Oh vídám Környék, óh magános Vőlgyetske,
Óh e’ tsendességbenn elrejtett Hegyetske.
Melly a’ sütő Naptól bé fedvén engemet
Árnyékos Hátaddal enyhíted tüzemet.
Óh friss Patak a’ melly kristály hömpölygéssel
Virágos partod köztt folysz édes tsörgéssel.
Oh ha eggy szép Driás lappang e’ fák között,
Oh ha eggy szép Nimfa úsz e’ habok között
Oh ha eggy Faunus
*Az a á-ból jav.
jön e’ boldog Tölgyesbe
Vagy
*<itt Szépségét>
itten bámulja Szépségét a’ lesbe
Valamellyik kedves Istenasszonyának,
Kit halandó
*<emberi> halandó Az áth. szó fölé írva.
Szemek meg
*Jav. ebből: ?nem
nem láthatnának.
Óh meztelen Kövek, oh járatlan útak,
Oh gyenge fűvetskék, ’s kövér Virág szálak
Mellyek a’ tavaszi lágy meleg szelletek
’s Bőv harmatok
*<utánn>
által illy nagyra nőttetek,
Óh ti magas Nyárfák, Jegenyék,
*<Bikkek> Jegenyék, Az áth. szó fölé írva.
Gyertyányok
Tsemeték, Tövisek, Bokrok, Borostyányok
Vagy
*Jav. ebből: ?Ha
ha még valami
*<más[jav. ebből: ?vár]>
más van itt a’ mellynél
Hajdani Szerelmem emlékezete él:
Szolni vagyis sírni kívánok véletek
Hogy keservemnekis tanui légyetek.
De míg el
*<Fájd> el Az áth. szó fölé írva.
beszéllném
*Jav. ebből: beszéllenék
szörnyű fájdalmamat
*<?szóza> fájdalmamat[A szó vége jav.] Az áth. szó fölé írva.
Bár már esmérnetek
*A t olvhtl. betűből jav.
lehetne szavamat
Minthogy én szoktam vólt tinéktek hajdani
Kedves
*<Víg> Kedves Az áth. szó elé írva.
Örömimnek
*
Öröm<e>imnek
rendét elmondani,
’S gyakorta hallgatván szomra e’ Barlangok
Vissza felelének
*<... >
belőlök a’ Hangok.
Megmondom ki vagyok kételkedvén ebbenn
Netánn
*
Ne<m>tánn
a’
*A sor fölött beszúrva.
szerelmes Kínok felesebbenn
Ütvén rám, egésszen úgy el emésztettek
*<Színemből mennyire kivettek> egésszen úgy el emésztettek Az áth. rész fölé írva.
Hogy már a’ Színemből rám sem esmérhettek.
Én vagyok az a’
*
az a’A sor fölött beszúrva
ki Rózsimnak
*<az én Szépemnek> Rózsimnak Az áth. szavak fölé írva.
Isteni
Nevét minden fába szoktam itt metszeni:
Én vagyok az a’ ki hánytatni tsak gondolt
Boldogságom’ néktek annyira szoktam vólt
Én vagyok az a’ ki legszebb Kedvesemről....
’S Ah semmit sem tudtam jövő esetemről!
Ha keserves kínom megfojtva
*Jav. ebből: megfojtom
viselem
*<?Szívemet> viselem Az áth. szó fölé írva.
Úgy tetszik hogy
*<meg halok> h [=hogy] Az áth. szó fölé írva.
mindjárt meg öl a’
*
m[=meg] öl a’ A sor fölött beszúrva
Gyötrelem.
*A következő két sor a kéziraton fordított sorrendben áll, a sorcserét számok jelölik.
Jegyzem azt a’ Kevélyt háládatlan Névvel
Ha beszéllek rola: a’ Világ nyelvével
Hogy hát meg ne haljak felnyitom Szívemet,
És
*Jav. ebből: ’S
el mondom de tsak néktek keservemet
Tsak néktek kik nékem egyéb dolgombannis
Hiv Titoktartóim valátok hajdannis.
A’ mit néktek mondok másnak nem mondanám.
Hiszem, hogy búmatis megtartjátok talám.
Az óhjaj, az óhjaj ki olly szívességgel
A’ több boldogokhoz az Égbe ragadt fel
Az a’ ki bőv
*<elösször olly> bőv Az áth. szó fölé írva.
reményt adott vólt legelől
*
l[=leg]elől Utólag betoldva
Leg Tisztább
*Jav. ebből: <Leg>tisztább, az áthúzott rész fölé: Leg Tisztá<bb>
hűsége,
*<é>’s
’s hév Szerelme felől
Ki olly kötésselis
*Az l olvhtl. betűből jav.
kezdett vólt bíztatni
Hogy azt tsak a’ halál fogná elszaggatni.
Nem szeret nem betsűl már többé engemet,
Sőt már gyűlöli is talám Személlyemet
’S gondolom haragszik és búsúl Lelkébe
*<magába> Lelkébe Az áth. szó fölé írva.
Hogy engem valaha tartott
*<?vett ?indúl> tartott Az áth. szó fölé írva.
Szerelmébe.
Ha tsak eggy Éjtszaka nem vóltis én velem
Melly
*A sor elé utólag beszúrva.
Hosszúnak tetszett az
*Jav. ebből: ez
a’ Késedelem,
’S most ah szegény fejem Hónapokis múlnak,
Mégis vártt Örömim elő nem fordúlnak.
Nemis menti magát hogy azért nem jött el
Mert lehetetlen vólt hanem még igy felel:
*<nem tudta módját ejteni semmivel> lehetetlen vólt hanem még így felel: Az áth. rész fölé írva.
Hogy nem tetszik lenni többé szeretőnek.
*<És>
Itten
*Jav. ebből: Itt
meg áll, és én könyörgök eggy Könek
Sőt eggy vad Áspisnak melly fülét bé zárja
Hogy semmi édes szó azt által ne járja.
Míg nem tsak az édes Ölelgetéseket
Nem tsak az éjjeli eggyütt fekvéseket
Sőt a’ tsókokatis, mellyektől az elött
Haldokló Lelkemis mindjárt életre jött
Megvonja már tőlem, vagy ha ádis, azok
Tsak sikeretlenek kurták és szárazok.
Az ő
*A sor elé írva: Az ő
Szép szemei, oh legföbb Gyötrelem
Mindég azt igyekszik el hitetni velem,
Hogy annál kevésbbé várjam bírásokat
Minél bájolóbbann mutatják magokat.
Eggy pillantásokkal megöldöklik szintén
Azt a’ Reményt, mellytöl élek és halok én.
Nints senki, ki téged
*<Majd j Téged akárkiis j majd > Nints senki, ki téged Az áth. rész fölé írva.
jobban nem
*A sor fölött beszúrva.
szeretne,
’S Te
*A sor fölött beszúrva.
Miattad Óh Szép engem meg ne vetne
Azért nem vádollak káromra tégedet
Nem akarom
*Jav. ebből: akarok <...>
hirbe keverni nevedet.
Méltó haragját mind ellened forralja
Mind kár hoztat téged a’ ki tsak meg hallja.
Hogy futó Szerelmed, nem gondolván vele,
Illyen kellemetes Jármot el tördele.
Vagy öszve sem kellett vólna forrasztani
*jav. ebből: ?fakasztani
Vagy holtig nem kellett vólna el bontani.
*Olvhtlan szóból jav.
Akármi esetbe, de
*<kivált>
ebbe
*<már>
főképenn
’S Ha
*<Ha m> Fölé: <Mikor> Alá: Ha
megvan késő már gondolni
*<okoskodni immár> már gondolni Az áth. szavak fölé írva.
másképen.
Előbb kellett vólna megbánnod;
*Kettőspontból jav.
’s nékem bár
Mindég, de kivált most legfájdalmasabb már.
Te pedig örökre háládatlan maradsz
Mert jutalmat
*A sor fölé beszúrva.
illy*A kritikai kiadás itt a szótagszám miatt em: illyen (ld. CsÖM. III. 289.96.)
Szívességnek
*<jutalom>
nem
*
ném em.
adsz.
’S Ah én
*A sor elé írva: ’S Ah én
Nem érzenék
*<hidd el>
olly nagy kínt Szívembe
Mint a’ millyet érzek, ha jutnak eszembe
Ama szép gyümöltsök, a’ mellyeket már ma
Nem enged magáról szednem a’ kevély Fa.
Melly édes Gyümöltsők! Ah ezzel ejtenek
Legméllyebb Bánatba hogy tudom millyenek
Ha
*<nem>
soha nem érték vólna ízlésemet
Ah most nem érzeném olly nagyonn vesztemet.
Akkor kegyetlennek és háládatlannak
Mondhattalak vólna mind ennek mind annak
De
*<De ’S most> De Az áth. szavak fölé írva.
háládatlannak vadnak
*<százszor> vadnak Az áth. szó fölé írva.
kegyetlennek
Mondhatlak már mostann, ’s mi több
*<’s még ezek felett> már mostann, ’s mi több Az áth. rész fölé írva.
hitetlennek.
Utolsó panaszom ellened e’ lészen
Mellyet rebegő szám mások előtt tészen.
olly
*A sor elé írva.
Hallgató leszek
*<már>
életem fogytáig
Mint a’ melly hív vóltam
*<életem>
hozzád ekkoráig.
Ti Halmok, Források, Nimfák, és végtére
*<a’ mellyeket> végtére Az áth. szavak fölé írva.
Valakikhez jajos panaszom elére
Kérlek minden szómat titokba tartsátok
Úgy boldogúljatok. Az Isten hozzátok.