Aʼ sínlő hónak
méllyibűl
*Aʼ <hójegeknek> sínlő hónak méllyibűl [A sínlő hónak a sor végére beírva.]
aʼ föld kiköltözik,
ʼs friss lelket vévén nedvibűl,
új zöldbe öltözik.
Fëlszállnak aʼ ködfellegëk,
kék bóttyok fëlderűl.
Újjúlnak mindën termetëk, Zsendűlnek
ʼs aʼ szív is mëghevűl.
Illyenkor volt, hogy tégëdët
először láttalak,
ʼs mëgnyervén, Laura! szívedët
hő csókra
birtalak
*<frígyünkre> hő csókra birtalak [A hő csókra a sor végére beírva.]
Mëgértvén azt, hogy mëg nem vetsz,
fëlújjúlt mindënem;
és áh! azóta, hogy szeretsz,
mëlly boldog életëm.
Jer hát, o Laura! üllyük mëg
frigyünknek kezdetét,
ʼs ëgy csókod által újjítsd mëg,
szërëncsémʼ kezdetét.
Ha véled édës kedveit
szívemnek tölthetëm,
ezër világnak kincseit az új tavasznak díszeit
örömmel mëgvetëm. mënnyeknek hírdetëm.