VI.
A’ SÍR-HALOM.
PIROS rózsa-bóltozatok!
Légyen Sírom alattatok,
Ha el-érem halálom’.
Hullott rózsák’ levelével
Nyugtassa porom’ békével
Az a’ jól-tévő álom!
Úgy-is ha víg vólt életem,
Rózsák! néktek köszönhetem,
’S homályos árnyéktoknak;
Most-is éltem’ vége felé,
Ha mindenbe únok belé,
Örvendek látástoknak.
Rózsák! kiket én szeretek,
Nyúgodjon porom közttetek,
Ha el-takaríttatom;
Árnyéktok’ kedves bóltjában,
Álljon Sír-halmom magában. –
Ez végső akaratom.
PROF. SZABÓ LÁSZLÓ.