Autográf archiválás
Körlevél
Libánnak nagy magzatja ’s a’ picziny
Izsóp között Zeüsz hézagot hagya,
És melly igen nagyot! melly végigláthatatlant!
Társaid’ sorában, Tölgy, te állsz ugyan,
Eggy győzedelmes nagy Király, elől;
’S a’ szüntelen’ zöldlombú jegenye,
A’ véle-testvér bús de szép fenyővel,
A’ kőrös, a’ bikk, és az illatos hárs,
A’ játszva-rezgő nyár, nyír és topoly
És a’ juharnak sok neme a’ szerént
Hajt térdet és főt néked, mint azok,
A’ mellyeket Pomóna ’s Flóra véd,
És mint a’ Líriodendron és Platán,
<A’ Bignon és Negundo ’s a’ Gledies,>
’S te, Tölgy-Királyné, szép Acátia!
De Zeüsz igaz volt társaidhoz is,
’S becs nélkűl még a’ fűzet sem hagyá.
Buján ereszt ő gallyakat, sebet tűr,
Hamar tenyész, nem kíván mívelést,
Árnyékot tart a’ háznak és akolnak.
’S midőn a’ vad tetők’ dühödt vize*
<szele> vize
Pusztítja a’ jámbor gazda’ földjeit,
’S atyai hajlékát elseperni készűl,
A’ fűz, nem a’ tölgy, gátolja a’ veszélyt.
Sok a’ mit tettem, ’s nem volt hasztalan!
A’ nem-hazug három rokkás-leány
Ígéretét nagy keggyel teljesíté:
Szolgált Hazámnak vég*
vég<so> A lejegyzéssel egyidejű javítás. A vers alatt német nyelvű szedési utasítás: Die letzte Zeile durchgeschossen.
lehell’tem is!
| A’ nagylapú Catalpa
’s a’ Negundo,*
Az áth. sor helyett utólag a margóra írva.
|