Forrás keletkezése

Összefüggések
A korona 1790 tavaszán történt visszahozatala óriási esemény volt, számtalan alkalmi vers született ekkor, az alkotmányosság helyreállása szimbólumának tekintvén a történteket. Az ünneplő költemények mellett több leírása is készült a koronának: Horányi Elek és Katona István lábjegyzetben idézett latin nyelvű munkáin kívül Péczeli József (A’ Magyar Koronának formája ’s viszontagságai. Az Asszonyok ’s gyermekek kedvekért készítette P. J., Komárom, 1790), majd később Decsy Sámuel is publikált ilyet (Decsy Sámuel: A’ magyar szent koronának és az ahhoz tartozó tárgyaknak históriája, Bécs, 1792; ezzel vitázott immár magyar nyelven Katona István: A’ magyar szent koronáról doct. Decsy Sámueltől írott Históriájának meg-rostálása, Buda, 1793). Folyóiratok és hírlapok szintén foglalkoztak a koronával, Enessei György (Mindenes Gyűjtemény 1790. IV., 165–168.) s a II. és IV. elmélkedésekben emlegetett névtelenek (Magyar Kurir 1791., január 7., 22–23., Ondr. Bálint aláírással; HMNT. 1791. november 11., 610–611., valóban név nélkül) mellett éppen Weszprémi István neve tűnik fel leggyakrabban: az öt elmélkedést több helyen közreadta (felsorolásukat l. alább), s megjelent németül és latinul is (az ugyancsak a lábjegyzetben megnevezett Der Neue Kurir aus Ungarn és az Auszug aus allen Europäischen Zeitungen, valamint az Ephemerides Budenses hasábjain). A Magyar Museum-beli sorozat nagy hatást gyakorolt Kazinczyra, aki egy személyes beszélgetést követően hosszú levélben foglalta össze saját tapasztalatait a korona kétszeri megvizsgálásáról (1793. október, KazLev. II. 319–326.; a szöveg autográf tisztázata mellett fennmaradtak a koronáról készített rajzai is, l. MTAK. M. Irod. RUI. 2-r. 2/I., 179a–185b, 186a, 187a). Weszprémi István kamatoztatta Kazinczy megfigyeléseit, mikor 1795-ben elmélkedéseit együttesen is kiadta: egy toldalékot fűzött hozzájuk e bevezető szavak kíséretében: „Ezt a’ Toldalékot eképpen beszéllette nékünk nemrégiben Házunknál ama tudos Hazafi Kazintzi Ferentz Ur, a’ ki Felséges első Ferentz Király Urunknak megkoronáztatása után mindgyárt az ebédlő házban fejéről letétetett Koronát az Örizőknek jelen lételében szorgalmatos gondos szemekkel különös figyelmetességgel részenként megvizsgálta az ebédlő háznak edgyik szegeletében.” (MTAK. K 635/II., 125a.; eme Toldalék fennmaradt kézirata mellett az értekezések autográf töredékei is megtalálhatók: 126a–129b.) Weszprémi István értekezései a hasonló korabeli szövegek átlagával szemben szigorúan a tudományosság szempontjait érvényesítették, ezt tekintette már Kazinczy is fő érdemüknek (KazLev. II. 319.).

Megjelenés
I. elmélkedés: HMNT. 1790. június 25., II. 812–816. (töredékes); Magyar Kurir 1790. 22. szám, július 2. 757–760.; ~
II. elmélkedés: Magyar Kurir 1791., 30. és 31. szám, 463–466. és 486–489.; ~
III. elmélkedés: Magyar Kurir 1791., 36. szám, 560–467.; ~
Mind az öt elmélkedés: Magyar Országi Öt különös Elmékedések, Pozsony, 1795 (a koronáról szóló öt elmélkedés a kötetben egynek számít, s az első helyen szerepel).

Szakirodalom
Szelestei Nagy László: Weszprémi István és orvostörténeti műve, in OSZK. Évkönyve 1979, Bp., 1981, 556–558.; Weszprémi István emlékezete halálának 200. évfordulóján, szerk. Gazda István, Szállási Árpád, Piliscsaba–Budapest–Debrecen, 2000.