HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Csokonai Vitéz Mihály és Bek Pál kapcsolattörténete

Kapcsolattörténet: Bek Pál téglási földbirtokos, mérnök, tanácsos (leánya révén Tisza István dédapja). Ahogy Kardos Albert írja, „a XVIII. század utolsó és a XIX. század első negyedében nevezetes szerepet vitt az akkori szabad hajdúkerület és Debrecen városa életében. Mérnök volt; valószínűleg a Felvidékről került az Alföldre. A hajdúkerületnek az egyes községek határa fölmérésével, Debrecennek, melynek királyi biztosa is volt, a város csatornázásával tett nagy szolgálatot. Képzettségével, szorgalmával, lojalitásával fényes életpályát fut be, nemességet és óriási vagyont szerez” (Kardos, 1937, 177. l.). Kazinczy, aki régóta (legalább 1777-től fogva) ismerte, indulatos, káromkodós embernek mutatja be (ld. KazÉlet. 76., 236–237. l.), egy másik feljegyzésében pedig megírja, hogy 1804. augusztus 25-én házasodott meg (Abafi/Kazinczy, 1884 372. l.; vö. KazÉlet. 262. l.). Bek Pálnak egyébként igen rossz híre volt a Martinovics-szervezkedést követő időkben játszott állítólagos besúgói szerepe miatt (KazLev. VIII. 623. l.).
Csokonaival való kapcsolatáról az első adatunk az, hogy Nagyváradon, április 14-én este az ő jelenlétében olvasta fel Rhédey Lajosnak a felesége halálára írott versek nagyrészét.* Rhédey Lajos Bek Pállal is üzente a költőnek, hogy neheztel rá valamely a temetés alkalmával elkövetett udvariatlanság miatt.* Kapcsolatuk utolsó ismert dokumentuma Csokonai levele* novemberben, amelyben egy kályhát kér kölcsön Bek Páltól (vö. Nagy, 1939, 65–69. l.). Gál László úgy emlékszik, hogy Bek Pál is azon urak között volt, akik szívesen látogatták Csokonait (CsEml. 440. l.).