A’
Szécsényi és
Festetits Név, Istenem, és Királyom után, legtiszteltebb én előttem. Tartozom ezzel, sokképpen
*
sokképpen A sok mi-ből javítva.
tartozom: mint Magyar (hálá Szüléimnek,) mint Ember (hálá az Égnek) mint Én önnön magam (hálá Nagyságtoknak
*hálá <Excellent> Nagyságtoknak
). – Közlött Jótéteményi
Excellentziátoknak engemet, a’ Nemzetet, az Emberiséget,
Excellentiátok eránt lekötelezték; és én örvendek annak az érzésemnek, hogy mind a’ háromból
interesszálódhatom.
*
interesszálódhatom Az i r-ből javítva.
Szégyenleném is elfogadni azt a’
Grátziát, mellynek nemesebb és közönségesebb részvétellel való öszveköttetését nem
*öszveköttetését <is> nem
találnám. A’ Hazának, a’ Nemzetnek és minden emberséges embernek szava ez, Kegyelmes Uram! a’ mellyet most magamévá tenni merészlek. Engedjen meg
Excellentiád, hogy fenntebb beszéddel
*
beszéddel A be sza-ból javítva.
kell élnem, mint a’ millyent a’ Levélírás’ törvényjei diktálnának: szívem elmémnek parantsol, és érzésim magosabbak a’ Rhétorica’ mesterséginél.
*
mesterséginél <gyávaságinál> Az áthúzott szó fölé írva.
Valamint hízelkedni az érdemetleneknek, irtódzom;
*
irtódzom Az i a-ból javítva.
úgy, bátor szeretek lenni a’ kedves Igazságoknak kimondására.
*Igazságoknak <meg> kimondására
Ditsősségemet is találom abban, hogy a’ legtisztelttebb
Szécsényi és
Festetits Familiában lévőket, a’ kiket még tisztelnem szerentsés valék, mind
*
mind Sor fölötti betoldás.
pirúlás nélkűl zenghetem által barátimnak ’s
*
barátimnak ’s A sor fölött betoldva.
a’ Következőknek.
Azok között
Excellentziád, és a’
Mélt. Grófné Ő
Excellentziája, valának legelsők, kik kegyes tekintetekkel nékem erőt adni, ’s nagyobb igyekezetekre felbátorítani méltóztattak. Az én Lantom és jövendőbéli Epicus trombitám, légyenek még előre az
Excellentziátok’ Pártfogásának felszenteltetve; mind ez az, a’ mivel én bírok, ’s a’ mivel
Excellentziátok eránt való hálámat és tiszteletemet örökösíthetem. – Egy, a’ ki a’ világi rangoktól és jövedelmektől, mellyeket egyébaránt tisztel és betsűl, úgy elfogta magát mint én, nem lát ékesebbet
*lát <nagyobb> ékesebbet
mint a’ jámbor és
pallérozott elme, nem talál nagyobb kintset tulajdon Szívénél: ez az, a’ mit én
Excellentziádnak szentelek, és felőle tsak ennyit kérek, hogy szabad légyen azt a’
Mélt. Festetits névvel, egyedűl magával, megközösíteni.
Én még annyira nem mentem, mint a’ Genevai
Jean Jacques, hogy a’
Plebeculát útáljam, a’ Nagyokra bosszankodjam; ezeket, vagy is ezeknek Válogatottjait tisztelem, amazt szeretem: de a’ tsendes Magánosságnak és az ártatlan homálynak barátja vagyok; és a’ fénylő érdemet
*
érdemet <Virtust> Az áthúzott szó fölé írva.
magasztalni, a’ lappangó
Virtust felkeresni emberi
*
emberi Az emb kötel-ből javítva.
és polgári kötelességemnek tartom. – Vajha ez a’ Levelem, melly boldogabb Századunknak kezébe kerűlhet, elég bizonysága lehetne az én
Excellád érdemei eránt való mázatlan tiszteletemnek, ’s annak
*’s annak Sor fölötti betoldás.
maradandó jelűl szolgálhatna!
Már hozzá fogtam az
Árpád megtelepedése felől való
Heroicum Poémámhoz, mellyen holtig dolgozok. Tartoztam ezzel egy Nagy
*
Nagy Az a némileg áthúzva, ez azonban nemigen lehet javítás jele.
és fő kötelességemnek. Különben volna é jussom a’ Magyar névvel büszkélkedni? – Tsak az gátol és zavar, hogy még apróbb
*
apróbb A bb utólag toldva a szóhoz.
Munkáim nintsenek kinyomtatva, mellynek oka a’
Censúráknak és
Typographiáknak késedelmességek; és az, hogy egy
Tiburban vagy
Tusculánumban meg nem vonhatom, vagyis, ki nem deríthetem magamat. Hoc erat in votis; modus agri non ita magnus, Hortus ubi et tecto vicinus jugis aquae fons, Et paulum silvae super his foret. A’ gazdagságot soha sem kívántam, nem is kívánom; de a’ tsendes
*tsendes<s>
főldi életre, úgy látszik, érezhetem jussomat.
Hogy nagyobb és nemesebb tzélomhoz közelebb eshessem, és apróbb Irásimat előre kibotsátván, a’ gondoktól tágúljak: bátorkodom
Excelládnál*
Excelládnál A nál a szótól külön írott előtt-ből javítva.
alázatosan esedezni, hogy egy Munkámnak, melly
Bétsben régolta a’ prés alatt hever
etc. –