Minden embernek, a maga fel-tett végére törekedni szükséges. Én ezen végemet akárván elerni, elvégeztem magamba; hogy a
Pataki Oskolát elhagyjam és
Posonyban mennyek. – Kivántam annakókáért az Úrnak előre jelenteni, hogy ha az
exemplárok Pünköstig elérkeznek,
*Lásd a keletkezéstörténeti jegyzeteknél
* a Keletkezésről mondottakat.
(mivel tsak addig lészek itt) magam fogom azokat az Ifjusagnak ki osztani; és az árrokat az Úrnak egész betsüllettel el kűldőm. De ha az
exemplárok addig el nem érkeznek: tehát én egy Igen betsülletes Barátomat
Czövek Istvánt*
Czövek István: egy hasonló nevű diák 1751-ben subscribált a debreceni kollégiumban, de kora miatt róla nem lehet szó. Vargha Balázs a későbbi jogi íróval azonosítja (CsEml. 632. l.), aki Sárospatakon tanult, Losoncon tanárkodott, majd, 1819-től Pesten volt ügyvéd, színműveket fordított, s 1828-ban halt meg.
meg kértem árra hogy helyettem azt mind tselekedné még, fel is válalta, és ha az
exemplárok el jönnek Pünköst útán, ennek tessen az Urnak irni, és fogja az Urat tudositani – igen betsülletes Ifjú,
Fejestől*
Fejes: feltehetően a
Puky István által is említett
* Fejes Istvánról van szó.
irtam az Úrnak, a 2.
Rforint mellett levelet: de nem tudom miokon nem adta az Úrnak kezebe, a
recognitiót elhozta.
Még tsak annyi kőlt él: a’ többi felől ne terheltessen az Úr a
Bibliothecáriusnak, az harmadiknak
Palotzi Lászlónak irni. Postán el kűldöttem még Jósef napja előtt az
Praenumeransok neveiket: de nem tudom vetteé az Úr, vagy nem? Mindent úgy végeztem el
Czövek Istvánnal; hogy az Úrnak semmibe nem lészen hátra maradása: tsak meltoztasson neki irni. Magam is szeretném, ha tudositana az Úr még Pünköstig, az
exemplarok felől, és a felől: ha hogy az
Praenumeránsok neveit vette é az Úr?
Én pedig a midőn minden jókat kivánnék az Urnak, ’s magat tapasztaltt szeretetében ajanlanám, maradtam