XI.
BRÚTUS.
2Caesar gyilkolói közt látja-meg Brútust, kit annyira szeretett, hogy meg-szokott névvel fijának szóllítja még most is. – Brútús ezen emlékeztetés által meg-hökken. De tsak hamar eszébe jut, hogy ez az, a’ ki Rómát, az ő Hazáját, járom alá vetette, ’s méljebben döfe-meg tégedet Szabadság’ szent Vasa! – Minő festés!
Auch du, mein Sohn? – sprach Iulius. –
Rom meine Mutter! – dachte Brutus;
Und stiess dich tiefer Dolch der Freyheit.
KAESTNER.
Fijam, te is? – szóll Július. –
Anyám de Róma! – monda Brútus,
’S méljebben döfe-meg Szabadság’ szent Vasa!
KAZINCZY.