HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Kazinczy Ferenc összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
A’ LEVÉLHORDÓ.
Szép Galamb, ki vagy te? Mondd el
Honnan jössz, s hová repülsz?
Hol gyüjtötted e’ kenőcsöt,
Melly játékos szárnyaidról
Langy esőként permetez?

a’ galamb.

Én Anákreont szolgálom,
Jámbor, tudni hogyha vágysz.
S tőlem eggy édes levelkét,
Titkos, édes eggy levelkét,
Vár kedves Bathyllusza.

Eggykor Páphuszban lakoztam,
S Cyprisz volt az asszonyom.
De Cyprisz, ámbátor néki
Kedves voltam, új uramnak
Engedett eggy szép dalért.

Őt szolgálom én azolta,
Leveleit én hordom el.
Reggel Bathylljához mégyek,
Estve vissza térek hozzá;
Így foly-el minden napom.

Ígéri,*
<Fogadja,> Ígéri, Az áth. szó fölé írva.
hogy majd szabaddá
Tészen szolgálatimért;
Engem de ha elbocsát is,
Hozzá vissza vissza térek,
S önként nála maradok.

Akkor éltem-féltve járnék
Erdőn, völgyen, ’s bérczeken;
Végig futnám a’ mezőket,
Vadrepcsény és lednek volna
Ízletesbb eledelem.

Most gazdám’ nyájas kezéből
Csípkedem a’ kenyeret;
S megszomjúzva serlegéből,
Édes-illatú ajkáról,
Szörbölöm habzó borát.

S részegűlve lantja mellett
Kezdem rá víg tánczomat,
S a’ lant ismét, hogyha a’ tánczban
Eltikkadva*
<El-ti> Eltikkadva
nyugodalmat
Óhajtok, hív nyoszolyám.

Jámbor, ím ismersz eléggé,
S láthatd melly boldog vagyok.
Hagyd folytatnom útam’; úgy is
Kérdezésid a’ szajkónál
Csácsogóbbá tettenek.