11
a currentis írtt levelét tegnap dél utánn vettem. Az elmúlt hónapnak 4
dikén, írtunk az Úrnak, és ha akkor mindgyárt felelt volna reá, már azólta kevés nyomtatni-való volna hátra a Munkából; de se el nem jött személyesen az Úr, sem levelet nem írt hozzánk, és így már azt gondoltuk hogy a’ Munkának kiadattatását későbbre halasztja. A’
Censor Úr azt veti, hogy kétszer nem tartozik a’ Munkát revideálni;
*
revideál: (lat.) itt ’ellenőriz’.
minthogy a 3
dik és 4
dik Könyvben kitörűlni, vagy jobbítani valók is vannak. De még is most hétfőn reggel bizonyosan hozzá fognak a’ nyomtatáshoz. Vásárnap estvélig készen lesz
Censor Úr a 2
d és 3
dik könyvvel, de az utánna-valókat revideálni nem akarja, mindaddig, míg meg nem
corrigáltatik. Mégis arra vettem őtet, hogy tsakugyan revideálja, és
léniát húz a’ kitörűlni-valók alá, ’s azután mingyárt magamhoz veszem még a jövő hét’ elején, és elvárom az Urat mintegy tsötörtökig. Mert, ha addig el nem jön az Úr, úgy a’ Munkának nyomtatása félben marad. De ha eljön a’ jövő héten, bizonyosan készen lesz vízkereszti vásárig, éjjel nappal dolgozván a nyomtatók, ’s magokat megerőltetvén. Tehát magának tulajdoníttsa az Úr az eddig-való fogyatkozást; mert sem a’
Factor Úron, sem rajtam, sem a’
Censor Úron nem múlt a’ dolog. Hogy pedig a’ korrigálni valókat által küdjem az Úrnak, azt magam akarnám, de úgy mikor jönne vissza a’ Correctió? és mikor nyomtathatnák-ki, hogy Vízkeresztig készen lehetne? Es így tsak ugyan vagy tör[i]k vagy szakad a’ kerék’ agya, Barátom Uram itt legyen a jövő héten, – egy nap alatt szépen megcorrigálnók a Munkát. Hogy hideglelős, azt nagyon sajnálom, de mégis takaródzon bé valamelly – Hortobágyi Pásztortúl kértt – jó meleg subába, és ne halassza, a’ maga’ kárára, a’ reánk következendő héten-való itt lételét. Vagy, ha akarja, írja-meg nékem nagyon sietve, hogy megcorrigálhatom e a’ Munkát? De ezt nem igen szívessen válalnám-fel; mert ha
gusztusa szerínt nem találna lenni, mi lenne belőlünk? En ugyan úgy kicorrigálnám a’ benne lévő némelly tisztátalanságoktúl, hogy még tsak egy sor sem maradna-ki. De, kérdés, tetzene e az Úrnak? Tehát tsak ugyan itt legyen az Úr a’ jövő héten, ha azt akarja, hogy kénnye szerínt jőjjön világ eleibe a’ Munka, és hogy Vízkeresztig készen lehessen; mivel az idő már igen rövid. – Most hétfőn tehát a’
Praefátiónak nyomtatásához fognak, mellyben kitörűlni-való nintsen, – és az 1
ő Könyvhöz. A’
M. Litteratúrára, és barátságunkra kérem, itt legyen a’ jövő héten. – A’ Mettző Urakat
*
Mettző Urak: Erőss Gábor, Pethes Dávid, Papp József.
nagyon tisztelem, és ajánlom magamat további-való barátságokba. Az Új Átlásokra
*
Új Átlások: a rézmetsző urak munkája Oskolai Magyar Új Atlas címmel 1804-ben jelent meg.
egy úri ember
p.numerált. De sokan nem akarnak
p.numerálni addig, míg nem latandják a’ Munkát. Tehát, hogy az Ifjúság is megláthassa, jobb volna, ha vagy 24
exemplárokat küldenének hozzám. A’ tavalyi Mappákért még vagy 3
ft bé nem vettem, de mennél előbb megkapván, kézhez adom mindenestől, a többivel együtt.
Belényesből semmit se vettem kezemhez. A’ régi
Litteratúrára, és a’ Görög Classicusoknak értésére egy igen ritka, és különös Mappával szolgálhatnék. Egy egész
árkusból áll, és nem lehet már a’ jelesebb
Bibliothécáinkban is feltalálni. Igen jó volna
reimprimálni. – Nagyon sietve írok! – Elvárom, – és jó indúlatiba ajánlván magamat, örökös tisztelettel maradok –
Illei T. Károly
Non gravet D. Expeditor quo citius admanuari curare.
A címzés utolsó, latin mondata magyarul: „Ne terheltessék a kézbesítő úr gondoskodni, hogy lehető leggyorsabban kézhez adassék.” (CsEml. 578. l.)