1801.
Barátom! Mind ez ideig nem írtam azért, hogy tsupa szót beszédet kűldeni nem akartam. Várakoztam dolgaimnak rendbe szedésekre;
Plánumomat elhallgatni barátsági Kötelesség ellen lett volna, kitrombitálni pedig, míg el nem sűlnek, még Barátom előtt is átallottam, hogy vagy Szánakozást, vagy Kinevettetést ne nyerjek tőle. Most hát minden megvan, és elsűlt, és erős lábon áll.
Nékem itten egy kis Gyermek’ tanításáért íngyen Szobám és Kosztom van, ebéd, bor, vatsora: ez
Pesten haladja a’ 200
forintot. Munkáim’ Nyomtattatását 1
ő Octoberre elkezdik (mert akkor szabadúl ki a’ Censura alól) azokból
Kazincy Úr Tanátsa szerént keveset – 500.t – nyomtattatok, hogy a’ sokság miatt
Kápsává ne váljék, de azt a’ keveset jó árron adom,
der Künstler lässt sich bezahlen,
*
der Künstler lässt sich bezahlen: „a művész megfizetteti magát”.
azt mondta a’ híres
Chodoviecky,*Levelezésben és munkakapcsolatban állt Kazinczyval, akitől 1789-ben egy munkájáért tizennégy dukátot kért (ld. KazLev. I. 455. l.).
mikor
Angelica Kauffmannak egy Festését 6,000
f.ért Copiázta. – Ez ugyan kevély hasonlítás: de
Kazincy’ Szavai. – Munkáim’ jövedelméből a’ mellyékes kőltségeket talám pótolgathatom.
De – itt egy folytatása a’
Plánumnak, mellyet míg Munkába venném, közleni kívánok Barátommal – hogy többetske jövedelmem lenne és talám nevezetessé is tehetném inkább inkább magamat, Újságot akarnék
Pestről lejáratni. Lehetősségére ezeket jegyzem meg, hogy ha
Deák Újság járhatott,
*
Deák Újság járhatott: Ephemerides Budenses (1790–1793) Tertina Mihály latin nyelvű lapja (Kókay, 1979, 158–164. l.).
Magyar miért nem járhatna Magyarországról is? ha most is járhat
Budáról és
Pozsonyból Német,
*
Budáról és Pozsonyból Német: a budai német újság címe Ofner Zeitung (1798–1800), majd Ofner und Pester Zeitung (1800–1845) volt, a pozsonyié Pressburger Zeitung (1764–1929) (Kókay, 1979, 109. és 59–62. l.). A rátz (szerb) és görög újságról nincs tudomásunk (vö. Kókay, 1979, 706. l.).
Budáról Rátz, Pestről Görög, miért nem Magyar is? a’ ki azokat Censurázhatja, censurázhatja a’ Magyart is:
Pesten és
Budán az Urak, a’
privatusok, a’ Kávéházak eleget hordatnának; és mivel e’ két Városban nem lévén szűkség Postán járatni, oltsóbban kapnák az enyímet mint a’
Bétsit, inkább amazt hordatnák és több számmal: a’ Királynak ’s Postázásnak szaporodna belőle a’ jövedelme, és így megengednék,
’s a’ t. Hol kellene kezdeni a’ Kijárását és Felállítását? Mivel kellene az Olvasó
Publicumot legjobban
interessálni? Hová való Újságokat kellene járatni?
’s a’ t. Ezek és effélék azok, a’ mikről
praecisae Tudósításodat várom ’s kikérem, míg hozzá fognék a’ Dologhoz.
A’ mi a’
Mathesist illeti, abban elég a’
Promotio, most is tsak az egy
Eszterházy Hertzeg Dombóvári Dominiumába is 4 Reformatus és egy Árianus
*
Árianus: Az arianizmus tagadja, hogy a szentháromságon belül az atya és a fiú egylényegű; itt unitáriust jelent.
ment ki az Universitásból, pedig még fel sem esküdtek,
praxison sem voltak, ezek köztt van név szerént
Andritska, fizetések 300
Rf. gyertya, fa,
Kvártély, 45
Xr. Diurnummal és jövendőbéli
promotióval. Én pedig a’
Hydrotechniát is az
Architecturával együtt
absolválni akarom. Most mind öszve 9 adott
Censurát: illy kevés az ember, pedig
Hivatal 30–40 hever a’
Professornál: Subjectum nints elegedendő. A’ Deputatiók Actáiban
*
A’ Deputatiók Actái: Utalás az 1790–91-es országgyűlésen kiküldött bizottságok reformjavaslataira.
az is megvan, hogy minden Főldes Úr a’ maga
jószágát felméresse, ha pedig már felmérette, és
Mappája van, azt
Authenticáltassa: ezekből készítik el az Ország’
Mappáját, és ezen az egy
Position fundáltatik sok Politicum, sőt
Juridicum is. Kell akkor a’
Geometra! Hátha édes Barátom! megérhetnők (a’ mit nehéz reményleni) hogy a’ Commercialis Deputatio
*
Commercialis Deputatio: kereskedelmi küldöttség, bizottság.
Gondolatai is reálizálodnának, hol lenne akkor külömb foglalatosság, mint a’
Hydrotechnia? De így is elég dolgot adtok ti a’ ti Perlekedéseitekkel, elég dolgot ád az Újabb lábra állíttatott
Oeconomia, az Erdők’
regulatioja ’s a’ t. Egésségem fenntartására pedig jobb hívatalt nem javaslott az idevaló
Eskuláp, ú. m. a’ mellyben Erdőn mezőn jár, reggel kél, estve fekszik, egész nap mozog, mezei ebédet eszik, télen a’ szobába nyugszik az ember. – Tsendes,
independens, mérséklett Ürességet is ád ez a’ Hívatal, ’s ollyan a’ mellybe holmi
hiblihubli ember nem ütheti belé az Orrát… Élj Barátom, ’s
viszontagold erántad való érzésimet!