Az utólsó sor’ olvasásában meg-hasonlanak az Anacreon’ Ki-adóji. Némellyike εκβοησαι,, ki-kergetni ordítással; – mások εκσοβησαι,, ki-űzni teszik. Én εκτροϕησαι-nek vészem a’ τρεϕω-tól, melly nevelést, tartást, táplálást tészen; mert minekutánna Anacreon azon panaszolkodott, hogy szívében szapora tenyészettel termenek az Érósok, és: Βοη δε γωεταιειν κεχηνοτον νεοσσων, hogy mindég ételért tsipognak, leg-természetesebbnek látom az azon való aggódást, hogy miként tartson-el olly sokat?