Birtokomon eggy gyönge leány és eggy magas asszony
Versenygtek; mellyem lángola mindenikért.
Annak zöld amaranth és Széjnei rózsa virított
Messzére illatozó szép haja’ fürtjei közt:
Ennek arany fonadék nyúlt el tunicája’ redőjin
S ákácczal-koszorús mitra födözte fejét.
A’ kis selyp csapodár eltűnt hamar: a’ magas asszony
Sírom’ széléig bírta szerelmeimet.
A’ csapodár kiki tudja ki volt: a’ szentűl-kedvelt
Titkos hívei közt hirdeti sírva nevem’.