A
Madarasrúl irott Leveledet
Matoltsi Chirurgus által vettem – hogy azólta Néked nem irtam, ebben meg akadályoztatott az én mostani lételem környűl allása. Te tudod és emlékezel azon szikrára – melly tölled lett szomorú el válásunk alkalmatosságával esett – ’s csak azért távoztunk el, hogy
Pestrűl lett visszajövetelünkel a’ tüz, melly addig nevekedett; de bent tartoztatott. – Nagy erövel rohant ki. – Kevésbe múlt hogy mind kettőnket meg nem emésztett. – És nagy törődessel, és munkával nyerhettük meg szabadulásunkat.
*Ld. a Jegyzeteknél a keletkezésről mondottakat.
– – Már én, lelkem barátom! többe Al-földi lakos nem leszek –
Gesztelybe – mert talám elöre meg érzette ezt, az én kivánságom, megyek lakni. – Ki adta ugyan-is édes Nagy Uram Atyám, a’
Gesztelyi,
Kaki és Sisás Pusztabéli részit, ’s a’
Berentei Szölleit,
*A nagyatyai örökrész Miskolc (és Gesztely) környékén volt található, (vö. Kilián, 1975, 632-633. l.).
a’ Gazdálkodás végett.
Ezért-is még a’ Télen a’ köveket meg hordatom, ’s
a’ jővő Esztendöben éggy-is kis Tusculanumot
*
Tusculanum:
Ciceró falusi birtoka Tusculumban, itt írta
Tusculanae Disputationes (Tusculumi beszélgetések) című művét; az utókor számára a magányos elvonulás jelképe lett (ld. még az 1801. július 19-i,
* 1802, június 15-i,
* szeptember 16-i,
* 1803. április 11-i
* és májusi
* levelet).
epittetek, magamnak, és az barátimnak. – Kicsiny lesz ez, a’ Világ el fajult gyermeki előtt – kicsiny a’ pompának, és a’ vesztegetésnek – csak egyedül nékem, és néktek, édes baratim! lessz ez elég tágas. – Mit ér nékem a’ leg nagyobb boldogság – Mit ér a’ leg tágasabb hely? – a’ leg nagyobb gazdagság-is mit használna? – Ha az én Szivem érzeseit ki önteni barátom kebelébe, alig vagyon égy kis szegelet. – Ha a’ sóhajto csuklásokat-is bé kell fojtanom, hogy a’ más meg tompúlt erzésinek engedelmes légyek. – Ha hazugsaggal, és alacsony lelekkel kell mászkálni az Igaz Léleknek – a’ – – – De mit festem én le az én környül állásimat. Tenéked, a’ ki tudom, mennyiszer sohajtottál én értem. – Elég az, hogy én már szabad emberré lettem – Sok már ez énnékem, – és bár melly kevés lenne-is az én mostani vagyonom – tudod! magában a’ szabadságban melly sok eltetö erö vagyon. –
Mig már az házam elkészül hol itt, hol
Ongán töltőm az időt. Innen 18
Jan. indulok
Ongára és ottan mulatok Februarius végéig, és igy oda Postán per
Tokaj Miskoltz a’ leg bizonyosabban el várom Leveledet. – Ird meg azt-is hogy a’ Német, és
Deak Classicus Auctorokat
*
Német, és Deak Classicus Auctorok: nem tudjuk pontosan, milyen kiadásról van szó.
hogy szerezhetném meg leg jóbb moddal. Mert
Fejes Istvánnál*
Fejes István: valószínűleg őt említi
Sebő Pál is,
* közelebbit nem tudunk róla.
van erre 50
Rhft. fundusom, a’ ki meg fogja nékem szerezni, csak a’ modját irjam meg. Kinek a’ betüivel nyomtattatott
Bécsben – hány Darabbúl ál, mind öszve – és mi az Ára éggy éggy kötetnek. – Ez lessz az én
Bibliothécam, az én kis szobámban, és azon éggynéhány könyvek a’ mellyeket már meg szerzettem. – édes el ragadtatással vezet, és fog oda hivni Titeket Barátim! az én Szivem! ha valamit találtok benne, a’ mit látni, és olvasni akartok. éggy csendes szobát – a’ gondolkozásra. – ’s karjaimon éggy szép videket mutathatok Tinéktek. és igy éggy két baráttságos Orakat adhatok – az én édes barátimnak. – Az emlekezetünkbe néha néha örömmel váltja fel, a’ el múlt sok edjűtt, és külön ért, szomorú, ’s vig orák emlékezeti égymást, örülni fogunk eggyütt letünknek – ’s ollykor lankadtan tekintünk azon semmiségbe a’ hová okvetetlen el ragad az idö; – ’s az ezzel, el gyengült Természet – – –
Barátom minthogy többszöri tapasztalásomból tudom micsoda rossz
liferantok a’ Deákok, azért nem bátorkodtam ezen – külömben emberséges –
Innepi Deákunkra
*
Innepi Deák: a karácsonyi legátus.
bizni az
Abderitákat*
Abderiták: Christoph Martin Wieland Geschichte der Abderiten című szatírikus regényéről van szó. (A Kosár szövegbeli kiemelése ezt követően ugyancsak jelenthet valamilyen műre való utalást, ez azonban nem tisztázható egyértelműen, mint ahogy a következő, a „Poëtai kalap”-ra vonatkozó megjegyzés értelme sem.)
és a’
Kosarat. És mivelhogy a’ Poëtai kalap szüntelen a’
Pegazus körül járt vala, nem találtaték sohol mert
Apolló fel ragadta ötet. – – – –