A Magyar Museum általunk ismert példányaiban a számok beosztása és szövege lényegében egyező, viszont a mellékletek (borítók, metszetek, tartalomjegyzék, hibaigazító, előfizetői jegyzék) általában hiányosan vannak meg. Célunk tehát az volt, hogy hozzáférhetővé tegyük a folyóirat lehető teljességét, a kritikai kiadások elvei szerint javított szöveggel. (Itt jegyezzük meg, hogy a Magyar Museum 1. számából 1988-ban hasonmás kiadás készült, amelyhez csatoltan megjelent az I. kötet tartalomjegyzéke, az 1–2. negyed hibaigazítója és a II. kötethez tartozó előfizetői jegyzék.)

A példányok felkutatásában a Magyar sajtóbibliográfia 1705–1849 (szerk. V. Busa Margit, Bp., 1986) című kiadvány alapján indultunk el, de nagy segítséget jelentett az OSZK lelőhely-bibliográfiája és kéziratos Magyar Museum-repertóriuma is (az előbbi adatait V. Ecsedy Judit, az utóbbit Szabó G. Zoltán bocsátotta rendelkezésünkre). A példányok meglepően nagy számban maradtak fenn, s lényegében csak a mellékletek meglétében mutattak eltéréseket, ezért a példányok ellenőrzését egy bizonyos ponton túl abbahagytuk (nem vizsgáltuk a töredékes példányokat, amelyek jórésze ráadásul külföldön található). Az ellenőrzött lelőhelyek az alábbiak:

 1. Debrecen, Egyetemi Könyvtár (alapszövegünk, jelzete: 779.736)

 2. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest (négy példány, együttesen minden mellékletet tartalmaznak, két példányban csak az első kötet van meg)

 3. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest

 4. Ráday Gyűjtemény, Budapest (két példány, mellékletekkel együtt)

 5. Egyetemi Könyvtár, Budapest

 6. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest

 7. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest

 8. Piarista Könyvtár, Budapest

 9. Sárospatak, a Református Kollégium Könyvtára (felvágatlan ívpéldány is, téves nyomattal)

 10. Debrecen, a Református Kollégium Könyvtára

 11. Szeged, Egyetemi Könyvtár

 12. Szeged, Somogyi Könyvtár

 13. Kolozsvár, Egyetemi Könyvtár

 14. Kolozsvár, Akadémiai Könyvtár

 15. Eger, Egyházmegyei Könyvtár

 16. Miskolc, Lévay József Könyvtár

 A lelőhelyek ellenőrzésében segítségemre volt Dienes Dénes, Egyed Emese, Hász-Fehér Katalin, Homor Ferenc, Hovánszki Mária, Labádi Gergely, Orbán László, Szép Beáta, Tasi Réka, segítségükért ezúton is köszönetet mondok.

A Magyar Museumhoz hatféle melléklet társulhat: a kék külső borítók, a fehér belső kötetcímlapok, a kották, a hibaigazítók, az I. kötet összesített tartalomjegyzéke és az előfizetők névsora. Az ellenőrzött példányokban leggyakrabban a borítók hiányoznak. Mind a hatféle mellékletet egyszerre tartalmazó példányt nem ismerünk (az OSZK példányai is csak együttesen őrizték meg mindet). Kék borító az I. kötet 4. száma kivételével minden negyedhez készült (vagy egyedül az e számhoz készült borítót nem ismerjük). Az I. kötetben a borítókra csak a címlap és a tartalomjegyzék került, kivéve a 2. számot, ahol az előlap versóján egy Jelentés, a hátlap rectóján egy pótlólagos hibajegyzék található. A II. kötetben a tartalomjegyzék a számok végén folytatólagosan következik, helyét a borítón tudósítások, illetve egy vers és egy hibaigazító foglalják el. A címlapok felépítése kötetenként lényegében megegyezik, ezért csak az első számok fotóját közöljük (I. 479., 487.). Az I. kötet első negyedéhez képest a második negyed címlapján annyi változás történt, hogy az 1788 helyén 1789 áll és a virágminta a kötetcímlapon találhatóval egyezik meg. A harmadik negyed címlapján a másodikhoz képest annyi változott, hogy az 1789 a lap legaljára került. A II. kötet negyedeinek címlapjai teljesen azonosak, csak a negyed száma változik értelemszerűen. A kötetekhez egy-egy fehér kötetcímlap is tartozik (I. 478., 486.), a Debreceni Egyetemi Könyvtár példányában a II. kötet címlapja az I. kötetével egyezik meg, a legfontosabb adatok kézzel vannak rajta átjavítva.

 A kották az adott versek mellé vannak bekötve (ahol megvannak), számozatlan lapokon, mindkét oldalra nyomtatva. A I. kötet 2. negyedének végére kötött kottákat méretarányosan közöljük, a II. kötet 4. számának végéhez tartozókat viszont kicsinyítve, ezek ugyanis eredetileg a laptükröt jóval meghaladó méretűek, s összehajtogatva vannak a kötetekbe kötve. Összesített tartalomjegyzék csak az I. kötethez készült, a II. kötetben minden számhoz tartozik tartalomjegyzék, nem a borítón, hanem a szöveg után folytatólagosan. A tartalomjegyzékekbe az eredeti oldalszámok mellé mindenütt beírtuk a jelen kiadás oldalszámait is, így részletes tartalomjegyzéket külön nem készítettünk, csak betűrendes tartalommutatót (ebben regisztráljuk a borítók jegyzékekben nem szereplő közleményeit is). A II. kötethez tartozik még az előfizetői névjegyzék is, külön íven.

 A jelen kiadásban e mellékleteket akkor helyeztük el az egyes negyedekhez csatoltan, ha eredetileg is be voltak oda sorolva. Ha tehát folyamatos a lapszámozás (l. a II. kötet tartalomjegyzékeit) vagy őrszó utal a folyamatosságra (l. az I. kötet összesített tartalommutatóját), esetleg tartalmilag egyértelmű a kapcsolat (a kottáknál), akkor az egyes negyedek anyagába illesztettük ezeket, egyébként pedig (a borítókat és az előfizetői jegyzéket) a mellékletek fejezetbe. A 2. negyed hibaigazítójából, mint alább részletesen tárgyaljuk, két változat készült, az egyik folytatólagosan következik, a másik nem, mi a mellékletek között adjuk ki, a másik, az egész kötethez tartozó igazítóval együtt.

A nyomtatás mindig ívekre történik, egy ív 16 oldalt tartalmaz, kétoldalasan, s aztán ezt hajtogatják össze, vágják fel és kötik be (ez utóbbi műveleteket régen nem a nyomdász, hanem a könyvkötő végezte). Az íveket ún. ívjelzővel látják el a sorrend jelölése végett (erre szükség van a lapszámozás mellett is, pl. a számozatlan oldalak helyes besorolása végett). A Magyar Museum nyomdai ívein nagybetűs ívjelek találhatóak A-tól Z-ig, alsó indexben jelölve meg a lapokat (pl. A1-től A8-ig), a Z után újra az A következik, Aa1 stb. formában, a II. kötet újrakezdi a jelölést A-val.

 A Sárospataki Református Kollégium könyvtára FF 1051/b jelzet alatt felvágatlan ívekben őrzi a 3. negyed Toldalékát és a 4. negyedet. A Toldalék ívpéldányának oldalszámozása nem folytonos a 3. negyeddel, hanem elölről kezdődik, s az utolsó (Z jelű) íven teljesen hiányzik. Ez hibás nyomatnak minősül, mert a Museum esetében kötetenként folytonos a lapszámozás. Ilyen téves nyomatból ez az egy ismeretes. Ugyanebben az ívpéldányban a 4. negyed végén egy olyan ív található, amelyen a 2. negyedbe tartozó Verseghy-költemény, a Thirzis és Kloé utolsó nyolc sora is szerepel 189. lapszámmal, a kötet egészéhez készült hibaigazító, tartalomjegyzék és fehér belső kötetcímlap mellett.

 A 189. oldalt tartalmazó lap egyébként két változatban maradt fenn az általunk ismert példányokban. Az egyik és időben első változat (így szerepel a jelen kiadásban is) nem tartalmazza az első két negyedhez tartozó hibaigazítót a 189. lap hátoldalán, a másik változat viszont igen, ráadásul e változatban a 189. lapon található illusztráció is más: a 4. negyed végén található illusztrációval egyezik meg.

Számos olyan szöveget ismerünk, amelyek nem részei a folyóiratnak, de szorosan kapcsolódnak hozzá, elég ha csak a hírlapokban megjelent tudósításokra, a postai terjesztés engedélyeztetéséhez kötődő hivatalos iratokra vagy Batsányi pereinek anyagára gondolunk. Minthogy a szóban forgó szövegek fel vannak dolgozva, egy részük meg is jelent (ezeket a lap történetéről szóló részben fel is soroljuk), s terjedelmileg messze meghaladják a rendelkezésre álló kereteket, közreadásukról le kellett mondjunk. Két szöveg közlésére azonban mindenképpen szükség van, még ha meg is jelentek Batsányi műveinek kritikai kiadásában (BJÖM. II. 440–443., 255–266.): Kazinczy 1787-es Előbeszéde és Batsányi 1791-es Tudósíttása ugyanis a lap programja szempontjából a Bé-vezetés melletti két legfontosabb szöveg. Kazinczy Előbeszédét az autográf kéziratból közöljük (MTAK. Magy. Nyelvtud. 4-r. 41/I. 37a–45a), ez itt jelenik meg először (a Batsányi kritikai kiadás jegyzetei között az erről készült másolatból adták ki, MTAK. Tört. 2-r. 166., mai jelzete: K 759. 82a–88b), Batsányi Tudósíttásának példányára azonban legnagyobb közgyűjteményeinket átnézvén sem bukkantunk rá, így a kritikai kiadás szövegét vesszük át.

A jelen kötet (és a korábban kiadásra került Orpheus) előkészítő munkálataiban részt vett a Debreceni Egyetem (akkor még KLTE) Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetében működő textológiai műhely egyetemi hallgatókból álló egyik munkacsoportja is (Gyimesi Krisztina, Harsányi Ildikó, Sike Erika). Szövegellenőrzést, szövegkritikai munkát végeztek, adatokat gyűjtöttek a szerzőkről, lelkes munkájukért itt mondok köszönetet. A kötet fotóit Váradi János készítette, a fotók szerkesztését Debreczeni András végezte. A latin nyelvű szövegeket János István, a német nyelvűeket Oláh Szabolcs fordította magyarra, minden egyéb esetben feltüntetem a fordítót és/vagy a forrást, ahonnan a fordítást vettem. Borbély Szilárd a rendelkezésemre bocsátotta Földi János és Ráday Gedeon készülő kritikai kiadásának eddig elkészült jegyzeteit, az átvételeket mindig jelzem. Számos esetben vettem igénybe kollégáim segítségét (a példányok ellenőrzésének fentebb részletezett ügyén túl is), adatokat, tanácsokat kaptam Barta Jánostól, Bitskey Istvántól, Imre Mihálytól, Orbán Lászlótól. A kötet lektora Szabó G. Zoltán volt, aki rendkívül feszes határidővel is elvállalta e feladatot, s úgy teljesítette, hogy közben olvasati-emendálási korrekciók mellett számos adattal hozzájárult a magyarázatok teljesebbé tételéhez. Mindnyájuknak nagyon köszönöm a segítséget.