Birtokomon eggy gyenge leány és eggy magas Asszony
Versengtek. Mellyem lángola mindenikért.
Annak zöld amarant és Szejnei rózsa virított
Messzére-illatozó szép haja’ fürtjei köztt.
Ennek arany fonadék nyúlt-el tunicája redőjin,
’S ákáttzal-koszorús mitra fedezte fejét.
A’ kis selyp Csapodár eltűnt hamar: a’ magas Asszony
Sírom’ széléig bírta szerelmeimet.
A’ Csapodár kiki tudja ki volt: a’ Szentűl-kedvelt
Titkos hívei köztt hirdeti sírva nevem’.