II.
ENYIM JULISKA!
2Ez az érdemes, Nyelvünk’ elő-segéllése körűl olly szerentsésen fáradozó Hazafi-társ D. Weszprémi Urnak Leányát jegyzette-el.
*Weszprémi István (1723–1793) debreceni orvos Juliánna nevű lányát (1773–1831) 1789 végén jegyezte el Földi, az esküvő 1790. április 14-én volt (Földi 17.).* Földiné kicsapongó életéről, Csokonaival való szerelmi afférjáról gyakran olvashatni, noha érdemi bizonyítékok nem állnak rendelkezésre (vö. minderről és a vonatkozó szakirodalomról Cs/Lev. 576-578.).*
Örömömnek gyönyörű hajnala tetszik!
Jegyesem már, kit akartam, Juliánnám!
Jegyesem már Juliánnám! – örömöm’ hajnala tetszik!
Ha Juliskám maga szívébe vesz’ engem,
Nem irígylem sem ama’ Gracchusok’ Anyját,
*Tiberius (i. e. 162 k.–133) és Gaius (i. e. 154 k.–121) Gracchus az „Afrikai Scipio Leányának, a betses Kornéliának voltak fiai, oly anyának, kinek neve, minden asszonyi érdemet láttatik egytzerre ki mondani." (Bessenyei György: Rómának viselt dolgai, kiad. Penke Olga, Bp., 1992., II. 33.)
Sem ama’ Trójai Hertzeg
*Parisz.*
piperézett Helenáját.
*
Az Apollóm’* ’s Eratóm’* karjai közzűl
Megyek immár Julisom’ karjai közzé,
Julisom’ karjai közzűl meg’ azok’ karjai közzé.
Te vagy immár bizodalmam! Te reményem!
Te maradj tárgya szerelmemnek örökre
Juli kintsem! Juli szépem! Juli diszem! Juli fényem!
D. FŐLDI.