HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
[A mezei gyönyörűségről]
MTAK. K 675., 11b. [1–17. sor]

Jertek a’ Mezőt szemlélni,
’S azzal az*
Jav. ebből: a’
Örömmel élni,
Mellyet érez tsupánn eggy bőlts szív:
Jertek e’ boldog Helyekre:*
Pontosvesszőből jav.
E’ szabad Mezőségekre
A’ Napnak áldott világa hív.
Te pedig, Uram, szívünkbe
Munkáid’ szemlélésünkbe
Eggy Mennyei*
A kezdőbetű jav.
hév Örömet tőlts:*
Felkiáltójelből jav.
Hogy e’ Vőlgybenn*
A szó vége olvhtlan betűkből jav.
járkálásunk
A’*
Jav. ebből: ?E’
Virág köztt múlatásunk
Előtted kedves légyen és bőlts.
Melly kedvesenn illatozik*
Jav. ebből: illatoznak
Melly édesenn játszadozik*
Jav. ebből: játszadoznak
A’ Nyúgoti Széltől minden*
<fák>
ág,
Szívünket mint múlatatja
Ah miként tsiklándoztatja*
Itt vége szakad a szövegnek.




MTAK. K 672/I., 30ab. [18–76. sor]

[...]e
[...] tisztel [...] őt,

[...] barmok miként
[...] mennek seregenként!
[...] tőlt juhok bégetése
[...]éhetskék dolgozása
A Békák kiáltozása
Mind örömünknek nevelése

Szóval a’ Zőld erdő[k]be*
erdőbe A következő sor utolsó szavába utólag lett a k betoldva, azonban az erdőbe alakot nem javították ennek megfelelően, ezért ért. sz. em.
A’ mit láttunk, ’s a’ mezőkbe
Mint ugyan annyi gráditsokon
A’ mindeneknek Okához
És Teremtő Fő Urához
Vezettetett Lelkünk azokon

[...] hajdani Éden kertet
Nézvén, a’ pompás mezőket
A’ mi elménkel képzelhettűk
A’ világosságot hozó
Hegyeket meg aranyozó
Nap súgárait szemlélhettűk

[...]áttuk a’ füvek hogy nőttek; –
Arany szinbe őltöztettek –
A meg értt búzák gazdag feje[i]*
feje Ért. sz. em.
Mulattatták sziveinket
Jádtzottatták szemeinket
A’ Természetnek sok Szinei

Láttuk a’ gazdag réteket.
Azon termő élelmeket
Az igát vonszoló barmokna[...]
Bé takartuk sok kintseit
A’ mezőknek gyümőltseit
Hogy hasznokat végyűk azoknak

Melly nagy légyen a’ Bőltsesség
’S Más minden tökéletesség
A’ mi hatalmas Teremtőnkbe
Ezen sok féle formába
A’ természet eggy summába
Mind itt te[...]jesztette előnkbe

És még a’ kis füvetskeis
A’ leg kissebb férgetske is
Annak hathatós jelensége
Hogy a’ Teremtő Felséges
Minden dolga ditsősséges
Meg mérhetetlen bőltsessége

Óh millyen bóldog az ember
Kinek hasznot hajt Főld Tenger.
A nap, Hóld, Csillag, ragyog érte,
De még is sok, mint oktalan
Azt véli hogy haszontalan,
Ezekhez tsak kevesset ért e’

A’ lassú vizek zúgási
A’ hives szellők mozgási
Hogy édesdeden ringatgassák
Egymás kőzött vetélkednek;
És tsak abba mesterkednek
Hogy az embert el altathassák

A’ gyümőlts fák gyümőltsei
A’ mezőknek sok kintsei
Hogy nékie hasznot hajtsanak
Már*
A szó nehezen olvasható.
ha tudnák jó előre
Az egyszer...*
Őrszó, a folytatás hiányzik.