Tek. Úr! Már ekkoráig is olly sok nemes tetteit volt szerentsém a’
Tek. Úrnak egy ’s más hellyeken hallanom, hogy számos okaim vagynak a’ Tekintetes Úr eránt való azon bízodalmomra, melly szerént a’ Tudományos Világ eránt is nagy lelkét megmutatni gyönyörűségnek tartándja. Ebbéli bízodalmomból bátorkodom egy
kisded Poétai Munkámat a’
Tek. Úrnak hathatós Pártfogásába ajánlani, mellynek nyomtatásához éppen most akarok fogatni hogy Vízkereszti Vásárra kijöhessen és a’ Magyar Uraságoknak egy kis Fársángi mulattatásokra szolgálhasson. Ez egy tréfás és nyájas történet, mellyet még 1798 Eszt. kőltöttem és tehetségem szerént vídám versezetbe felőltöztettem; a’ neve
Dorottya*
Dorottya etc.: A teljes cím, amit nyilván csak a tisztázatba írt majd ki: Dorottya, vagyis a’ dámák diadalma a’ Fársángon. Furtsa vitézi-versezet IV. könyvben.
etc. Ezzel annyival is inkább bátorkodom a’
Tekint. Úrnak udvarolni, hogy már számos Úri Házaknál, sőt Mágnási Személyek előtt is esméretes, és még Kézírásban is sokaknak egy két unalmas órájokat kiderítette.
*Hasonlóan nyilatkozik a Dorottya előbeszédében is.
Az én Munkáim, mellyek eddig Világra botsáttattak, csekélyek ugyan, mint szintén magam is: de mégis érdemetlen voltokra nézve is megnyerhették, hogy Hazánk’ Nagyjai a’ magok Nevét azoknak homlokára tétetni
*
homlokára tétetni: az ajánlásra utal.
’s eltűrni méltoztassanak. A’ Haza’ Templomának Öröm Napja
*
A’ Haza’ Templomának Öröm Napja: 1798-ban, Széchényi Ferenc főispáni beiktatására készült s megjelent műve.
ne[vezetű Mun]kám
Nagy Mélt. Gr. Sz. Fer. Ő
Excájának, a’ Tavaszról készűlt Köny[vem]
N. M. Gr. Sz. Fer.né Ő
Ex:ának, a’ Lilla
*
Lilla: itt már mint megjelent munkát említi, noha csak halála után valósult meg kiadása, e csúsztatás a közeli megjelenés erős reményén alapulhatott.
nevezetű Daljaim Mélt.
Gr. [
Erdődyné] Ő
Ngának pártfogások alatt jött ki, ’s mind a’ 3
kevélykedik illy Fő személlyek[nek ele]jekbe függesztett neveikkel. Most már a’ Magyarra fordított és nem s[okára] kijövendő
Virgilii Georgiconomat*
Virgilii Georgicon:
Vergilius Georgiconjának fordítása csak részben készült el, s
Festetics György is csak feltételesen fogadta el az ajánlást, amint azt a költő tudtára is adta.
*
Mélt. Gr. Festetits György Ő
Nga méltóztatott elfogadni: ’s reménylem illy Nagy Nevek után a’ Tekintetes Úr sem fogja átallani bár melly csekély Munkátskámnak is homlokára tétetni Úri nevét. De a’ dolgot megfordítva – ama’ Nagy Grófok és Grófnék sem átalhatják, ha az ő Neveket a’ Tekintetes Úré azonnal nyomba követi is: mert a’ ki a’ Magyar Történetekben,
Genealogiai és
Díplomaticai esméretekben kevéssé jártas is, jól tudhatja hogy a’
Tek. Úrnak fényes Familiája minden tekintetben a’ legelsőkkel vetélkedhetik mind a’ két Magyar Hazában. Mert ha elhallgatom is a’ Vallás, az Oskolák, a’ Tudományok eránt tett bokros érdemeit a’
Tek. Úr ditsőült Eleinek: mit nem tettek azok akár a’ békességes hosszú köntösben akár a’ tábori kalpag izzasztó pompája alatt? A’ Tekintetes Úr is szintúgy
Főispányi törzsökből származott, sőt, ha ama’ bölts és jó lelkű
Rhédei Ferentzig kiről a’ derék Betlen
*
Betlen: Csokonai itt Bethlen Jánosra, Erdély kancellárjára, történetíróra utalhat. Bethlen Miklós önéletírása, ahol pedig ugyancsak található Rhédey fejedelemre való utalás (Bethlen, 1955, I. 138. l.), Csokonai korában nem jelent meg, s Bethlen Gábor levelei sem voltak publikusak akkoriban még. Bethlen János Rerum Transylvanicarum libri quator… ab a. 1629 usque ad a. 1663. című munkája viszont az 1663-as szebeni első kiadás után éppen a XVIII. század végén jelent meg újra. Ebben található is Rhédey Ferencre vonatkozó olyan rész, amely megfelel Csokonai levélbeli minősítésének: „Az újonnan választott fejedelem: Rhédey Ferenc, aki kegyes, istenfélő és mindenki véleménye szerint az ország többi mágnásánál méltóbb volt erre a tisztségre.” (Bethlen, 1993, 31. l.)
olly nagy ditséretet tészen, felgondolkozunk, Fejedelmiből; mit mondok? Királyi Vérségből, az
Aba Királyéból, a’ kit
Béla Királynak
Nevezetlen IróDeákja Kegyes jámbor embernek
*
Kegyes jámbor ember: Anonymusnál a következőket olvashatjuk erre nézve: „Az ő sarjadékukból [ti. Ed és Edömén sarjadékából] származott hosszú idő után Sámuel király is, akit kegyességéért Abának hívtak.” Pais Dezső erről azt jegyzi meg, hogy „Aba neve az „apa” értelmű török aba tiszteleti jelzőből származik. A névnek viselője kegyességéből való származtatása csupán Anonymus szófejtése. A Sámuel nevet a király pénzein kívül csak Anonymus tartotta fenn.” (Anonymus, 1977, 106., 137. l.).
említ a’ maga Könyvében. De – hogy a’ legrégibb időt, melly nemes országunk eredetével egy
korátsú, a’ legújabb idővel, a’ melly előttünk lebeg, egyszerre öszve kössem:
nem a’ Tekintetes Úrnak Örök érdemű Hazafi Testvérje é az, a’ ki a’ Magyar Vitézeknek formálására olly nagy áldozatot teve? …
Voltér azzal ditsekszik
*
Voltér azzal ditsekszik: „a’ heroicus Voltaire, midőn Hazájának a’ ditsőség’ fő poltzáig lett felemelkedését énekli, egy latban vetvén a’ kettőt, kedves Franztiáit azzal magasztalja, hogy a’ Nagy dolgokat viselni is énekleni is tudják” – írja ezzel egybehangzóan Csokonai Az epopoeáról közönségesen című tanulmányában (ld. CsMM, 1981, II. 268. l.). A gondolat forrása Voltaire eposzokról szóló tanulmánya lehet (annak is a vége), noha nem szó szerinti az egyezés. Ennek fordítása a Péczeli-féle Henriás második kiadásához csatoltan jelent meg, utal rá Csokonai ahhoz egyébként nagyon hasonló gondolatmenetet mutató tanulmánya is (ld. CsMM, 1981, II. 269. l.).
a’ maga Frantziáiról, hogy azok a’ nagy hadi dolgokat meg is tudják tselekedni ’s meg is énekelni: az elsőre tzéloz az említett 10,000
forintos adomány; az utolsóra fog pedig tzélozni, ha most már meg a’ Tekintetes Úr a’ Poézis eránt fogja a’ Rhédeiek természeti nagylelkűségét megmutatni. Mellyről a’ leg tökélletesebb bizodalmom vagyon, és hogy abban nékem is egy kevés – csak igen kevés – részem lehessen; alázatossan kikérem, a’ ki egész tisztelettel ajánlván magamat és Munkátskámat, hasonló tisztelettel maradok is a’
Tek. Úrnak aláz[atos] szolg[ája] Cs. V. M.
mk.