Kapcsolattörténet:
Kultsár István (1760-1828) író, a Hazai és Külföldi Tudósítások szerkesztőjeként fontos irodalomszervezői szerepet töltött be. Jelentős kötetek láttak napvilágot kiadásában, mint pl. 1794-ben
Mikes Kelemen leveleskönyve és 1818-ban
Ungvárnémeti Tóth László görög–magyar versei, s támogatója volt a magyar színjátszásnak is (
Kultsárra nézve ld.
Markos, 1940, és
Fábri, 1987, 219–238. l.). Az első ismert adat Csokonaival való kapcsolatáról 1796-ból datálható, amikor is
Magyar honi Képek című kiadványában megemlékezett a költő pozsonyi szerepléséről (ld.
Mados, 1925; vö.
MikesTLev. 364. l.). Az 1802. február 20-i
* levél az első fennmaradt darab levélváltásaikból, személyes kapcsolatukról nem maradtak fenn adatok. Ebben az időben
Kultsár az ifjú Festetics gróf nevelője Pesten, s bejáratos
Széchényi Ferencékhez is. A levelek fő tárgya, a
Széchényiékhez való közvetítésen kívül, a magyar őstörténet, amelynek
Gebhardi-fordításával
Kultsár is művelője volt, továbbá Csokonai műveinek kiadatása. Főleg az
Amaryllis megjelentetéséhez nyújtott nagy segítséget
Kultsár (levelezésüket ismerteti
Szénássy, 1978, 643–646. l.).