XII.
NEOBULE.
Horatius Ódáinak III. Könyvéből.
Nyomorúság sem enyelgő szerelemmel,
Se’ bajod jó bor itallal ki nem űzni,
Vagy Atyád’ nyelve’ kudartzára remegni.
Néked a’ Vénusi Gyermek kosaradról
Néked orsód’ ’s fonaladról; Neobule!
Liparéi Hebrus, ama’ nyalka legény, el-veszi gondod’.
Derekassabb Lovas ő Bellerophonnál,
Sem ököllel, se’ futással nem előz más,
Ha be-kentt vállait egyszer Tiberisben mosogatta.
Tud az, a’ síkra ki-űzött, seregestűl
Szaladó Szarvasokat jól le-nyilazni;
’S az erős vad-kanokat, gyors, ligetekből ki-kerítni.
D. FŐLDI.