1793–1803 Aa |
1809 Ab |
1812/1813 Ab |
1828–1830 Ac |
|---|---|---|---|
Én
1. Szép galamb ki vagy te, mondd-el
Honnan jösz ’s hová repűlsz
Hol <szedted ezt a’> gyűjtötted e’*
Az áth. szavak fölé írva. kenőcsöt,Melly <terólad rám lebegve><rám most szárnyadról>*
Az áth. rész fölé írva, majd ez is áthúzva. játékos szárnyadról rám*A sor mellé betoldva.
<Lágy> Langy*
Ráírással javítva a Lágy-ból. esőként <hulladoz> permetez?*A sor mellé utólag betoldva.
a’ Galamb
2. <Jámbor> én Anacreonnak én Anacreont szolgalom*
A sorkezdő é javítatlanul maradt, a ligatúrával rövidített -nak rag utóbb t-re jav., a sor mellé betoldva: szolgalom, amelynek az első szótagja olvashatatlan betűkből jav.
<Szolgalatjában vagyok.> Jámbor, tudni hogyha vágysz.*
A következő négy sor a szakasz mellé írva.
<Reggel Bathylluszhoz megyek ’S tőlem eggy édes levelkét,
Estve vissza térek hozzá Titkos édes eggy levelkét,*
Eredetileg: Eggy édes titkos levélkét, a szavak sorrendjének megváltoztatását a szavak fölötti számok jelzik.
Igy foly-el minden napom.>*
Ferde vonalakkal utólag áthúzgálva. Vár kedves Bathyllusza.3. Egykor Pafuszban lakoztam.
<’S> Cyprisz vólt az asszonyom.
De Cyprisz, ámbátor néki
Kedves vóltam, új Uramnak
Engedett egy szép dalért.
4. ’S <ím azolt’ őtet szolgálom> Őt szolgálom már azolta*
Utólag a sor mellé írva.
Én hordom <a’> leveleit. levellit*
Ráírással javítva.
Reggel Bathyllushoz megyek,
Estve vissza térek <tőle> hozzá;
Igy foly el minden napom.
5. Azt fogadja ugyan hogy engem
Már majd szabaddá teszen,
De ha engem azzá tész is, <Ismét hozzája repűlök.>
<Én Ujra vissza térek hozzá Én még is házához térek,> Én még is*
Befejezetlen javítás az áth. rész vége fölött.
’S önként nála maradok.
<6. Most>
6. Akkor éltem feltve járnék
A’ hegyen és vőlgyekenn,
<Búsan><Végig futnám> a’ mezőkönn, Befutosnám*
Az áth. szavak fölé írva, melyek maguk is a megelőző áth. szó fölött állnak. a’ mezőket,*Ráírással javítva.
Vadrepcsény és lednek volna
Izletesbb eledelem
7.*
A szakasz a 6. mellé írva található. Most jó <Uram> kezéből gazdámnak*Az áth. szó fölé írva.
Csípkedem*
Csipdesem-ből ráírással javítva. a’ kenyeret.’S <ha> megszomjúzom <szájából> megszomjúzva*
Ráírással javítva. serlegéből*Az áth. szó fölé írva. ’S édes illatú ajkáról
Szörbölöm habzó borát.*
Az egész versszak az előző mellett van.
8.
8. ’S <ha meg>részegűlök lantja mellett részegűlve*
Ráírással javítva.
<Mellett> kezdem tánczomat. rá víg*
A rá víg sor fölötti betoldás, előtte a kezdem k-ja javítatlan maradt.
’S <lantja> ismét, hogyha a’ tánczban a’ lant*
Az áth. szó fölé írva.
Eltikkadva, nyugodalmat <Keresek> a’ nyoszolyám*
E két sor javításai bevégzetlenek.
<Szárnyammal szellöztetem.> Ohajtok,
9. Jámbor ismerhetsz eléggé, ismersz már*
Az első szó ráírással javítva, a második e javítás fölé van betoldva.
’S láthat’d melly bóldog vagyok.
Hagyd folytatnom*
Az utolsó szótag ni-ből jav. útam’; úgy isKérdezéseid a’ szajkónál
<Fecsegőbbé> tettenek. Csácsogóbbá*
Az áth. szó fölé írva.
|
Én. Szép galamb, ki vagy te? mondd-el Honnan jössz ’s hová repűlsz? Hol gyűjtötted e’ kenőcsöt, Melly játékos szárnyaidról Langy*
Langy A szó Lágy-ból ráírással jav. esőként permetez? – A’ Galamb. 2.) Én Anakreont szolgálom, Jámbor, tudni hogyha vágysz. ’S tőlem eggy édes levelkét, Titkos édes eggy levelkét, Vár kedves Bathylusa. 3.) Egykor Páfuszban lakoztam, ’s Cyprisz volt az asszonyom. De Cyprisz, ámbátor néki kedves voltam, új uramnak engedett eggy szép dalért. – 4.) Őt szolgálom már azolta. Én hordom leveleit. Reggel Bathylljához mégyek, Estve vissza térek hozzá; Igy foly el minden napom. 5.) Azt fogadja, hogy szabaddá Tészen immajd engemet. De ha elbocsát is engem, Én hozzája vissza térek, s önként nála maradok. 6.) Akkor éltem féltve járnék Mindhegyen mind völgyeken; Végig futnám a’ mezőket, Vad repcsény és lednek volna Izletesbb eledelem. 7.) Most <jó> gazdámnak hív kezéből Csípkedem a’ kenyeret. ’S megszomjúzva, serlegéből ’s édes illatú szájából szörbölöm habzó borát. 8.) ’S részegűlve lantja mellett Kezdem rá víg tánczomat, ’s a’ lant ismét, hogyha a’ tánczban Eltikkadva, nyúgodalmat Óhajtok, a’ nyosszolyám. 9.) Jámbor, ím ismérsz eléggé, ’s láthat’d melly boldog vagyok. Hagyd folytatnom útam! Úgy is kérdezésid a’ szajkónál Csácsogóbbá tettenek! | Szép Galamb! ki vagy te? Mondd-el
Honnan jösz ’s hová repűlsz?
Hol gyűjtötted e’ kenőcsöt
Melly játékos szárnyaidról
Langy esőként permetez?
a’ galamb.
Én Anákreont szolgálom,
Jámbor, tudni hogyha vágysz.
’S tőlem eggy édes levelkét,
Titkos édes eggy levelkét,
Vár kedves Bathyllusza.
Eggykor Páphuszban lakoztam;
Cyprisz volt az asszonyom.
De Cyprisz, ámbátor néki
Kedves voltam, új uramnak
Engedett eggy kis dalért.
Őt szolgálom már azolta;
Én hordom a’ leveleit.
Reggel Bathylljához mégyek,
Estve vissza térek hozzá;
Így foly-el minden napom.
Azt fogadja, hogy szabaddá
Tészen immajd engemet.
De ha engem elbocsát is,
Én hozzája vissza térek,
’S önnként nála maradok.
Akkor éltem’-féltve járnék
Mind hegyen mind völgyeken;
Végig futnám a’ mezőket,
Vad repcsény és lednek volna
Ízletesbb eledelem.
Most gazdámnak hív kezéből
Csípkedem a’ kenyeret;
’S megszomjúzva, serlegéből
’S édes-illatú ajkáról
Szörbölöm habzó borát.
’S részegűlve lantja mellett
Kezdem rá víg tánczomat;
’S a’ lant ismét, hogyha a’ tánczban
Eltikkadva, nyúgodalmat
Óhajtok, hív nyosszolyám.
Jámbor, már ismérsz eléggé,
’S láthat’d, melly boldog vagyok.
Hagyd folytatnom útam! úgy is
Kérdezéseid a’ szajkónál
Csácsogóbbá tettenek.
| Szép Galamb, ki vagy te? Mondd el
Honnan jössz, s hová repülsz?
Hol gyüjtötted e’ kenőcsöt,
Melly játékos szárnyaidról
Langy esőként permetez?
a’ galamb.
Én Anákreont szolgálom,
Jámbor, tudni hogyha vágysz.
S tőlem eggy édes levelkét,
Titkos, édes eggy levelkét,
Vár kedves Bathyllusza.
Eggykor Páphuszban lakoztam,
S Cyprisz volt az asszonyom.
De Cyprisz, ámbátor néki
Kedves voltam, új uramnak
Engedett eggy szép dalért.
Őt szolgálom én azolta,
Leveleit én hordom el.
Reggel Bathylljához mégyek,
Estve vissza térek hozzá;
Így foly-el minden napom.
Ígéri,*
<Fogadja,> Ígéri, Az áth. szó fölé írva. hogy majd szabaddá Tészen szolgálatimért;
Engem de ha elbocsát is,
Hozzá vissza vissza térek,
S önként nála maradok.
Akkor éltem-féltve járnék
Erdőn, völgyen, ’s bérczeken;
Végig futnám a’ mezőket,
Vadrepcsény és lednek volna
Ízletesbb eledelem.
Most gazdám’ nyájas kezéből
Csípkedem a’ kenyeret;
S megszomjúzva serlegéből,
Édes-illatú ajkáról,
Szörbölöm habzó borát.
S részegűlve lantja mellett
Kezdem rá víg tánczomat,
S a’ lant ismét, hogyha a’ tánczban
Eltikkadva*
<El-ti> Eltikkadva nyugodalmat Óhajtok, hív nyoszolyám.
Jámbor, ím ismersz eléggé,
S láthatd melly boldog vagyok.
Hagyd folytatnom útam’; úgy is
Kérdezésid a’ szajkónál
Csácsogóbbá tettenek.
|