A’ szem látni tanúlt, a’ szív csak hinni; nemesbb az,
’S emberhez méltóbb, ’s ah! vakon űlni nehéz.
Úgy de magam vagyok ott: itt léptemet Istenek őrzik,
’S a’ baj hozzájok még közelebbre csatol.
Láss bízvást, sőt nézz; szemed arra van adva: de higyj is,
’S int szívednek szép Religyiója, hevűlj.
*A sötét tintás javítások előtt talán az alábbi sor állt itt: <És ha> int <…> szíved’ szép Religyiója, <?kövessd?> hevűlj (a szíved az olvashatatlanul áth. szó fölé írva).