Mi az oka hogy most a’ dólgos Céresnek
Munkásokat széljel zsibongva keresnek?
Mi az oka hogy a’ mezönn körös körül
A’ Céres bérese kaszákat köszörül?
Köszöntvén tudnillik a’ meg őszűlt nyarat
Sárga kalászszi közt reménységgel arat
Áldja nevét szászszor a’ jó Teremtőnek
Hogy főldjébe arany szinű fejek nönek
De addig is mig tart szive áldozatja
A’ buza markokat sűrűen forgatja
Az öreg Céresnek két fel tűrött karja
A’ markokat szoros kévékbe takarja
És ámbár tűzei a’ kékellő égnek
Kettős forrósággal feje felett égnek
s Barázdás homlokát az izzadság árja
Le görgő csepjével sorjába el járja
Vig aratóit (mert ő azoknak Attya)
Tréfás szavaival szűntelen bíztatja
Ekkor hogy a’ piros várt Nap enyészetnek
Altató Zefiri feléje sijetnek
Ő is most már lassult de hajdan vitézi
Lépésit a’ haza menésre intézi.