Mihelyt
Cons: Somssich Lázár Úrnak, Hazánknak ama’ jeles
Deák Poetájának,
Mélt. Kir. Kamarás Úr
Rhédey Lajos Ő Nagyságára, a’
Nemzeti Hadi-Oskoláról írott ódája, a
Pozsonyi Országgyűléskor kijött, mindjárt leküldötték hozzám egy
Exemplárját Bétsi Barátim
Görög és
Márton Urak, kérvén, hogy azt magyarra fordítanám le. Az volt benne egyik céljok, hogy mivel a’
Mélt. Kamarás Úr a’ tőlök kiadandó Magyar és Német Lexiconra egynéhány száz
forintot adni méltóztatott, ez eránt való háládatosságból a’
Somssich Ur’ Ódáját és az én fordításomat, Ujságleveleikben a’ Nemzettel közöljék. Én, mind a’
Camerarius Úr eránt viseltető tiszteletemből, mind édes Hazám s nemes Nemzetem, mind említett Barátim eránt való kötelességemből a’ munkát lefordítottam; ők pedig,
azt a’
Deákkal együtt kiadták Hírmondójoknak utolsó
árkusa mellett.
*
kiadták Hírmondójoknak utolsó árkusa mellett: a március 29-i szám Tóldalékában, ez azonban ma már nem lelhető fel.
Hanem, hogy erről a’ jeles Dologról Eredeti Magyar Poémánk is legyen; és egyébaránt is kötelezve lévén a’ Mélt. Gróf Festetits György Ő Nagyságának erántam személyesen mutatott sokrendbeli Jótéteményihez: ezt az Ódát szerzettem, a melyet most ide alázatosan rekesztvén, mint Ujságot, s Innepi Ajándékot bátorkodok Nagyságodnak tisztelettel bemutatni. Fel volt ez az Ujságba küldve az előbbivel együtt; de bizonyos okok miatt a’ Censuráról ki nem kerűlhetett, melyet felette sajnálok.
Reménylem, ezen Ódámnak megadásakor, ki fog engemet Ferge Uram
*
Ferge Uram: a debreceni kollégium növendékei között két Fergét találunk, Istvánt, aki 1766-ban és Jánost, aki 1785-ben subscribált (BarkócziJegyz. II. 28. a. 4.); hogy róluk (egyikőjükről) van-e szó, nem tudjuk biztosan. Az utóbbi mellett szól, hogy Csokonai iskolatársa volt, majd (nyír)pazonyi lelkészként és egyházmegyei ülnökként működött (pontos dátumok ezekre nézve nem állnak rendelkezésünkre, ld. BarkócziJegyz. II. 28. c. 1., 199. l.).
menteni abból, hogy a’ Méltóságos Báró Ő Nagyságának személyes udvarlásomat eddig nem tehettem. Azok az okok hathatósok fognak a’
Mélt. Báróné Ő Nagysága előtt is lenni; főként a’ Nagyságod’ kegyes közbejárására.
Csókolom kezeit, alázatos főhajtással, a’ Mélt. Báróné Ő Nagyságának: Nagyságodnak pedig hathatós fávoriba ajánlván magamat, mély tisztelettel maradok Méltóságos Báró és Kamarás Úr!
Nagyságodnak
Debreczenben, 28. Maii
1803.
Csokonai V. Mihály m. k.