syllabát
Embert1A’ franczia ezt a’ szót a’ tarsalkodásban hommnak, a’ versben, a’ theatrumon, a’ cathedrán hommenak mondja.
mondva nem ejt két szótagot, a’ ki büdös gőg’
Hangján rád ordít, hogy nézz-fel, ’s térj-ki lovának;
Ő ragyogó szekeren siet a’ Pont-neufre, te talpalsz.
Kettőt mond Bossuet, a’ nép’ feddője, ha szent hely
Hallja szavát, kettőt a’ Ferney’ kisded Homérje,
És a’ szín’ fő disze Le-Kain, ’s a’ lyányka, ha dalt zeng.
’S íme Le Kain, ’s a’ nép’ tisztelt feddője, ’s az édes
Eneklő, ’s a’ kisded Homér, úgy szóllanak a’ Quain
’S a’ Vendôme piaczán mint minden Párizsi polgár.
Eggy a’ nyelv; de az’ hely’ ’s a’ szólló’ nyelve nem eggy nyelv