XVI.
VIZ, SZÉL, BETSŰLET.
Eggy Mese.
Még gyermek létemben hallám e’ szép mesét;
Egykor a’ Viz, ’s a’ Szél, ’s a’ Betsűlet
Bújokást kezdtek játszani.
Elsőben is el-bújt a’ Viz;
De tsak hamar reá akadtanak
A’ méllyebb völgyek közt.
El-bújt osztán a’ Szél;
De őtet sem kellett igen soká keresni,
Mert meg-lelék a’ hegy tetők ormán.
Már a’ bújás sora vólt a’ Betsűleten:
De ő elébb,
Illy szókkal szóllítá játékos társait
Halljátok-meg: Ha egyszer én el-bújok
Engem senki többé sehol fel nem talál.
* * *
Ebből foly, illy tanúság,
Leg-féltőbb kints a’ Betsűlet;
Ha egyszer azt el-veszted,
Mindent el-vesztettél.
GRÓF Id. RÁDAY GEDEON.