Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

LEHELFI Eb hiszi nékem hijjába is mondod, nem ollyan könnyen áll az az öreg Tisztes Urnál

FENEKES No én pedig bizonyosan ott hallottam és ezt el is hiheti az Úr, nékem a’ Jantsi Kotsis beszélte, annak meg a’ Kukta mondta, a’ Kuktának meg a’ Szakáts, annak pedig a^’ Szeretöje a^’ Szoba Leány, a^’ pedig hallotta az öreg Guvernantnétol mikor a’ Kávét béadta, no már ennyi sok szép tanubizonyságnak tsak adhat hitelt az Úr.

LEHELFI Ah derék Tanubizonyságok!

FENEKES Már a’ millyenek én külömbekkel nem udvarolhatok, az Ur jobban bele ereszkedhetik a’ belső Tanáts dolgaiba. De én elmerem mondani, hogy a szép Petronella, a’ Tisztes Ur Kis Asszonya másé nem lehet; vagy az uré vagy – vagy – – –

LEHELFI Mit vagy?

FENEKES Vagy az enyim.

LEHELFI Kéne é? Lám a’ Piszkos Dömötör. De mond hát mit hallottál az Udvarba.

FENEKES Mind öszve ebböl áll^* hogy a Tisztes Ur az Urat mód nélkül kedvelli a’ Kis Asszony nem külömben és tsak azt várja, hogy a’ dolog ideje muljék el mindjárt nem hallasztja tovább a’ Kis Asszony felől való választ

LEHELFI De mitsoda választ?

FENEKES Akkor által adja ötet az Úrnak, nagy Lakodalmat üttet és mint Kedves vejének egy darab jószágát által adja. Bezzeg Urak leszünk akkor!

LEHELFI A’ jó volna. De most elég, éppen kinn áll Firkász Uram az Öreg Ur Secretariussa

FIRKÁSZ Ah alázatos szolgája az Urnak, szerentsés jó napot kivánok, – éppen vártt vendég az Ur nállunk. – Tsak megtetszik a Cultus ember.

LEHELFI Jó napot kivánok Secretarius Uramnak örülök hogy mindég illyen vig ortzával láthatom

FIRKÁSZ Mondom tsak megtetszik a^’ Cultus ember pro 1^o Csak ugyan eljött hozzánk az Ur pro 2^o a’ mint meg igérte pro 3^o nem vetett meg bennünket – no ez már Cultura

LEHELFI Itthonn van é az Öreg Ur?

FIRKÁSZ Szolgálatjára – ő mint Cultus ember nem szokott igen sokat hivalkodni pro 1^mo az iró szobában pro 2^o a’ Bibliothekában pro 3^o a’ Joszága körül szokott rend szerént láttatni és ez már fö Cultura

LEHELFI Hát a’ Kis Asszonyt lehet szerentsém itthonn tisztelni.

FIRKÁSZ A Kis Asszony igaz Culta személy lévén, nem szokott ide ’s tova portyászni, flangerozni, itthon is talál idő töltést, pro 1^mo A házi foglalatosságban, pro 2^o A’ Him varrásban, pro 3^o az olvasásban, és ez már Cultura.

LEHELFI Az igaz hogy ez cultura és ez minél ritkább, annál szebb valamely személyben. Hanem én az öreg Urhoz akarok bé menni, mellyik szobába udvarolhatok?

FIRKÁSZ Denique most az öreg Ur éppen oda le van a’ selyem bogaraknál; mert denique ezen gazdaság’ nemében supra modum gyönyörködik. Hanem addig is méltoztasson az Ur a’ Kis Asszonkához bésétálni. Cultusembernek szép distractioja esik azzal az ártatlannal. Itt van a’ maga szobájába

LEHELFI Szerentsémnek tartom. – Ajánlom magamat

FIRKÁSZ Me recommendo igaz szolgája az Urnak

LEHELFI Alázatos szolgája a’ Kis Asszonnak, mivel tetszik magát mulatni?

PETRONELLA Örülök jelenlétén édes Úr tessék magát meg alázni

LEHELFI Csókolom kezeit – Talám valami bajja esett annak a muzsikának?

PETRONELLA Egyéb nem esett Kedves Ur hanem némely hurjai megtágultak mivel már régolta nem volt a’ kezembe ’s nem is érkeztem reá. – Az a’ gyönyörü Urania annyira magához vonta minden üres oráimat. – Ki kérem az Urtól a’ 4^ik Kötetyét is

LEHELFI Sajnálom hogy vele nem kedveskedhetem a’ Kis Asszonynak; mert ez a’ szép nemnek pallérozására czélozó munka is arra jutott a’ mire minden jó szándékok magyar országban. In specie a’ magyar Theatrum.

PETRONELLA Oh a’ bizony nagy kár Kedves Ur, most is szeretnék Comediaba lenni, mert a’ játékok a’ szivet jobbá, az elmét nemesebbé és a’ gustust finumabbá teszik, ezt én mind tsupa olvasás közben is érzem

LEHELFI Eppen Bajomba létembe hallám hogy az examen alkalmatosságával Csurgon is jádszottak Comediát, és ha annak egyéb haszna nem volna is legalább a’ nevendékeket rá szoktatja a’ közönséges helyen valo eleven beszédre, a’ melytöl pedig sok függ; hallom hogy tetszett is minden jelen levő Uraknak ez a’ feltétel; én magam is sajnállom hogy ott nem lehettem

PETRONELLA Szeretném látni, ha valakitöl meg nyerhetném

LEHELFI Reménylem én megkapom most Caniculakor ’s szolgálhatok vele a’ Kis Asszonynak. Mostan pedig egy szép Romant hoztam, a’ neve Natur und Libe, és egy versetskét amaz esmeretes notára, mellyet a’ minap estve az öreg Ur elött dallottunk a’ Filegoriába.

PETRONELLA Ha emlékezem ez az. (üti a’ Clavirt)

LEHELFI Az az éppen az rigtig arra van ez a’ vers és pedig a’ német Rithmus és lábak szerént, ha terhére nem lesz a’ Kis Asszonnak probáljuk elmondani

PETRONELLA Én is most probáltam edgyet tanulni a’ Siller tolvajiból, ott ez a’ vers vagyon reája. Esz kamen Draj starke kerl sat.^* De énnékem egy magyar verset is irtt erre egy Ifju ur tessék meg halgatni, mondhatom szép. A’ szerentse tsak játszik

LEHELFI Ah bizony gyönyörű! és az én szivembe édesen jár; kiváltt a’ Kis Asszonynak szép ajaki közzül

PETRONELLA Köszönöm az Ur udvariságának.

TISZTES Nó nó tsak többet lássam én meg az ollyan dolgot, megrakatom a’ bőrőtöket, dolog idején, fényes nappal heverni, alunni, eppen bizon, bezzeg nem alusztok ördög szánkázzon meg benneteket, mikor Vasárnap a’ Kortsmára kell menni, jok vattok fel venni a’ fizetést; de a’ dolog ugy se kell egyiteknek is, mint a’ czigánnak a’ szántás, Te Kotsis! meregess vizet a’ Leánynak a’ kertben, a’ Jantsi Szolga itasson, a’ Ferko pedig és az Istok igazitsák meg a’ Félszer allyát, már az illyet nem kéne én töllem várni. Pófoknak a’ Gazdának mondjátok meg hogy méressen örleni valo tiszta búzát, kiki munka után lásson. Firkász! hát maga mit tsinál?

FIRKÁSZ Asservitio Domine Spectabilis semmit sem

TISZTES Hát le vannak petsételve azok a’ levelek?

FIRKÁSZ Le Domine Spectabilis és jó hogy levagynak mert pro 1^o már expediáltam is pro 2^o meg mutattam, hogy én^* a’ hivatalomba nem éppen incultus vagyok pro 3^o Külömben is itten van Lehelfi ur és most precise a’Kis Asszonnál van

TISZTES Ugyan ugy é? ’S itten van Lehelfi Uram?

FIRKÁSZ Külömben sem Domine Spectabilis.

TISZTES Isten hozta Isten hozta édes Lehelfi Uram az Urat, ma mindég vártam de hálá Istennek hogy meglatogatott bennünket – mi ujság a’ gyülésen?

LEHELFI Sajnalom hogy semmi ollyas különössel nem tisztelkedhetem, külömben is a’ nevezetes dolgok már tudva vagynak.

TISZTES Üljön le édes Lehelfi Uram. – Adjatok nékem egy széket, igen elfáradtam – azok az átkozott tselédek, ha tsak magam köztök nem forgok egy keresztül szalmát se tesznek.(Lehelfi tesz széket a’ Tisztes Úr alá)

PETRONELLA Ah kérem kedvezzen az Ur magának – ne fárassza magát az az én kötelességem.

LEHELFI A’ Tekintetes Ur megérdemli hogy én ebbe is meg mutassam tiszteletemet; A Kis Asszony is megérdemli, hogy vendég létemre is megkiméllyem

TISZTES Köszönöm édes Lehelfi Uram köszönöm, az Ur egy Cultus ember, én az Urat szeretem, az Ur diszére tudna lenni az én szegény házamnak. Már gyakran beszéltük a’ Leányommal, hogy az Ur egy betsületes egy csinos magyar. És^* én mondtam is néki, hogy én néki ollyan barátot szeretnék. – Ő is az Urat tiszteli. – Járt é valaha az Ur a’ Nagy Világba

LEHELFI Jártam hogy meg esmérhessem, meg esmértem ’s az olta kerülöm nem kevésbé veszedelmes az a’ szivnek, a’ böltsességnek, sőt a nemzeti Characternek, mint a’ porban szennyeződő alatsónyság. –

FIRKÁSZ És^* igy az nem Cultura?

TISZTES Hát külső országra volt é ki és meddig?

LEHELFI Voltam Bétsig, voltam Lengyel Országig voltam bé Erdélyig és erre a’ Dalmatiai Tengerig, és igy hazám szomszédságát esmérem,^* tsak azt bánom hogy a’ Török földén nem voltam.

FIRKÁSZ Már annyi helyen forgolódni Cultura.

TISZTES Egy Tudós és okos Hazafinak, nem tsak szép, hanem szükséges is a’ határos nemzeteket ismerni. Leg elsö dolog pedig a’ maga házának esmérése mert a’ ki a’ maga házát sem tudja hogy áll, mi gondja annak a’ más házára?

LEHELFI Hazámnak nagyobb és nevezetesebb részét esmérem^* a’ többit a’ föld, a’ statusok’ a’ történetek irásából Delisantz nélkül^* is összejártam^*

TISZTES Azt el hiszem

PETRONELLA Ah ha hallotta volna édes Uram Atyám, nékem is millyen szépeket beszéltt.

ABRAHÁM Van é valami el adó?

POFÓK Van van jöszte be zsidó. Héjj Legények hozzátok elű azt a’ nyúl bürt

ABRAHÁM Jó naphat agyan Isthen khennek

POFÓK Isten hozott Szomszid no itt van a gyönyörűsíges szíp nyúl bűr

ABRAHÁM Hadd lám – gyhönyörüséges szíp nyúl phűr – khár az khed mondani Szomszéd hiszen phüdös – üm. – –

POFÓK Büdös az apád halála tsak szaga van, a bűr tsak bűr tudom én, hijjába – tudom majd büdössebb lessz^* nállad

ABRAHÁM Mi thalálta khedet Szhomszéd, hiszen tshupa rangy khapatth is a’ szhüre is megy üm

POFÓK Hiszen szette vette a’ Tekintetes Kis Asszon neve napjára lötték a’ napokba mit gyalázod az ember jószágát?

ABRAHÁM No hát hogy ahgya khed Szhomszid

POFÓK Mit adsz értte!

ABRAHÁM Hogy ahgya khed hithván jószág hithván pharthékha, tsak a’ kehd khedviért veszem megh, hogyh khed emperséges embher (veregeti a’ Pofok vállát)

POFÓK Annyi mind a’ vidd el azért a’ 4 garasért, osztán máskor is kerülly be hozzánk

ABRAHÁM Hányir monda khed?

POFÓK Mondom adgy irtte 4 garast osztán vidd el Isten hírivel – az Isten áldjon meg vele.

ABRAHÁM Ej Szhomszéd Uram khed jó ember régenn eshmerem mhár khedet 4. krajcárt adok érte.

POFÓK Vesztél volna az országodban te szakállos pogány, ha lehetne a’ szemét is ki tsalnád a’ Körösztennek, mire tartod a’ lelkedet?; hogy az ember jószágáért, tsak harmada árat sem akarod meg igérni. Ugy megérne egy huszast mint egy krajcárt, ha a Pámpám Kutya egy kitsit meg nem szaggatta volna a’ podiumon mig az Isten Házában voltunk ugy szolván. Dejszen a’ szőre ugy is meg van ugy szólván.

ABRAHÁM Hán biz ugyh szholván tsak irha leszsz belöle üm.

POFÓK Te Zsidó! azt mondják hogy ti a’ nyúl bürt selyem kalapnak szeditek, nó nézd meg most ha van szemed, kitelik ebből 2 selyem kalap is pedig egy selyem kalapot 4.–5 máriáson is alig vehet meg az ember, mitsoda szörnyű nyereség már az ugy szolván az Isten elpusztit benneteket ugy szolván, azért a nagy huza vonáért.

ABRAHÁM Khed nekhem ne paphollyon negy krajcárt adhok értte azért a’ hitvánsághirt – no 5 krajcárt hogy hjába ne jötthem, ha khell, khell, ha nem khell szhent a bhikességh.

POFÓK Eddh meg az öt krajcárodat ugy szóllván nem tsuda, hogy az Abrahám rongyos maradikát ugy szólván annyira nyomja az Ur átka ki tsalnátok a Keresztyén szemit ha lehetne, Te Jebuzeus, te pogány!

ABRAHÁM Phogány? hüm Phogány, mhir mondgya khed azt nekhem? nem vagyhok én Phogány, betsületes Zshidó ember vagyokh én, Phogány khed ha nékem mondja.

KANAKUZ De már azt tsak ugyan e nem szenvenném ám az Apádnak is hohár tsikozta toprongyos Zsidaja. még te pogánnak mondod az én Gazdámat, hogy a’ Kirisztus vergyön mög iszön igaz Réformatus Kalomista Körösztény émbör a’ – még is azt mered te mondani hogy pogány te – te, Gazduram üssem? (a’ melyén meg fogja kaputrokját)

POFÓK Nem bánom én a’ Fránya kopozza meg ugy szollván, ha mingyárt a’ lábod szárához véred is, kevesebb lessz egy pogányal.KANAKUZ Ki hát az a’ pogán te veszett óráju te? (megrázza ruhájánál fogva)

ABRAHÁM Eregy the gyilkhos tholvaj bizony thán the vagyh a’ Phihó. (Pihó akkori hires zsivány)KANAKUZ Khi hát az a’ pogány te veszett óráju te?

ABRAHÁM Nem mehetsz dolgodra? most akadtál magyhar gyerekhre, huntzfut, selma, (taszitja a’ Zsidó Kanakuzt)KANAKUZ Még te volnál a’ magyar gyerök te Kirisztus Ketskeje te (rázza a’ szakállát)

ABRAHÁM Hagyh békhét the Khurvanyád, akhasztofára való, majd megh mondom a’ Tekhintetes Urnak, Lodulj pokhilba.KANAKUZ Még az Anyámat szidgya Gazduram meg holt már a’ te pokol töltelékje minek ásod fől a sirbol. – Agyonverem Gazduram! (rángatja)

POFÓK Üss rá egy keservest azután ugy szolván botsásd el békével. (Kanakuz a’ Sidóra ráüt egy furkós bottal)

ABRAHÁM Vej mir! Vej mir! jeö jeö!! Szomszid Uram adja khed az a nyul phür itth a’ nígy garas szhip pinzt adokh.

POFÓK Nekem nem kell, se pénzed se magad, most mindjárt a Kutyákat is rád huszítom. Bankót annál ugyé azt is ti fondáltatok,^* most már a jo lelkü Keresztyén ember nem is élhet miatta.

KANAKÚZ Hej balatony, duna, tisza, dráva, Lompos, Csámpás, tépjétek széllyel a’ hitetlen Lelkét a’ Zsidajának (ekkor a derekát által fogta a’ Zsidónak)

ABRAHÁM Phü the phüdös, háj fészek phü the meny el phü the püdös szalonna Kheresztyén szagu (rá pök) dhisznó nem ember

FIRKÁSZ ’S Denique mitsoda tsunya lárma az, majd az egész Kastély egésszen fenékkel felfordul, a’ Dominus Spectabilisnek ’s uri vendégeinek incommodalni ’s alkalmatlankodni rudis emberekhez illik. Hát ked Gazda mér van itt? mért nem tudja tsititani? ked is tsak ollyan incultus mint a’ többi? mitsoda rút lárma ez?

POFÓK Nemzetes Ifju Uram! ez a’ Zsidó ugy szolván igen embertelen, nojszen már tsak tudja az Ur millyen a’ Zsidó itt izgágáskodott ugy szolván, ihon a’ Kanakuz megtalálta lóditani; mert az annyát, mindenét öszsze horta, össze szidta ugy é ugy volt Kanakúz?

KANAKÚZ Hán

ABRAHÁM Ne higye a’ Thekintethes Úr, ezek megh ennék a’ szegény Zsidó embert ha lehetne, én betsülettel bészollottam van é valami eladó, khértem azt a’ hitván nyul bürt 5 krajcáron; és még Phogánnak mondott érte a’ Szomszíd Uram, pedig nem is ér többet, maga láttya a’ Thekintetes Ur hiszem ballagh a’ szőre. – Ez a’ selma pedig édes Thekintetes Uram gyilkos képpen megtámadott a’ bhottyával, phedig én nem vétettem. – Khét emberen áll a’ vásár – szabad kérni, szabad tartani – nem ugy van Thekintetes Uram?

FIRKÁSZ Consequenter ajőn ki a’ Species factibol, hogy Ked Pofók az edictum tolerantiale; Te pedig Kanakuz a’ Jus Dominale ellen excedaltal, vagy világosabban szolván, Kend a’ Zsidón dehonestatiót tett, te pedig actus maioris potentiat – no ’s denique a’ pedig edgyik se szabados dolog. Ugy é Kend goromba volt Te pedig malitiousus?

POFOK Eppen nem ugy szolván^*

KANAKÚZ Á. Á. %^*

FIRKÁSZ Denique most megmondom pro 1^o A Zsidót senki többet ne merje bántani; mert a’ Földes Urnak szükséges a’ Zsidó, annak a’ kedvéért a’ magyar Jobbágyot is ki veri a’ házból, mint régen az Izraëliták kedvéért ki pusztittattak a’ Cananeusok pro 2^o a’ Zsidót ’s mást akarkit is nemzetéért gyülölni Grob magyarság; ugyanezt pedig a’ vallásért tselekedi, intolerans bigottság és ez edgyik sem cultura 3^o Ki szedne majd rongyos mentét, nyul bört, ringyet, rongyot, kotzot kendert sat. ha ez a’ nékünk elmulhatatlanul szükséges ex Izraelitaság nem szedne. Denique most menjen el Kend Abráhám, vigye elkend a’ nyul bört is egy pénz nélkül. – Igaz hát a’ pipám holvan?

ABRAHÁM Már meg van ezüstözve Thekintethes Uram, ollyh fhain munkát thettem rá, hogy Bétshbe se tennének már külömbet. Dél után elhozom, egyh phár csomo Bhosa dhohánt is kheszithettem a’ Thekintetes Ur számára tsak éppen khirem édes Thekinthetes Uram szoljon az örëg Urral, szolgállyon abba a’ kazán dolgába. Kérem aláhzathosan empherséghemre fogadom, Isthenüttseg nem hagyom hijjába az Úrnak.

FIRKÁSZ Meg lessz minden meg, ne féljen Kend Abrahám.

ABRAHÁM Azh Isthen ahlgya megh az Uhrat, – jo apphetíthust kihvánok. –

FIRKÁSZ Servus

TISZTES Éppen ugy kell magam is ollyan moddal szeretem. – Hát az a’ borju le van é már vágva, a’ mint parantsoltam

POFÓK Le vagyon Tekintetes Uram: igen is hogy le vagyon, ugyan gyönyörű húsa van, ugyan gyenge jószág ugy szolván. –

TISZTES Halljátok! azt le kell tenni a’ Jég Verembe, hanem estvére adgy ki a’ Szakátsnak belőle fözni valót is sütni valót is. Idegen Urak lesznek nállam – – Érted?

POFÓK Értem ollatén állapotba

FIRKÁSZ Audiat Pofók! Azt a’ bor hütő réz edényt, a’ nagyobbikat mosassa meg dörgeltesse meg, denique az ollyan legyen, mint a’ Tükör, vendégeket várunk. Denique láttya Ked a’ héség supra modum nagy, hát azt elkell készíteni pro refrigerio animalo

POFÓK Az is meg lessz Uram, ebb a’ nyomba stanti pedi ugy szolván. De még is kérem az Urat ollatén allapotba, ki lessz a’ vendégünk?

FIRKÁSZ Saltim az az Ur, a’ ki már kétszer meg fordultt nállunk, és most ott az alsó Vendég fogadóba, ott az arany Kusztorába van szálva. – Cultus ember

POFÓK Tán az a nimet ember lessz hát az ollyatén állapotba

FIRKÁSZ Audiat nem nímet az, hanem született magyar, tsak hogy német ruhába jár, németessen viseli magát és denique ollyan singularis delicatus hangon ejti a’ magyar szót.

POFÓK Oh Fájdalom! ugy szolván, meg követem az Urat ö Kegyelme, hát ollatén állapotba mint a’ Korts agár, sólomnak bagó fia ugy szolván, hát ökeme talám szégyenl is magyar lenni.

FIRKÁSZ No de audiat ezt kell am consideratióba venni, hogy az az Ur német országon lakott cultura kedvéért 2^o magát az itthon cultivaltaktol az által meg akarja distingvalni 3^o Több tudomány van a’ bodros Tászliba mint a’ magyar ingbe, a’ kurta magyar haj tökfejet mutat, de ha exotica parokat teszünk ra, az edgyügyüek káptalannak gondolják, a’ magyar mente alig repraesental egyebet egy kis Verbőtzinél, és Husztinál, hanem a’ Frak. involvalja a’ Historiai Tudományt mind, a’ Francia Caput, az Természetnek egész buvári esmeretét, az Anglus Iberokk, ha szár közepig ér, minden kigondolható Filosophiát, a’ leg méllyebb mathesist; ha földig ér a’ leg homályosabb régiségek esméretét; és kivált ha nem a’ szélire vannak rakva a’ gombok Newton vagy Nyuton Helvetius, sőt maga Cant látszik az ember előtt állani.

POFÓK Én^* azt tudom, mind értem ollatén állapotban, de meg követem azt szokták mondani, hogy a’ ki oda nem viszen bizony nem is hoz az onnan De ara a’ Papra is haragszom a’ ki magyar ruhába nem jár, magyarnak tartja magát magyaroknak perdikál, magyar kenyeret eszik, magyar bort iszik rá ugy szolván, mért szégyenl hát magyar ruhában járni, ollatén allapotban lévén. Meg követem a’ tsak ollyan, mint ha a’ magyar baglas Juhok mellett Kaputrokkos Ihász állana ugy szólván

FIRKÁSZ Bizon Pofok mond ked valamit és a’ bizon nem is cultura.

POFÓK Uram mikor én a’ Tisza mellett jártam mikor a’ Fiamat bevittem Döbrötzönbe tsak e néztem azokat a’ szép Papokat millen magyarosan jártak, pedig aszondik tul voltak azok Imperiumonn is

CONRAD Carsamadiner

FIRKÁSZ Salveat Conrad Salveat. – hát hol jár Conrad hol hol?

CONRAD Eben asz örek ur az Knediger her

FIRKÁSZ Ugy a’ Dominus Spectabilisnál?

CONRAD Ja Frajlic od od

FIRKÁSZ Et cui bono?

CONRAD Asz piszon nem tutom, tessék szúr

FIRKÁSZ Miért volt ottan miért?

CONRAD Ha mierd? – A Ludvig Zaszlaki az én Batron tiszdeli a’ Knediger her mindjárt el lesz jönni kitsin vizitre

FIRKÁSZ Ugyan ugy é?

CONRAD Ja Frajlig – Asszolgaja.

FIRKÁSZ Servus.

FIRKÁSZ Ez a’ Kanakuz alig ha most meg meg bort nem kapott a’ Diabolicus

POFÓK Bíz Uram nem mondom, hogynem ollatén állapotban, a’ szeme is ollan menkü módon jár

FIRKÁSZ Kanakuz! ittál most ugy é?

KANAKÚZ Hán.

FIRKÁSZ Bízon részeg is vagy te a’ mint látom

KANAKÚZ Á. Á.

FIRKÁSZ El tudnád é hát mondani a’ nótádot

KANAKÚZ Hán

FIRKÁSZ Kezd el hát

KANAKÚZ De mölliket?

FIRKÁSZ Akar mellyiket meapace

KANAKÚZ (Danolja) Zsiros nyakam öleld mög Edes Rozsám tsókoll mög Hogy a’ Kirisztus álgyon mög Fehér ortzád mind a’ hó Az enyimhez hasonló Akasztó fára való.

POFÓK De hát a’ Rákotzi notáját tudod é?

KANAKÚZ Á. Á.

POFÓK Ej te be kár azt nem tudni, – mikor azt hallom, mingyárt piszeg bennem a’ magyar vir!!

FIRKÁSZ Mondgya el hát per Deum édes Pofokom, mongya elked, ugy sem hallottam ad animam miolta Peströl eljöttem

POFÓK Biz uram én átallom ollatén állapotba vén létemre a’ dallást, a’ tselédek is megitelnek ugy szolván

FIRKÁSZ Ej tsak itt mondja sub rosa az udvaron, osztan nem is ugy kivánom én tsak még is exempli gratia

POFÓK No már az Ur kedvéért tsak még is meg tselekszem Danolja Haj Rákótzi, Bertséni, – Tököli Nemzetünknek’ régi hires magyar vitézi Hová lettek, hová mentek nemzetünknek régi hires magyar Vitézi? Szegény magyar nip Mikor lessz már íp Mert a’ sasnak körme között, körme között fonnyad mint a’ Lip Töredíkeny, mint cserip^* Szeginy magyar nip

FIRKÁSZ Excellenter, valde bene (egyszerre mondják)

KANAKÚZ Jaj Gazduram ne fujja ked ollan köservessen, mindgyár mög hasad a’ szívem – De Fiscarius Uram, nem is hallotta ám míg mit tsinyal az az árva gyerök, a’ ki a’ minapikba kerültt ide az udvarba az az Istok, a’ tud ám szépön borborázni, ollan szépön mögy a’ sorgya hogy. – –

FIRKÁSZ ’S volna abba annyi perfectio?

KANAKÚZ Hán bizon hogy van – elö hijjam?

FIRKÁSZ Per se

KANAKÚZ Istok te – Istok – Istok te – gyere má, – tán most is a’ hájas kubakba kutatsz – hej ebágyábul esett, maj mögrakom a’ börődet gye má nó dudáll neköm most Edgyet, mert én most bortt ittam. (Ez a’ gyermek ki állván a platzra rongyos Szürbe a’ szür alat tart honajja allatt egy vánkost a’ csutsát látatlanul a’ szájába fogván tilleget duda hangot, a’ több Deákok pedig közel egy rejtek házba, mondjak (harmonice) a’ duda hangot) Kanakuz pedig Kanász tántzot jár rá.

FIRKÁSZ Bravo! Bravo!!

SZÁSZLAKI Nem igaz Conrad? és ez az Ur nem ideota magyar. – Kastélya^* és^* háza környéke tsinos és együgyü, pedig a’ magyar, minden dolgába, vagy ronda, vagy buja, és a’ miatt vagy paraszt Oeconomus, vagy Pankrót Gavallér

CONRAD Sziszt var asz ikkasz

SZÁSZLAKI Ille veritable – és ha látnád magát is személyesen, melly bölts, mely értelmes ember vagy a’ mint Marheze Buona rokka szokta mondani che szad zo, che discreto.

CONRAD Sziszt var asz ikkasz

SZÁSZLAKI Az ő Kissasszonya (a’ mi a’ magyarba sok) mindenképpen ki van polírozva, azt mondhatni, hogy ő maga a’ gyenge érzékenység, vagy igazábban di cert likkajt la tandres.

CONRAD Sziszt var asz ikkasz

SZÁSZLAKI (öszvetalálkozván a’ Tisztessel) Asszolgája az Urnak örülök hogy van szerentsém a’ Tekintetes Urat tisztelni

TISZTES Igaz szolgája az Urnak – tessék magát megalázni

SZÁSZLAKI Alázatosan köszönöm – – Tekintetes Uram! már más izben is akartam mondani: ennek a’ szobának minden einrigtungja oly finum gustusu, hogy én miolta Bétset elhagytam hasonlót nem láttam és nem gondoltam, hogy illyet találjak magyar országba. Pompásabbakat hát perse találni; de a’ pompa semmit se tesz széppé, hanem a’ jó gustus vagy a’ mint Hofrad Sperbelfels az én Barátom a’ maga kertjéről szokta mondani Di ges mäht nicth di pract vas di senhajt mackt.

TISZTES Az egész ház készület, sőt az egész Kertem és Kastélyom, azzal ditsekedhetem, hogy saját képzésem szüleménye

SZÁSZLAKI Ha tsak a’ kert nem Anglus, az épület nem olaszos az ein rigtung nem németes, a’ Konyha és ebédlő nem Frantzias, tsinos embernek mindjárt fáj a gustusa.

TISZTES Én pedig oly tzéllal egyik nemzet között sem forgolódtam, megtanított engem ez az oldal szoba, mellybe válogatott Könyveim vagynak, és az a nagy mester, a’ ki azokat megtanította t. i. a’ Természet meg tanított engemet is

SZÁSZLAKI Már én Tekintetes Uram annyira hozzá szoktam azoknak a’ tsinos nemzeteknek, minden kottümjeihez, hogy mihelyt valami nem auslendis, vagy nem ollyan mint az auslendis, elöttem kedvet nem talál. Velem a’ Somogyi Sódért, Thúri sajtot, azt az elszenvedhetetlen kövér magyar kolbászt meg unatta az a fein Ah igen igen fain vestfaliai Sonka, Helvetiai sajt és Veronai Salami. – A’ ketsege igen jó hal; de minthogy magyarországi és comiz, százért sem adok egy Scotiai heringet, vagy egy Venetiai Szardellát. A’ magyar országi halak közzül nem is szeretek egyebet az egy Vizánál, de az meg is érdemli; mert 200 mértföldnyiröl emigral hozzánk.

TISZTES Az Urnak igen igen nagy szerentséje volt a’ maga izlését külsö országon ki mívelni, mit tsinál majd vélle itten közttünk, együgyű magyarok között?

SZÁSZLAKI Tudom én majd mit tsinálok Tekintetes Uram. Én az udvaromban mindent, mindent külsö országivá teszek. Cselédim mind idegen nemzetüek, annál fogva pallérozottak lesznek. Anglus Lovat, Suaitzer marhát, Spanyol Juhot, Khinai disznót, Török Ketskét, Olasz Pujkát, Norvegiai Ludat Alexandriai Katsát, Nigritiai Tyukot ’s at. szerzek udvaromba, a’ mint ezt láttam Justitzvart Svevelhaj Lord King Sinyor Di Caropellegrina és mossiö emigrant Deniente érdemes és Tudós külföldi Zseniknél, kikkel utazásomban, megbarátkozni szerentsém volt.

TISZTES Valójába nagy szerentse Édes^* Uram de hadd kérdjek edgyet: talám hát az ur ha Nigritiában volna, meg vetné a’ Nigritiai comis tyúkokat és akkor magyar országig fárasztaná külföldi csibéért tyúk petzérjét

SZÁSZLAKI Com il fo – ott a’ magyar tyúk Khos orara, és ritkaság lenne. – De a propo hol legyen a’ Kis Asszony sajnállanám elszalasztani személyes tiszteletem szerentséjét

TISZTES Azt tartom hogy most valami foglaltossága van valahol, reménylem mindjárt bejön, vagy ha ugy tetszik nézzük meg a szobájába.

TISZTES De éppen itt vagyon. – Ihol édes Leányom ajánlom az Urat Szászlaki uramat

SZÁSZLAKI Asszolgája a’ Kis Asszonynak – Tresümble serviter manzel

PETRONELLA Alázatos szolgáloja az Urnak,^* örülök hogy ismét van szerentsém tisztelni.

SZÁSZLAKI Mivel tetszett magát mulatni a’ Kis Asszonkának?

PETRONELLA A’ cselédek köztt tettem holmi rendelést Kedves Ur – ki adtam nekik a’ parantsolatokat, a’ kertben is dolgoznak, azokat is megtekintettem, szükséges az ember szeme körülöttük; mert a’ tseléd Kedves Ur tsak tseléd

SZÁSZLAKI Ever Ever bella domicella; de nem tartja a’ Kis Asszony szép nemére, uri characterére nézve kissebbségnek, a’ paraszt tselédek között forgolódni? a’ házi dolgokkal bajlodni? Én Kedves Kis Asszonka a’ külsö országokat összejartam, ottan már a’ ki pallérozodás olly subtilis érzésűekké tette a’ nagy nevelésü Dámákat, hogy ök az ollyanoktol eppen irtoznak. Egész foglalatosságok vizit adás – vizit elfogadás, kártya, csemege, kávézás, atalantis és más Románok, a’ kis Zsebbeli Bolonyai kutya ’s több e’ félék. Ök a’ paraszt tseléddel edgyütt a’ világért se fekünnének le estve és még sokkal inkább fel nem kelnének reggel a’ goromba földmivélövel és mester emberrél. – Hálá a 18^dik Seculum végének, ki kezdenek már a’ mi magyar Dámáink is a’ magyar durvaságból finumodni, kezdik már követni az illyen érzékeny német és Olasz Gratziákat.

TISZTES Kövesse a’ ki akarja. Tudom én meddig kell az én Leányomnak az ö nyomokba menni. Az ő Annya is az Isten nyugossza meg! egy valóságos ki pallérozodott Magyar Dáma volt, nagy Grofokhoz is volt szerentsém házamnál; de mindenektől meg nyerte a’ tiszteletet, neki jó szive volt és szép elméje, kellemetes gustusa. Választást tudott tenni, a’ bé tsuszott kölföldi modik és szokások között, ő az ő gyermekeit is maga szoptatta és nevelte fel, nem ugy mint a’ mai Galant Tigrisek, mondhatom az Urnak az én Familiam nem is kortsosodott el, azt kivánom, hogy a’ Leányom az ő példáját kövesse. – A külföldi világ hadd bolondozzon

PETRONELLA Kedves Ur! én gyönyörüséget találok azokba a’ foglalatosságokba, a’ mellyeket az én boldogultt Asszony Anyám helyett kell végbe vinnem, és a’ mellyeket az én nemem hoz magával

SZÁSZLAKI Tehát a’ mellyekre a’ Kis Asszonnak természeti bestimungja van

TISZTES Mikor pedig rá ér olvasgat, én az ő számára egy kis Bibliothékot szerzettem, szerezgetek még mais, ha azt megunja vagy a’ kertbe sétál ’s szegfüjibe^* gyönyörködik, vagy a’ muzsikához ül a’ szobába, magának is másoknak is mulattságot szerez. – A’ szép lélek, soha sem unja meg magát.

SZÁSZLAKI ’S tud a’ Kis Asszony német vagy más idegen notákat, nem is érdemlenék; a’ kis Asszony drága szép ujjait azok a’ Taritoppos magyar Dinum Danumok

PETRONELLA Ha tetszik az Urnak azokkal is kedveskedhetem

SZÁSZLAKI Ich bitte Ich bitte Instalom alássan. (Vér Petronella német notát) a’ firhang alatt Professor Csokonaÿ Úr.

SZÁSZLAKI Bravo cherlih, sármány, gyönyörü.

TISZTES Probály édes Leányom magyar notát is ütni; mert az mellyek Lavota Urtól kerültek, azok nem éppen dinum dánumok ám, tsak te édes Leányom Taritoppossan ne verd, a’ mint ez az Ur mondotta (nevet)

PETRONELLA Tetszik hát meghalgatni az Urnak?

SZÁSZLAKI Par companyi

PETRONELLA Vér magyar notát (az az a’ Professor)

TISZTES Engem uttse ha külömb nálla akármellyik. – Én öreg ember vónék hogy már; de Isten láttya lelkemet izibe eljárnám rajta még most is a’ Kállai kettőt

SZÁSZLAKI A’ kis Asszony érzékennyé tudja tenni a’ legregulátlanabb hangokat is. – Ritka példa magyar személybe

TISZTES Látja tehát az Ur hogy a’ magyarok köztt is terem alkalmatos Zseni, pedig ezt és hasonló szép minemüségeket nem az idegen bünökkel edgyütt szerzette meg magának.

PETRONELLA Édes Atyám Uram, ’s Kedves Úr! alázatosan engedelmet kérek egy kevéssé ki fordulok, mindjárt leszek ismét tiszteletekre

SZÁSZLAKI Com il fo Kedves Kis Asszony

TISZTES Tsak eredj édes Leányom, tudod a’ miket mondottam, vitesd véghez majd mi addig egyet sétálunk az urral a’ kertbe

SZÁSZLAKI Tekintetes Uram! mintha nem is magyar országon volnék mikor a’ Kis Asszonyt látni szerentsém van, és kezdem hinni, hogy a’ magyarok közt is találtatik elvétve, egy ollyan aki nem magyar, és a’ ki meg érdemlené, hogy a szép külső ország ditsekedne származásával. – Ugyan alázatosan kérem, van é Német vagy Frantzia^* szoba Leány mellette?

TISZTES Eleget commendáltak, de a’ szép parádét a’ jó erköltsön vásárolni nem akartam. Egy Tisztes Magyar Fő Hadnagyné az ő nevelője, oktatója és mindennapi barátnéja

SZÁSZLAKI Tsudálkoznom kell

TISZTES Ha bövebb esmerettsége lessz az Urnak az én házammal elfog mulni tsudálkozása, vagy jobban is fog tsudalkozni. – Kérem ne sajnáljon az Ur nállam maradni, egy kis Vatsorára.

SZÁSZLAKI Sajnálom Tekintetes Ur, hogy nem lehet élnem azzal a’ szerentsémmel. – Én^* Hálába a’ Hires Professor Bonvivan Ur alatt halgatván a’ Dieteticát, azt tanultam tölle hogy a’ ki 24 ora alatt egyszernél többször eszik az az életét rittig 5 Hónappal 19 nappal és 33 minutával röviditi, és ezt már magam is tapasztaltam másokon olly mathematice, hogy még a’ minuta se hibázott. – Ezt már szintugy meghatározzák a’ németek ’s más pallérozott gyomrú nemzetek, mint a’ nap ’s holdbeli fogyatkozásokat. – Ha én Vatsorakor tsak egy Snef szárnya hegyit enném is meg, holnap és azután ebbe a’ honapba, minden harmad nap 24 pilulával kellene meg terheltt gyomromat ki tisztítani

TISZTES Ah a’ Kristusért! Sajnálom hogy szerentsém nem lehet; de még is baráttságért ha lehet édes Ur.

SZÁSZLAKI Alázatosan köszönöm. – A’ Professorom Bonvivan azt mondta egy izbe, hogy az ember a’ barátságért sokat vét a’ Dietetica ellen, ez a’ mondást mindég a’ fülemben van nekem. – Alázatosan engedelmet kérek tehát, és másszorra Instalom a’ Tekintetes Urnak azt a’ gratiáját

TISZTES Szivesen akár^* mikor. – Tessék hát lejönni a’ kertbe nézzük meg és egy uttal arrol is beszéljünk, a’ mit a’ minap tetszett az Urnak emliteni.

SZÁSZLAKI A’ mint parantsol a’ Tekintetes Ur nékem külömben is szintolyan megujjulásomra van, ha valami jó izlésü kertben találhatom magamat, ebbe a’ Falusi és miveletlen Magyar országba.

TISZTES Kérem téhát. (mennek a’ kertbe)

FIRKÁSZ (Lábait az asztalra nyujtogatva hegedülget^* magába)

ABRAHÁM Bhikhességes jó estéth khivánok a’ Thekinthetes Urnak – hogyh mulatja maghát a’ Thekinthetes Ur?

FIRKÁSZ Servus.

ABRAHÁM Háth fogh é az a’ hegedü? a’ mint láthom khanaforia khellene annak

FIRKÁSZ Revera Abrahám nem is ártana neki egy kis gyantatio pro 1^mo tsak ugy rikátsol, pro 2^o gyantam nints pro 3^o Van a’ ked bottyába ugy é van Abrahám?

ABRAHÁM Van van Thekintetes Uram háiszen tsak kell vanni. – Pharolámra el hoztham a’ phiphát is, hát nem ollyan ezüst, minth a’ thajthik vagy minth a’ szhapphan, a friss khinyeső nem lekülömb nálla ugy thündöklik, De Uram a’ munkha thöbbet is ér az ezüstyénél, senki fiának nem tsinaltak volna meg alább 4 forint 26 krajcárnál és fhélnél de minthogy az Ur jó esmerösöm azt a’ fhelet is elengedem, tshak igy szolgháljunk egymásnak nem tsak mára valo az ember. Láttya a’ Thekintethes Ur, én nem vágom el mind a’ két végit az alkhunak, fél krajcár nem tart el engem.

FIRKÁSZ Ah per Deum Abrahám az már supra modum sok, inkább azt a’ fél krajcárt is megadom, tsak azt a 26 krajcárt engedje el. Hisz a’ sok, hoc est multum, már engem tsak ne taxaljon ked, hiszen Pesten se kivánnak többet érte, kerék szám 2 forint amillyen munka

ABRAHÁM Ej tshak trhifáltam Thekintethes Uram, hiszem én azt tshak khijandhekhba tsináltak, egésséggel visellye az ur itt a szép Bosa dohány is, egésséggel visellye az Ur. Az Isthen algya meg az Urat hogy pártjat fogja a’ jámbornakh

FIRKÁSZ Servus Abrahám köszönöm máskor is tsak szollyon ked, mindenbe szivesen szolgálok. Láttya Kend mikor én a’ Kend árendáját írtam is, akkor is basa dohánt szíttam én. Sok basa dohánt felszínak az Urak míg a’ szegények felsegéllésében fáradoznak. – Kávé nélkül igazságot se lehet tenni. Van é most Kennek Kávéja?

ABRAHÁM Thekintethes Uram! holnap után lessz nállunk Lakodalom a’ Batyám fia meg ághoskodhott, szép mulattság lessz nállunk, khirem alázza meg magát az Ur, lessz Khave lessz minden, szhip thántz, mondhatóm derékh – itt lesznek a Thopünáriak, mondhatom szhip muzsikha lessz.

FIRKÁSZ Quid hoc Abrahám? revera lakodalom lessz, denique ott tsak mind Zsidó notát húznak

ABRAHÁM Haiszem ah khell Thekinthetes Uram, de háth nem szhép a’ Zsidó nota?

FIRKÁSZ Ad animam én^* megvallom sohasem hallottam Zsidó notát, azt se tudom millyen formán megy

ABRAHÁM No tshak probálya a’ Thekintethes Urh az Ur okhos ember, ezen a’ hangon kezdődik (el nyeriti magát)

FIRKÁSZ Diabolum de hogy tudom, mellyik fogásbol kezdjem az á bol é vagy b-böl?

ABRAHÁM A f-böl Thekintethes Uram. No így fogja a’ hegedüt (mutatja neki a Sidó) a’ Thoponari Zsidók is így fhogják, a’ Kesztheliek migh szebben.

FIRKÁSZ Bestia Apokaliptica, tsak az első hangot mondja meg.

ABRAHÁM Hiszen montham Thekintehtes Uram tsakh igy megy (ismét nyerit)

FIRKÁSZ Denique megállyon^* kend supra modum affectalnék egy Zsidó notát megtanúlni egy Tántzos Patvarista társam van itt a’ Generalis Perceptornál,^* majd mortificálnám^* vele, denique tsak kezdje elked ne dicam mondja elked.

ABRAHÁM Ahz megh lehet Thekintetes Uram jó phinzért.

FIRKÁSZ Ej tsak mondja elkhed pro ut venit

ABRAHÁM Mondom jo phinzért elmondom, ha álva halgatja az Ur egy garas, ha ülve 1 pethak; de az Ur standes person hát? tetszése szerént fizeth az Ur? Tudom által alább adni 1 forintnal. Na erse manir. danol dáj dájjal.

LEHELFI Jo estét kivánok az Urnak!

FIRKÁSZ Pariter magam is kivánok alázatos szolgája Domine Perillustris.

ABRAHÁM Bikhességes jo estét khivánok a’ Thekintethes Urnak!

LEHELFI Lessz szerentsém tisztelni az öreg Urat?

FIRKÁSZ Igen is pro 1^o a Tekintetes Ur most éppen a’ kertben sétál pro 2^o vele vagyon Szászlaki Ur pro 3^o A Kis Asszony Nifallor a’ szobájában van, méltóztassék meglátogatni^* az Urnak

ABRAHÁM Magam is jo ejtszakhát khivánok a’ Thekintethes Urnak!

FIRKÁSZ Servus! Servus!

FENEKES Jo estét adgyon Isten!

CONRAD Szip jó este!

POFÓK Hozta Isten!

FENEKES No Pofók bátsi eb a lelkit hát hány a’ világ, mivel töltik kentek az időt?

POFÓK Ezzel a’ Conrad sogorral beszélgetnék vagymi; de az Isten álgyon meg bennünket ollatén állapotba nem igen tudunk elmenni egy más nyelvén.

CONRAD Sziszt var asz ikhasz

FENEKES Biz a’ bajos Pofók bátsi, mikor a’ magyar németül, a’ német magyarul nem tud, pedig tsak érteni kéne egy más nyelvét hogy már sogorság fejébe.

POFÓK Biz Ötsém Uram jó is vona ollatén állapotba, de mi haszna no, ha az ember nem tud.

FENEKES Hozzon édes Pofók bátsim egy kis tüzet onnan a’ Konyhárol; de szépet menyetske szemüt

CONRAD Ah ne pipázzon maga fenekes absajlic tsunya pides az a’ dohán füst kortsmába való

FENEKES Eb a lelkét hát maga nem dohánzik?

CONRAD Ah! nem tsak én kitsin snuf tabak (pattogtatja a’ pixisét)

FENEKES Ej eb a’ lötse otsmán tubákját minek szijja már azt az ember, tsak az orát abrakollya, azután ugy beszéll tölle, (mintha mezit láb szállott volna le az ágyrol ezt nátháson mondja) ollyan nagy lessz tölle az ora, mint a’ sós ugorka, osztán verhenyeges mint a’ vergánya.

CONRAD Ah mit beszél maga Fenekes az a’ Tubák a’ szemet tisztigya az órát tisztigya szárogatya.

FENEKES Azt az utolsót elhiszem; de azt is el hiszem, hogy minden tubákos ember orának a’ Kesztheli Kéményseprőt kellene Conventiora meg fogadni. – De soha a’ Tubákos embernek ^* soha sem lát jobb szemmel az apja is mint a’ ki még ki se tudja mondani a’ Tubák nevét

CONRAD Láttya Fenekes! ha az ember kitsin alhatnám tsak veszi, mindjárt nints van ugy alhatnám.

FENEKES Meg esnék ugy bele, ha az Istorás a a’ fa köpenyegbe mikor sirbakot áll, mindég tömné az orát, hogy el ne alugyék. Ho ho a’ hát tsak szunyato rest embernek való

CONRAD Jaj láttya Fenekes az nem is illik minden paraszt ember pebelnek az tsak tsinalik tsinos ember uri okos galant.

POFÓK Vagy Galand vagy nem Galand de a’ bizon nem is szip a’ mano is hozta országunkba ugy szolvan. Én^* ugyan kivált ha tubákos asszont látok nem szánnám be sindeleztetni az orát – De annak a pipának is ugyan mi haszna van ugy szolván

FENEKES Ah édes bátsim, – már ennek annyi haszna van mint ördög

CONRAD Az bizon mint zörtök pujik het bele.

FENEKES Ni sogor! ha az ember koplal pipázik, ha jol lakik pipázik, buvába pipázik, örömébe pipázik mérgébe pipázik, a’ nötelen embernek feleség helyett van, a’ házas embernek ha pöröl a’ felesége, azzal el üzi magától, mint az ördögöt a’ tömjénnel, a’ pipások között leg szivesebb divattyába van a’ pajtásság, osztán mikor az embernek egyéb dolga nints pipára gyujt, hogy az ördög hivalkodva ne találja.

CONRAD Asz piszon mint zördök pujék ked bele

FENEKES Pipa nélkül a’ Férjfi nem is férfi tsak nöstén legény, kan asszony; de ha pipát vesz a’ szájába, a’ bajusszát kétfelé törlénti, meg lehet nem lehet, láttya ked sogor mingyár, millyen figurias gyerek lessz belőle

CONRAD Az pizom tsak kinesség, az pitsiletes ember az nem szereti dohánfist, a’ Dama is nem meg szereti, a’ szoba pites mint pokol, ember reszeg övé fejébe sok megtsinal refolution, szája bevan pátzolva, az mint a’ Kamin, pökni mintég mint a’ Kola, az piszon absajlig tsuna pites – Az nem szip kinességet (az ujját a’ szájába veszi ’s pettyeget mint a pipás ember)

POFÓK De Isten láttya a’ lelkemet mond ked Sógor valamit, a’ nelkül biz elis lehetne az ember a’ világon ugy szolván, én soha sem pipáztam még is itt vagyok, azt bizony tsak a’ hetykeség kapatta fel annyi emberrel, hijjába no tsak haszontalan, edgyik a’ másiktól megláttya, én pedig megmondom magyarán a’ Herkó Pater elött is, hogy mind a’ pipa mind a’ tubák ugy szolván hijjába valoság és a’ léleknek gyötrelme

LEHELFI Ah! mit beszél a’ Kis Asszony kedvezzen az én elrémülésemnek, és tsak addig is mig magamat kifuvom, és rendbeszedem, ámittson kedvezöbb híradás.

PETRONELLA Az Ur nem érdemli azt én töllem, hogy én az Urat megtsallyam. A dolog voltaképpen ugyvan, a’ mint elmondtam, éppen tsak az imént jöttem fel az Atyámtol a’ kertböl

LEHELFI És^* Szászlaki azért jár itten mostanában?

PETRONELLA Éppen^* azért és mostan már harmadik ízbe és igen nagyra tartya magát.

LEHELFI Ö a’ Kis Asszonyt nem érdemli.

PETRONELLA Az Atyám hajlandónak láttszik hozzája.

LEHELFI És^* talám a’ Kis Asszony is?

PETRONELLA Én nem tudom mit tsinállyak az én Szivem fáj.

LEHELFI Egek! hát már azén reménységem álomba esett, és a’ mi sok édes szavaink a’ szelek szárnyán enyésztek el, Lehelfi és Petronella, ez a’ két egymásnak kedves név a’ tavaszi jég hátára volt felmettzve megvan a’ fatalis kötél fonva, melly az én boldogságomat örökre ah örökre meg fojtsa, nékem pedig még tsak az a’ vigasztalás sem maradt, a’ mi a’ remények vesztett nyomorultaké t. i. az elfelejthetés.

PETRONELLA Ha az Ur magát fel nem talállya én oda vagyok. – Az Úronn áll mind a’ kettönk boldogsága.

LEHELFI Mit tudjak tenni, mit tudjak ah tenni oh Kegyes sziv! éretted ’s érettem mit tudjak én tenni, ki fél tehetetlen vagyok mihelyt a’ te hozzád való reménység nem önt lelket én belém

PETRONELLA Nem szükség az Urnak semmi mesterséges planumon elnyérni a’ maga tzélját egy ollyan ember elött mint az én Atyám elég szószóllók lesznek az Urért ö elötte az Urnak saját virtusai és az én boldogságom, rukkollyon ki az Ur velek az ö egész fénnyében, emlitse az Ur az én nevemet, és azonnal meg nyerjük, a’ mit mind a’ ketten ohajtunk és azonnal annak a’ külsö országi napot fenyegetönek távolrol tsillámló göz meteoronja, mint a’ fattyú nap eltűnik.

LEHELFI Ugy tetszik, mintha az én megjelentt örzö angyalomat látnám a’ Kis Aszonban, oh szép szavak, megérdemlítek ti hogy bétellyesedjetek.

PETRONELLA Kedves Ur! ha engemet szeret, még most mindjárt menjen le a’ Kertbe. – Az Ur jelenléte mindég sokat szokott tenni az én atyámba.

LEHELFI A’ Kis Asszony parantsolatja Törvényem nékem. – Hólnap meglátogatom a’ Kis Asszont, addig is adjon szállást Kegyes szivébe a’ szerentsétlen Lehelfi nevének.

PETRONELLA Kedves név az én elöttem, kedves mint az Ur maga, megérdemeljük mi az egektöl hogy bennünket egymással boldogitsanak.

LEHELFI Fenekes!

FENEKES Parantsolatjára az Úrnak

LEHELFI Ha tsak ha. Petronellaénekel.

FENEKES Ejnye be szép Uram!

LEHELFI Oda vagyok Fenekes! megmondtam hogy tsak pletyka hir az a’ mit te hoztál az udvarbol. – Petronellát már Szászlakinak ajánlották mit tesznek most azok a Te tselédházbeli Tanubizonyságid!

FENEKES Ejj uram: sokat végeznek Bétsbe de elrontyák az égbe. El ronthatná az a’ tzafrangos német fitzkó az Ur szerentséjét. – Lám az Urat régolta esmeri a’ Kis Asszony ’s tudok is annyit benne, hogy szereti is. Tsak azért is elbutsuzom tölle egy szép nótával.^* danol

LEHELFI A’ mind jól van Fenekes; de az én reménységem többé nem akar engem esmérni, és én boldogtalan vagyok, ah leg boldogtalanabb örökre.

FENEKES Menjünk haza Uram, majd othon egy jót álmodjunk – az Ur nem lehet boldogtalan

LEHELFI Nem bánom – – Egek tehát ezen esmerettségem Comediája illy szomorú felvonáson végeződik!!!

PETRONELLA magába’ Egek adjatok eröt az én gyenge Leányi Szivemnek adjatok tanátsot – ah! Szegény Lehelfi, a’ Te kinod, a’ magam kinnya kétfelöl fatsarják az én szivemet. Egek mit tegyek! énekel.

TISZTES Mi lelt téged édes Leányom, veszem észre hogy szomorú vagy; hallom hogy keseregsz, Látom,^* hogy könnyeid is hullanak, nints bizodalmad a’ Te Atyádhoz?^* Szolj mi lelt?

PETRONELLA Ah! édes Uram Atyám, mind a’ ketten megvagyunk tsufolva, egész házunkhoz háládatlan lett a’ Szászlaki

TISZTES Hogy hogy édes Leányom? – Azt fel nem tehetem felőle

PETRONELLA Méltóztasson megolvasni ezt a’ levelet a’ mellyet egy Baráttyához ir és akkor hiddje el Uram Atyám, mitsoda paraszt kevélységgel néznek ránk itthoniakra a’ külső országi széllel duzzadtt fiatalkák.

TISZTES Hadd lássam édes Leányom, szégyenleném én azt. – Hüm olvassa A monsieur monsieur Zsean de Venkör mon ami a Vian Dotris. Majd megolvasom édes^* Leányom oda fel a’ szobában, a’ Pápa szemem is ott van. Te pedig maradj itt addig a’ Filegoriába, majd lejövök továbbat.^*

PETRONELLA A’ mint parantsollya édes Uram Atyám

TISZTES magába Üm üm ugyan dolog volna az, még tsak gyanitni sem tudom pedig millyen Cultusnak mutatta magát üm üm

SZÁSZLAKI Mit gondolsz Conrád? hogy volna ö én hozzám érdemes? én külsö országot összve jártam, ott mindenütt ollyan betsületbe voltam, a’ millyenhez még egy magyarnak sem volt szerentséje, nagy Tudosokkal, Doctorokkal, Professorokkal ’söt Hofratokkal barátkoztam

CONRAD Sist var asz ikkasz.

SZÁSZLAKI És^* én még is itt Somogyba, itt az Akademiátlan magyar országnak leg Akademiatlanabb részibe, telepedjem meg? Ki értené ott meg az én Diplomaimat? ki tudna ott engemet az én tsatos tzipökömért, Saxoniai Strimflieimért méltó képpen tisztelni.

CONRAD Sist var asz ikkasz.

SZÁSZLAKI Éhhel^* kellene ott nékem meghalni: Külsö országi sago darát, kaplit, sampanelt, vaniliát, milanoi tzukkerpakkerait, egyéb efféléket a’ mellyekhez én külsö országon hozzá szoktam, hol kapna azok között ottan az ember az ^* originalis magyarok között

CONRAD Sist var asz ikkasz

SZÁSZLAKI A’ Leány ugyan, már a’ mennyit magyartol lehet várni, eléggé culta azt meg kell vallani, és meg is érdemlette volna, hogy általam^* hirre kapjon még külsö országi Consiliarius barátim között is. De az én Hamburgi Kalapom még nagyobb szerentsére vágyik, még ő igen magyaros, én sokkal auslendisebb tonushoz szoktam. Tsak a’ paruplimat mutatom és hozzá tészem, hogy azt a’ Hofrad Svalvistain Urnak, a’ ki a’ Hessen Casseli Langraf legkedvesebb ministerének Báró Kaindorfnak a’ Baráttya, mondom annak az Urnak Baráttyának Professora Tunkoufnak a’ legkedvesebb Tanítványa Blutarm ajándékozta, azonnal akárhol is nagyobb szerentsét is kaphatok a’ pallérozatlan magyar országba

CONRAD Sist var, asz ikkasz

SZÁSZLAKI Eddig is tsak azért várakoztam hogy ha más szerentsém nem akad hamarjában; tehát ezt a’ Leányt is elveszem; de most mivel Barátim tudtomra adták, hogy a’ Pappenhaim Urnak, nagyobb culturára mentt Kis Asszonyát is ha tetszik megnyerhetem tehát ezt a’ czédulát tsak vidd el az öreg Tisztesnek; mert nekem az ö keme domidoctus magyaros Házára nézni is derogal

CONRAD Klaik Klaik, mingyárt, mingyárt aszolgája Her Patron.

SZÁSZLAKI No tsak Svind, én majd addig a’ Szállásomra haza megyek. – Siess vissza pakollyunk.

CONRAD Asszolgája Cnediger her

TISZTES No – mi kell?

CONRAD Az én^* Patron Her Szazlaki fan Ludvig diszteli a’ Knediger her, küldi ez a’ kis czettel

TISZTES Addide hadd lássam^* a czédulatokat^* ördög szánkázzon meg

CONRAD Idd van Cnediger her.Tisztes olvassa.Tekintetes Uram!Én^* az Ur baráttságát nagyon köszönöm; de az én külsö országi érdemeim, sokkal nagyabbra emeltek engemet, mint sem azzal tovább is élhetnék: Bizony nagy szusz egy fitzkóba. A Kis Asszonyt tisztelem. Eb Kis Asszonyát tisztelje ’s kivánom vagy hogy is van, nagyon németes irás alig mehetek elrajta ’s kivánom, hogy a’ culturaba tovább is elő menjen igen ö kemére bizták. Én a’ Pappenhaim urnak auslandises és sokkal galantabb ^* Kis Asszonyát nyertem meg magamnak. Övé legyen a’ Jámbor bujjékbele Már indulóba is vagyok. Tsak tessék arra az ut merre a’ kerékvágás.^* Maradok a’ Tekintetes Urnak ’s at. Már hát visz az ördög benneteket.^*

CONRAD Ah nem Cnediger her szertig nem fisz tsak 4 jó ló fain posztilion.

TISZTES No hát tsak vesszetek ördögbe

CONRAD Hát parantsol szén szur valami irni, vagy mondani a’ Cnediger her

TISZTES Szoval is megmondhatod, hogy tsak vigyen az ördög benneteket

CONRAD Asszolgája (magába menvén) fitye ked szerteg tigedet fin polond az nekünk nem figyen

TISZTES Tsak gondolya el édes Lehelfi Uram az Ur, most megint egy czédulát^* küldött az a’ Szelepurdi Szászlaki, tessék elolvasni az Urnak. Olvassa’s minden punctumnál illyen formákat ejt^*

LEHELFI ’E bizony már tsunyaság, e’ bizon nem Cultura, ki gondolta volna

TISZTES Hát még ezt a’ levelet olvassa meg az Ur, mellyet egy Barátjának irt Bétsbe, és a’ melly tsudálatos uttal moddal a’ Leányom kezére kerültt

LEHELFI olvassa.

TISZTES Hát nem gorombaság ez, hát nem mesterséges szelesség.

LEHELFI Lássa a’ Tekintetes Ur gyakran igy veszik ám meg pénzen a’ mi magyarjaink, igy terjesztik el Nemzetünkbe is a’ külföldi bünöket. Ez már az egyenes magyar Character ellen van

TISZTES Az igaz, de most semmi, már ezek mind el multak. Elég az hogy nékünk mind a’ hármonknak bé töltt a’ kivánságunk, és az Ur az én Vöm. – Isten tartsa meg az Urat

LEHELFI Szolgálatjára a’ Tekintetes Urnak

TISZTES Én^* már ki adtam a’ Rendelést, ma egy kis előljáró mulattságunk lessz a’ Compossessor Urakat is mind meg invitaltam, a’ Czigányok már mind itt vagynak, hallom hogy pengetik a’ hegedűt. – Dzindzár! eljöttetek? Felelnek a’ Czigánok eljöttünk Uram! Nohát tsak jol kanaforiazzátok meg magam is ma jol megforgatom az Öreg Pósta mesternét. De tudjátok még az én notámat? Tzigányok tudjuk. De igy huzzátok ám, most jó kedvemböl még egyszer elmondom. Énekel^*

PETRONELLA Édes Uram Atyám! éppen most ment el itt 4 lovon nagy hegyessen a’ mossiö Szászlaki. – Külsö országi modon félre vágta a’ kalapját és a’ mi legrendesebb illyen szép nyári időbe felberzesztette azt a’ hires Hessen Casseli parupliját

TISZTES Tsak Loderdum édes^* Lányom hadd menjen, ki bánja meg nem áll is Bergengotziáig. – Itt a’ Te Lehelfid az Isten áldgya meg. – Ma jó kedvednek kell lenni

PETRONELLA Lehelfi Ur többet is érdemel éntölem: a’ tsupa jó kedvnél

LEHELFI Ma töltt bé az én kivánságom.

FIRKÁSZ ’S Denique Domine Spectabilis én a’ nagyobb Urakat mind eljártam pro 1^o Tisztelik a’ Tekintetes Urat pro 2^o mind jelen lesznek a’ mulattságonn pro 3^o Csak az öreg Postamesterné nem jöhet el, mert tele van podagraval.

TISZTES Ejnye eb a’ lelke ejnye be sajnálom. Gyerünk el édes Fiaim a’ szobába, már a’ nap ugy is nyugodó félbe van valaki talal bennünket keresni. Mennek

FIRKÁSZ No tsak denique mind addig addig hogy az Isten tsak ugyan öszsze coniugalta öket. – Kár is lett volna másképpen esni a’ manipulationak. Mert pro 1^o a Doncella Kis Asszony igen culta pro 2^o a Dominus Spectabilis is igen cultus ember pro 3^o Lehelfi Ur is igen tudja mi a’ valoságos cultura és ö a’ Kis Asszonnyal is mindég tisztességesen és moraliter conversalodott, még is megnyerte szerelmét nagyra nem héjazott és még is el érte a’ leg nagyobb boldogságot hüségének itt a’ Szép bére. – Vivat Tehát Lehelfi UrNo ez már CulturaConclusio vagy Clausula

ABRAHÁM No hát hogyh tethszett az Uraknak a’ játék, nekem ugyan tetszett, tsakh azt bánom ebh a’ lelkhi Dhiakhjai mirt produkhaltak a’ Zsidokat. – Istenütsheg ^* az ortzám bhüre szintugy égett, de ha az Uraknak jo volt annyi mind a’ magamnak is tetszett. – En ugyan magam is tudhtam volna holmi aprolekhos chomidiákat produchalni – az orrombol phanthlikát huztam volna ki – A Cshergei oskhilanak azth mondham volna – fütty! ala mindgyart hegyre Szent Kirali pokhilba. Meinet vegen, de az még nem nagy mesterség. – majd 2 hitre Egyed napján akkor primo September meginth lessz egy Chomidia, akkor vásár is Cshergön et vas czi hadni, talan lessz valami eladó, én magam is itt leszek, mondhatom szhip lessz khérem alázzák meg magokathGerzon De Malörö. Vagy is az elveszett Ifju Ur meg találása, mondhatom széph lessz. Khérem az Urakath alázzák meg magokat, mondhatom szép lessz. – Isten algya meg az Urakhat – Jó itszakhát khivánok csokholom kaputjokat. Az Asszonságoknak is jó itszakhat adgya Isten csokolom Viganojokat