HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Csokonai Vitéz Mihály és Márton József kapcsolattörténete

Kapcsolattörténet: Márton József (1771-1840) újságszerkesztő, nyelvkönyv- és szótáríró, a bécsi magyar művelődés egyik jeles alakja, Csokonai műveinek kiadója (1813., 1816., vö. CsÖM. I. 282–289. l.). Csokonai a debreceni kollégiumból ismerte (Márton 1787-ben subscribált, ld. BarkócziJegyz. II. 28. c. 1., 202. l.), erre utal az 1801. május 19-i levelében,* mikor „hajdani” barátságukra hivatkozik. Az ugyanitt említett „múltt Ősszel” való találkozásukról nincs e levélen kívüli tudomásunk. Felújított kapcsolatuk kezdete tehát 1801 őszére tehető, s ez bizalmat ébreszthetett Csokonaiban, mert e levélben munkái kiadására kéri fel Márton Józsefet, ő maga pedig Márton német-magyar szótárához gyűjt anyagot, mint levelében írja, meglehetős intenzitással.* E témák mindvégig tárgyai lesznek levelezésüknek, amelyből azonban csak Márton levelei maradtak fenn a továbbiakban. A levélben szó esik még a Görög Demeterhez írott levélről is, kapcsolatuk eme részére nézve ld. A Magyar Hírmondóról* című résznél. Figyelmet érdemel továbbá, hogy a szövegbe szőve olvasható Csokonai egyik legbensőbb vallomása írói hivatásáról, melyet szinte minden szakirodalmi munka idéz és kommentál. Mártonra nézve ld. Mikó, 1986; Csokonaival való kapcsolatáról főleg 29., 140–144. l., Csokonai-kiadásáról 146–158., 256–260. l.
Márton és Csokonai kapcsolatában – Márton fennmaradt leveleinek számát tekintve (10 db) – az 1802 októbere és 1803 februárja közötti hónapok a legintenzívebbek, ennek nyitánya az 1802. október 19-i levél.* Ekkoriban Csokonai két kiadási tervének megvalósításában működik közre Márton, Bécsben cenzúráztatja, nyomtatja a Muzsikális Gyűjtemény és az Anakreoni Dalok köteteit. Közben Csokonai Debrecenben gyűjti a szavakat, valamint az előfizetőket Márton szótárához. A Magyar Hírmondó számára pedig alkalmi költeményt fordíttatnak Csokonaival, aki maga is ír egy verset a „hadi oskola” megalapítására. A költő levelei nem maradtak fenn, mint ahogy kapcsolatuk további időszakából is alig találunk nyomokat, pedig tudjuk, továbbra is érintkezésben voltak.