*A végleges változat előtt a 31a lapon található két fordításkísérlet, amit utóbb a költő áthúzott:
<Melly boldogok valának
A’ szép arany Kor’ napjai
Nem, hogy mézzel folyának
A’ víg mezők’ patakjai,
<Vagy mézet tsorgatának> Az áth. szavak fölé írva: <És tiszta mézet>
<A’ hűs bereknek gallyai>
’S az erdők’ boltozatjai
Szín mézet tsorgatott;
<Vagy> Nem hogy>
<Be’ szép volt az arany kor
És nem azért hogy akkor
Téjjel folyt a’ patak, a’ fáról méz tsorgott,
Nem azért hogy <vas nem forgott> Az áth. szavak fölé írva: a’ <gyepet> mező
Volt bővön gyümöltsöző
Bár <hasgatlan gyepé> [Az áth. szavak fölé írva: metzetlen hantján] szántó vas nem forgott
És[Utólag a sor elé írva.] Jámbor volt minden féreg,
’S a’ kígyóba nem volt méreg.>
Be boldogok valának
A’ szép Arany-Kor’
*Az A a-ból jav.
napjai,
Nem, hogy tejet hozának
A’ szent
*Az első betű z-ből javítva.
folyóknak partjai,
Hogy a’
*<berek>
setét tserében
*<Szín>
Minden
*Az M m-ből jav.
fa
*Jav. ebből: ág
mézzel ízzadott,
*Jav. ebből: ízzadt
A sorban szórendcsere történt, ezt függőleges vonalak jelzik. Eredetileg így hangzott:
Szín mézzel ízzadt minden ág,
’S az áspísok’ nemében
Méreg ’s harag nem láttatott.
*A következő sor nincs teljesen áthúzva, de csak ennyi maradt belőle: A’ föld
<bár vas nem érdekelte> föld Az áth. szó fölé írva.
*<A’ föld>
’S bár nem törék ekével
Hegy vőlgy elég termést hozott,
És
*Eredetileg: És, majd javítva ’S-re, végül vissza És-re
barna
*<bárha> Az áth. szó fölé írva: <gyász űlte> barna Az áth. szavak alá írva.
fellegével
A’ gyászos ég nem
*<láthatár nem> gyászos ég nem Az áth. szavak fölé írva.
tornyozott.
Hanem delin ragyogván
Diszlettenek kék boltjai
Örök tavasz buzogván,
Olly szép tavasz, mint e’ mai.
*A következő két sor át van húzva:
<’S az Otzeán határa>
<Nem tolt szarándok fenyveket>
*<Szá>
’S a’ tengerek’ határa
Nem tolt szarándok fenyveket
Nem horda más határra
Vagy háborút vagy kintseket.
Hanem, hogy
*<Inkább>[a sor elé betoldva.] <azért valának> Hanem hogy Az áth. szavak fölé írva.
e’
*Jav. ebből: e<zen>
boldog Világnak
*<Olly szépek a’ Kor’ [A K k-ból jav.] napjai,>
E’
*<fö>
drága jót adá az ég
*A következő két sor át van húzva:
<Hogy még be nem jutának>
<A’ balgatagság’ lántzai,>
Hogy
*<Tsalásnak és tsalattatásnak> Hogy Az áth. szavak fölé írva.
az
*Jav. ebből: a’
hibáknak ’s tsalfaságnak
Nem álltt
*
Nem álltt A sor elé, fölé beszúrva, azAma ennek megfelelően em.
ama’
*<...>
bálványja még
Ama hiú szó
*<?néven[e fölött: ?ts] kit továbbra> szó Az áth. szavak fölé írva.
melly
*melly<…>
idővel
Betsűletnek
*Jav. ebből: Betsűlet; <névvel illetett>
neveztetett
A’ balgatag néptől
*<község> néptől Az áth. szó fölé írva.
’s erővel
Tsigázta
*<Term Nyügözte> Tsigázta Az áth. szó fölé írva.
a’ természetet.
E’ tsalfa tündér bús ürömmel
*A kezdő betű olvhtlan betűből jav.
Meg
*<M Fel> Meg Az áth. szó fölé írva.
nem zavarta
*<gondjait,>
gondjait
Ha a’ szerelmes nép örömmel
*<Ivá az élet’>
Ivá az élet’ habjait,
*A következő sor áthúzva, majd a következő négy szintén:
<És e’ szabadsághoz szokottak>
<<Az ő> [fölötte: <És>] Vas járm’ alá még nem szorúla [A szó vége olvhtl. betűkből jav.]
Törvényt nem esmért a’ szabad,
Tsak a’ mit a’ szívtől tanúla,
Ez tetszik, és így ez <…> szabad.
És e’ szabadsághoz szokottak’
Lelkébe vas törvényei
Még akkoron bé nem jutottak
’S nem lettek
*
lettek tollhiba
erkőlts’ nyűgjei.
*A szó helye először ki volt pontozva, majd a pontozott részre írva:
nyűgjei.A következő sorok le vannak húzva:
<A’ dr Természet metszé be
Saját ... Mert [Az áth. szó fölé írva: <Volt>] egy arany
A’ Természet A’ drága természet.>
A’ tiszta Természet metszé be
*<Ör>
Áldott kezével e’ szabad
Törvényt az emberek’
*<fejébe>
szívébe,
Hogy a’ mi tetszik, az szabad.