Jól tudom, hogy egy néhány tzifra teremtettét küldött Uram Bátyám hozzám, de semmi. Én igaz lelkemre meg vallom, hogy oly szivesen igyekeztem azon, a mire hozzám küldött levelében kért Uram Bátyám, hogy még, de az átkozott árvíz miatt éppen tsak egy lépést sem tehettem
Komárom felé egész 5 Hetekig; már most valamennyire meg szűnvén, éppen a Tegnapi napon mentem fogadott
alkalmatossagon Kotsís Ferkóhoz, kivel is ugyan tsak meg hartzoltam Uram Bátyám mellett, észre vévén benne az eránta való hűségtelenséget
*
hűségtelen em.
s Szeretetlenséget; Annyira meg bolondúlt a
Ferkó, hogy tsak ezt a kis Czedulatskát is alig tudtam vélle iratni képtelen természet van benne, holott pedig most legközelebb is tsak kevésbé maradtt meg az ágon, hogy alatta le nem törték. A mi a Könyveit illeti Uram Bátyámnak, azzal hogy mit tselekedjem nem tudom, ha tsak az ezt követő
Pesti Vásárkor; azzal akeves
Summával edjütt le nem küldöm, e kívül már mostanában más módot nem is látok; mivel
Ferkó meg esküdtt, hogy ő többet utánna nem jár, hanem énnékem által adja, de tsak akkor a’ mikor én őtet ki elégítem. Irja meg hát énnékem
K Uram Bátyám mennél hamarébb, hogy mit fizessek néki, és ha a jövő
Pesti Vásárig nem várakozhatik
UrB azt az elmaradott kevés Summát a Könyvekkel eggyütt, hogy mi moddal küldjem le. A Sz[ent] I[ste]n vegye körül minden jó áldomásaival
K Ur: B