Mind.
Lantom danold LIÉUST;
A’ szíveket feloldó,
A’ gondtörő LIÉUST
Méltó danolni néked.